2020. szeptember 27. vasárnap
Ma Adalbert, Vince névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Balszerencsés zsűri

Végel László
Végel László

A zsűri, úgymond, tiltakozik a kultúra degradálása ellen, amit az illetékesek joviálisan tudomásul vesznek, bizonyára azért, mert ők is tudják, hogy másról van szó, valakinek nem volt szabad a díjazottok között lenni. Végel László Közéleti naplójából:

Javítják a Herceg-Novi – Budva autóutat, ezért úttalan-utakon jutunk el Cetinjébe. Autóval lassan, néha csak 30 kilométeres sebességgel kapaszkodunk fel az éles kanyarokkal teli szerpentineken. Megérte. Ezen az úton sokat megértettem a montenegrói mentalitásból: a szélsőségek találkoznak, egyszerre kell vakmerőnek és rendkívül óvatosnak lenni. A montenegrói kultuszminisztérium dísztermében - ugyan miért lenne minden minisztérium Podgoricában? - folyó tanácskozáson rangos belgrádi, zágrábi és podgoricai színházi emberek vesznek részt. A szünetében régi ismerősökkel találkozom, legtöbben éppen a Sterija Játékokról érkeztek. A zsűri döntését, miszerint nem osztanak ki egyetlen díjat sem, mindahányan elmarasztalják. A zsűri, úgymond, tiltakozik a kultúra degradálása ellen, amit az illetékesek joviálisan tudomásul vesznek, bizonyára azért, mert ők is tudják, hogy másról van szó, valakinek nem volt szabad a díjazottok között lenni. Sokan azt gondolják, hogy az idei szelekció tényleg balszerencsés volt, csakhogy a zsűri ezt nem merte közzétenni. Ivan Medenica, a kiváló teatralógus szerint bármiről is legyen szó, mindenképpen egyre rosszabb jelek jelentkeznek a szellemi életben. Nem láttam az előadások többségét, nem mondhatok véleményt, de a rossz jeleket én is érzékelem, ezért hosszú idő után először nem jelentem meg a Sterija Játékokon. A repertoár arról árulkodott, hogy megrekedt az innovatív színházi lendület, egyre több a langyos és érdektelen előadás, lelohadt a kritikus szellemiség. Az igazgatók, féltik a pozíciójukat, politikailag kalkulálnak, győzött a színházi rutin. Örülni fogok, ha évente legalább 2-3 olyan előadás születik, ami miatt érdemes megszakítani az új könyvek olvasását. Újabban szívesebben maradok könyvek mellett úgy, mint tíz évvel ezelőtt A tanácskozás után Anikóval Marko Špadijernél ebédelünk. Alig kommentáljuk, hogy Montenegró éppen ma lett hivatalosan is NATO-tagország. Észrevettem, hogy a montenegróiak ezt egyszerűen tudomásul veszik, elkerülhetetlennek tartják, hiszen nélküli soha sem lehet tagja az EU-nak. Először a NATO, aztán az EU! Szerbiában jobban felzaklatta a kedélyeket az esemény, mint Montenegróban. Arra azonban ma sincs egyértelmű válasz, hogy Szerbia EU-tag lehet-e NATO-tagság nélkül. Ez a jövő még messze van, s Szerbia állandóan elnapolja a jövőt, a jobbik esetben viszont csak kokettál vele.

 

2017. június 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább