2019. július 16. kedd
Ma Valter, Irma névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

(Más) napló 84.

Magyarország követelje a délvidéki magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását!

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

„Az, hogy Magyar Szó és a Pannon TV vezetősége elutasította az adatszolgáltatást, értékesebb kutatási lelet, mit azok az adatok, amelyeket adtak volna. Számos termékeny ötletet, feltevést és magyarázatot sugalmaz a nemzeti kisebbségi tájékoztatásról.” Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Május 23.

Tartós letelepítés

Ünnepélyes keretek között adta át Szenttamáson Ivica Dačić kormányfő helyettes, külügyminiszter, Vladimir Cucić menekültügyi kormánybiztos, Jan Lueneburg, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője, Juan Ignacio Mondelji, az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) képviselője, Philipe Guex svájci nagykövet és Neško Čestić polgármester  Dejan Pavlovićnak  és családjának azt az első épületanyag csomagot, amelyet a Szerb Köztársaság Regionális Lakásügyi Projektumának keretében a menekültek házainak javítására és felújítására szántak.

Mint elhangzott, a projektum keretében a 13 millió eurós térítésmentes támogatás legnagyobb része az Európai Unió adománya, amellyel 900 lakásproblémát szeretnének rendezni, négyféle módon: 319 esetben épületanyag-csomagról, 250 esetben falusi házak vásárlásáról, 200 esetben lakásépítésről és 120 esetben montázsház építésről van szó. A projektum Szerbia mellett átfogja Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Montenegró területét, „célja pedig a menekültek kérdésének tartós megoldása”.

– A program nemzetközi adományokon lapul. Nagyon hosszú idő telt el a háború óta, és még mindig jelentős azoknak a személyeknek a száma, akiknek menekültstátusuk van, nincsenek megoldva a lakás és egyéb kérdéseik. Tudomásom szerint Szerbiában 15-16 ezer ilyen családról van szó, akik Bosznia-Hercegovina területéről menekültek ide – nyilatkozta Dačić. A négy ország számára csaknem 500 millió eurót irányoztak elő, ebből Szerbiának jár a legtöbb pénz, itt és ugyanis a legtöbb menekült – tette hozzá.

A „menekültek kérdésének tartós megoldása” Szerbiában tehát nemzetközi támogatással folyik. Dačić nyilatkozata szerint „Szerbiában 15-16 ezer ilyen családról van szó”. Pontos számot azonban nem mondott és azt sem tudni, hogy ezek közül hányan telepedtek le a Vajdaságban, a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken”, megváltoztatva a lakosság összetételének arányát –  az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben.

Május 25.

Cirill betűért engedmény?

Goran Vesić, Belgrád város menedzsere azt szeretné elérni az illetékes minisztériumnál, hogy részesítsék kedvezményben azokat a vállalkozókat, akik cirill betűs cégtáblákat helyeznek ki.

– Ezzel hozzájárulhatunk a cirill írásmód megőrzéséhez. Igaz ugyan, hogy a latin is szerb írásmód, mégis úgy gondoljuk, hogy az internet és a globalizáció korszakában a cirill írásmód megőrzése a legfontosabb feladatok egyike – hangoztatta a városi menedzser a szláv írásbeliség és kultúra napja alkalmából. – Hivatalosan ezt ugyan még nem ünneplik Szerbiában, mi azonban itt, Belgrádban arról tárgyalunk az oktatási ás művelődési tárcákkal, hogy tegyük ünnepé az iskolában, és ezen a napon a diákok Cirill és Metód életművét tanulmányozzák – mondta Vesić, közli – minden megjegyzés nélkül  – a Magyar Szó, a Beta hírügynökségre hivatkozva.

A javaslat a latin cégtáblás vállalatokat „egyenlőtlen helyzetbe hozhatja, tekintettel azonban arra, hogy a latin betű erősíti a piaci helyzetet, a hatás fordított is lehet”, vélik a Danas c. belgrádi napilap által megkérdezettek. 

Vesna Petrović, a Belgrádi Emberi Jogi Központ igazgatója a lapnak elmondta, hogy ezáltal egyes vállatok „egyenlőtlen helyzetbe kerülhetnek”.

– Ez egyenlőtlen viszonyulás lenne azokkal szemben, akiknek latin betűs, vagy angol nyelvű cégtáblájuk van, mivel joguk van mindkét írásmódot használni, de hozzátette, hogy mégis meg kellene nézni, milyen módon lenne ez bevezetve, milyen jogszabályokkal, és csak ez után lehetne vitatkozni.

Boban Arsenijević nyelvész, a Niši Egyetem professzora szerint „a latin írósmód használói számára semmi sem változik, csak engedményt kapnak azok, akik a cirill betűket használják”. – A város lemond a jövedelme egy részéről. Eközben a latin betű erősíti a piaci helyzetet – az, aki a cirill betűt alkalmazza, piacilag önmagát enyhén diszkriminálja, ennek fejében engedmény formájában segélyt kap”. 

Bővülhet, tehát, a cirill írásmód alkalmazási tere. A következő lépés adó kivetése lehet a latin betűs cégtáblákra. A nemzeti kisebbségi tanulókat pedig „Cirill és Metód életművének tanulmányozására” késztethetik. Ahogy Szent Száva [Sveti Sava] ünneplése is kötelező a magyar osztályokban.

Május 29.

A nemzeti kisebbségi tájékoztatás utóbbi tíz éve

A Vajdasági Médiaközpontban bemutatták a nagybecskereki Centar za razvoj civilnog društva  – CRCD [Civil Társadalom-fejlesztési Központ] Nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás c. kiadványát.

A tetszetős grafikájú, 215 oldalas kiadvány három tanulmányt tartalmaz: Kalman Kuntić a szerbiai nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatási eszközökről és azok termékeiről írt, a 2010-től 2016-ig terjedő időszakra vonatkozóan. Miroslav Keveždi a nemzeti kisebbségi nyelvű on line tájékoztatást tanulmányozta és tett javaslatokat az „új politikák” kialakítására. Dr. Miroslav Ilić a nemzeti kisebbségi tájékoztatás történéseit tekintette át tíz év távlatából.

A kiadvány ajánlásokat is tartalmaz azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek „évtizedek óta terhelik a köztájékoztatás szféráját, különösen pedig a kisebbségi nyelvű médiatartalmakat”. A könyv végén a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatáshoz való jog forrásai találhatók, amit mgr. Dragan Traparić állított össze.

A kiadvány „azoknak a problémáknak a megállapítása céljából készült, amelyekkel a nemzeti kisebbségi tájékoztatás és a hagyományos médiák az utóbbi tíz évben szembe találta magát”, mint amilyen a rosszul sikerült médiaprivatizálás is.

A vajdasági magyarság szempontjából lesújtó adatokat is tartalmaz a publikáció: 2006-ban 34 regionális vagy helyi rádió sugárzott magyar nyelvű műsort, 2016-ban már csak 13, amelyek közül kettő kommerciális, kilencnek pedig bizonytalan a státusa vagy nem rendszeresen sugároz magyar nyelvű programot.  Megszűnt a Dunatáj hetilap és több olyan helyi újság is, amelyek egy-három oldalon közöltek magyar nyelvű írásokat, mint például a Zrenjaninske novine, Kovinske novine, Bečejski dani, stb.

A kiadványt adatgyűjtés előzte meg 16 nemzeti kisebbségi nyelvű médiában. Egyedül a Magyar Szó, és a Pannon TV utasította el az adatgyűjtőket.  – Az, hogy Magyar Szó és a Pannon TV vezetősége elutasította az adatszolgáltatást, értékesebb kutatási lelet, mit azok az adatok, amelyeket adtak volna. Számos termékeny ötletet, feltevést és magyarázatot sugalmaz a nemzeti kisebbségi tájékoztatásról” – olvasható a kiadványban.

Habár a publikáció nem minden megállapításával és ajánlásával lehet egyetérteni, biztos azonban, hogy az adatok és a felsorakozatott tényeket és forrásokat nem lehet megkerülni a nemzeti kisebbségi tájékoztatás jelenségeinek és folyamatainak elemzésekor. „Egyedül ilyen módon lehet megközelíteni a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás céltudatos és funkcionális újrafogalmazását” – véli Snežana Ilić a bevezetőben.

Június 2.

Magyarország követelje a délvidéki magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását!

Morvai Krisztina, az Európai Parlament Független Képviselője közleményben jelentette be, hogy június 4., Trianon évfordulója, nemzetünk gyásznapja alkalmából „a következő időszakban több olyan üzenetet, videofelvételt (felszólalást illetve dokumentumfilmet) tesz közzé, amelyek a diktátum következményeit, az elszakított területeken élő magyar testvérek sorsát, jogfosztottságukat és a nemzeti jogvédelem szükségességét mutatják be”.

– Különös aktualitást ad ennek a témaválasztásnak az is, hogy az Európai Parlament 2017. június 13-án tárgyalja a szerb uniós csatlakozással összefüggő országjelentést. Meggyőződésem szerint nem követhetjük el ugyanazt a hibát, amit elkövettünk Románia esetében – ezúttal Magyarországnak meg kell követelnie az őshonos (délvidéki) magyar közösség jogainak teljes körű biztosítását, s mindaddig vétót kell emelnünk a szerb csatlakozás ellen, amíg ez utóbbi meg nem történik – írja Morvai a közleményben.

Morvai Krisztina az Európai Parlament április 27-i plenáris ülésén bejelentette, hogy a zentai városházára tervezett fórumát az ottani hatóságok önkényesen, az európai normákat durván sértve „betiltották”. Ismertette az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottság jelenlévő tagjaival azt a határozatot, amelyben az európai parlamenti képviselőnek a szerbiai uniós csatlakozással és a magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos fórumát „a békére, közbiztonságra, közerkölcsre veszélyesnek” tekintette a zentai közigazgatási hatóság.

Morvai rámutatott: ez a gyalázatos döntés nem csupán egy magyar európai parlamenti képviselőt sértett meg, hanem az egész Európai Parlamentet, sőt az Európai Uniót. Ahol ilyen önkényes, a jogot és a jogállamiságot semmibe vevő döntést hoznak, az az állam nem alkalmas arra, hogy az Európai Unió tagja legyen. A szerb és magyar nyelvű jogsértő határozatot Morvai Krisztina az ülésen átadta az Európai Bizottság tagjának és az Európai Parlament alelnökének.

 

2017. június 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább

Több vagy kevesebb?

A nyilatkozatok és az ígéretek azonban most már – négyévi pereskedés után – nem tűnnek elegendőnek. >

Tovább

Gyerekek a röszkei migránsbörtönben

A politikai kannibalizmus pillanatnyi sikere majd elpárolog. Akkor majd mindenki röstellni fogja magát a passzív cinkossága >

Tovább

Ünneplés helyett megemlékezés

Mégis leginkább problematikus számomra az erkölcsi hozzáállás hiánya. Vállalta-e valaki az erkölcsi felelősséget az általa okozott >

Tovább

Intelmek fáradt fölháborodókhoz

Lehet, hogy ez a mizéria még hosszú évekig eltart, de a politikai munka – amely nem >

Tovább

Bűnbanda, maffia és dicshimnusz

A címben használt három szó – bűnbanda, maffia és dicshimnusz – jól kifejezi nem csak a >

Tovább

Választást nyertek

A Fidesz-fiókpárt(ok) (rövidítve: FfP) sikeresen túszul ejtette/ték, azzal együtt zsugorodó közönségüket, viszont formális legitimitásuk, de facto >

Tovább