Ma Salamon, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Balszerencsés zsűri
Végel László
A zsűri, úgymond, tiltakozik a kultúra degradálása ellen, amit az illetékesek joviálisan tudomásul vesznek, bizonyára azért, mert ők is tudják, hogy másról van szó, valakinek nem volt szabad a díjazottok között lenni. Végel László Közéleti naplójából:
Javítják a Herceg-Novi – Budva autóutat, ezért úttalan-utakon jutunk el Cetinjébe. Autóval lassan, néha csak 30 kilométeres sebességgel kapaszkodunk fel az éles kanyarokkal teli szerpentineken. Megérte. Ezen az úton sokat megértettem a montenegrói mentalitásból: a szélsőségek találkoznak, egyszerre kell vakmerőnek és rendkívül óvatosnak lenni. A montenegrói kultuszminisztérium dísztermében - ugyan miért lenne minden minisztérium Podgoricában? - folyó tanácskozáson rangos belgrádi, zágrábi és podgoricai színházi emberek vesznek részt. A szünetében régi ismerősökkel találkozom, legtöbben éppen a Sterija Játékokról érkeztek. A zsűri döntését, miszerint nem osztanak ki egyetlen díjat sem, mindahányan elmarasztalják. A zsűri, úgymond, tiltakozik a kultúra degradálása ellen, amit az illetékesek joviálisan tudomásul vesznek, bizonyára azért, mert ők is tudják, hogy másról van szó, valakinek nem volt szabad a díjazottok között lenni. Sokan azt gondolják, hogy az idei szelekció tényleg balszerencsés volt, csakhogy a zsűri ezt nem merte közzétenni. Ivan Medenica, a kiváló teatralógus szerint bármiről is legyen szó, mindenképpen egyre rosszabb jelek jelentkeznek a szellemi életben. Nem láttam az előadások többségét, nem mondhatok véleményt, de a rossz jeleket én is érzékelem, ezért hosszú idő után először nem jelentem meg a Sterija Játékokon. A repertoár arról árulkodott, hogy megrekedt az innovatív színházi lendület, egyre több a langyos és érdektelen előadás, lelohadt a kritikus szellemiség. Az igazgatók, féltik a pozíciójukat, politikailag kalkulálnak, győzött a színházi rutin. Örülni fogok, ha évente legalább 2-3 olyan előadás születik, ami miatt érdemes megszakítani az új könyvek olvasását. Újabban szívesebben maradok könyvek mellett úgy, mint tíz évvel ezelőtt A tanácskozás után Anikóval Marko Špadijernél ebédelünk. Alig kommentáljuk, hogy Montenegró éppen ma lett hivatalosan is NATO-tagország. Észrevettem, hogy a montenegróiak ezt egyszerűen tudomásul veszik, elkerülhetetlennek tartják, hiszen nélküli soha sem lehet tagja az EU-nak. Először a NATO, aztán az EU! Szerbiában jobban felzaklatta a kedélyeket az esemény, mint Montenegróban. Arra azonban ma sincs egyértelmű válasz, hogy Szerbia EU-tag lehet-e NATO-tagság nélkül. Ez a jövő még messze van, s Szerbia állandóan elnapolja a jövőt, a jobbik esetben viszont csak kokettál vele.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen
„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik
Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >
Szép csendben kiléptem a közéletből
Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >
Támogatjuk Márki-Zay Pétert!
„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >
Az Édentől balra
Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >