2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Vesztésre áll a VaMaDiSz

Jól választotta-e meg Sóti Attila a partnereit?

Avagy: Gondolatok VaMaDiSz elnökének „rendkívüli közleménye” okán

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Továbbra se nincs viszont válasz a kérdésre: „Miért a magyarországi médiából kell ezt megtudnunk? Miért hallgat az MNT, a VMSZ?” A történtekből Nyilas Mihálynak, de Sóti Atillának is le kellene vonni a következményeket. Vajon megteszik-e? Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

„Rendkívüli közleményt” adott ki május 19-én Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) elnöke, azzal kapcsolatban, hogy „az elmúlt napokban nyilvánosságra került a magyar felvételi vizsgázásért, diákjainkért, jogainkért, közösségünkért és jövőnkért folytatott bírósági eljárásunk első fokú ítélete”.

A közlemény írására bizonyára az késztette a szervezet elnökét, hogy a MNO május 17-én közzétette: „Április 13-án az Újvidéki Felsőbíróság elutasította a felperes Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vamadisz) kérelmét arra vonatkozóan, hogy az Újvidéki Egyetem a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé a magyar nyelvű felvételizést a magyar diákoknak”.

Majláth Roland írását átvette a Napló, majd hivatkozott rá a Szabad Magyar Szó, amit aztán közölt a Délhír portál. A Pannon TV már azt adta tudtul, hogy a VaMaDiSz fellebbezni fog az Újvidéki Felsőbíróság döntése ellen. Az elnök ekkor már tovább már nem hallgathatott.

A MNO-ban közölt írással kapcsolatban egyesek jogos felháborodással tették fel a kérdést: „Miért a magyarországi médiából kell ezt megtudnunk? Miért hallgat a Magyar Nemzeti Tanács (MNT), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ)?”

 VaMaDiSz: Ezért dolgoz(z)unk, ezért harcol(j)unk?

Sóti – három hosszú bekezdésből (34 sorból) álló – „rendkívüli közleményének” első bekezdésében előbb a szervezet elnökségének döntésére hivatkozik, majd ezt írja: „Meggyőződésem, hogy az általam bevezetett hírzárlat volt a legfelelősebb döntés”. Ebből viszont az következik, hogy a „hírzárlatot” (a Napló idézett fogalmazása szerint: a „cenzúrát” személyesen (ismét a Napló alapján: „önhatalmúlag”) vezette be.

Az általa „legfelelősségteljesebb”-nek nevezett döntést azzal indokolja, hogy az ítélettel kapcsolatban „sok a miért és a megválaszolatlan kérdés”, meg hogy „nincsen semmilyen indoklás (sem szóban, sem írásban)”.

Sóti „döntését” mindennek lehet nevezni, csak éppen a „legfelelősségteljesebb”-nek nem. Az elutasító bírósági ítélet meghozatala után azonnal a közvélemény elé kellett volna állnia és beszámolni erről, nem pedig több mint egy hónapig hallgatni. Vagy ezt utasításra tette?

A szervezet elnökének hallgatását ugyanis a közvéleményben azzal is összefüggésbe hozzák, hogy az Európai Parlament (EP) május közepén – vagyis a MNO által közölt írást megelőzően – kellett volna tárgyalnia a Szerbiáról szóló országjelentésről, amelynek szerves része a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése is.

Az elutasító bírósági ítélet bizonyára tovább növelte volna a szerbiai állapotokat rózsaszínben bemutató jelentés kifogásolóinak számát. Ez viszont a Szerb Haladó Párttal (SNS) hatalmi koalícióban lévő Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) nem felelt volna meg. Ha az EP ülését – nem sokkal a hír kipattanása előtt – nem halasztják el július elejére, akkor az elhallgatása nagyon rossz szolgálatot tett volna az itteni magyar közösségnek.

Az sem lehet igaz, hogy a döntéssel kapcsolatban „nincsen semmilyen indoklás (sem szóban, sem írásban)”.

Aki ismeri a perrendtartási törvényt, annak tudnia kell(ene):

„Ha a főtárgyalás tanács előtt zajlik, az ítéletet a főtárgyalást lezáró határnapon részt vevő tanácselnök és tanácstagok hozzák meg.

A bíróság a főtárgyalás berekesztése után azonnal meghozza ítéletét, melyet a tanács elnöke hirdet ki.” (352 szakasz 2. és 3. bekezdés)

„Az ítélet kihirdetése alkalmával a tanács elnöke nyilvánosan felolvassa az ítélet rendelkező részét, s –  amennyiben lehetséges – röviden közli az ítélet indokait. (353 szakasz 1.bekezdés)

A bíróság, miután április 13-án meghozta a döntést – feltételezhetően – azonnal ki is hirdette és röviden meg is indokolta azt. Sóti nem említi, hogy ez megtörtént-e? Lehetséges, hogy ott sem volt a tárgyaláson? Ha pedig ott volt, miért hallgatta el az indoklást? Vannak, tehát olyan kérdések is, amelyekre a közvélemény elvárja Sóti őszinte válaszát.

A bíróságnak pedig fel lehet róni, hogy nem tett eleget annak a kötelezettségének, miszerint az ítéletet „a kihirdetésének napjától számított nyolcnapos határidőn belül írásba foglalja”. Összetett ügyekben a bíróság ezt a határidőt „további 15 nappal elhalaszthatja”. Ez a határidő is – az ismert információk szerint – már jócskán elmúlt.

A rendkívüli elnöki közlemény második bekezdése arról szól, hogy „az ügynek még nincsen vége, hiszen létezik másodfokú eljárás”.

Mivel első fokú ítéletről van szó, lehetséges a fellebbezés és még az után is vannak jogorvoslati lehetőségek. A kérdés azonban az, hogy meddig fog az eljárás eltartani. Sóti talán még a per vége előtt befejezheti a tanulmányait.  Az viszont már most nyilvánvaló, hogy őszre nem lesz magyar nyelvű felvételi a Jogtudományi Karon, de lehet, hogy más karok is követik a példáját.

Ismételten felvetődik a kérdés: Sóti miért a bírósági pert választotta és miért nem a közigazgatási eljárást?

A Tartományi Képviselőház ugyanis 2013. április 25-én már hozott egy határozatot a felvételi vizsgák anyanyelven való megszervezéséről, majd 2015. április 8-án e témakörben – az előzőt felváltva – újabb határozatot hozott a tartomány által alapított intézményekre vonatkozóan, melynek 2. szakasza kimondja:

„Az egyetemi intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven való felvételizést, azzal a feltétellel, hogy egy olyan nyelvről van szó, amely Vajdaság Autonóm Tartomány területén lévő önkormányzatban hivatalos használatban van.”

A magyar nyelv pedig közismerten e nyelvek közé tartozik.

„A határozat alkalmazása feletti ellenőrzést (határozat 6. szakasza értelmében – B. A.) az egyetemi képzésben illetékes tartományi közigazgatási szerv végzi”. Ez a szerv pedig – a rendelet szövege szerint – csak a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Közösségi Titkárság lehet, amelynek az élén Nyilas Mihály VMSZ-es káder áll. A titkárság munkaköri leírásban azonban a főiskolai és egyetemi képzésben illetékességet viszont hiába keressük. Csak „tartományi közigazgatási teendőket lát el az iskoláskor előtti, általános és középiskolai oktatás és nevelés” területén. 

Úgy látszik itt a tartományi és a köztársasági jogszabályok ütközésének esete forog fenn. Nyilas Mihály – vélhetően ebből kifolyólag – nem intézkedett a magyar diákok anyanyelvi felvételizésének biztosítás érdekében az újvidéki Jogtudományi Karon. Ez azonban Nyilast sem mentesíti a felelősség alól. Az anyanyelven való felvételizés ugyanis szerzett joga a diákoknak!  

A közlemény harmadik bekezdésében Sóti köszönetet mond a partnereknek és támogatóknak, akik „megerősítették, hogy továbbra is mellettük állnak”.

– Mindenki tudja, kikről van szó, kik segítenek bennünket, melyik intézmények támogatnak az pillanattól kezdve: azok a tisztségviselők és szervezetek, akik a peres eljárásunk kapcsán a legélesebb támadásokban részesülnek a nyilvánosság előtt – írja Sóti. Ezek után „a legerélyesebben felszólítja a támadókat és az ügyünket sárdobálásra használókat, akik messzemenően nincsenek pozícióban, hogy ha nem tudnak és nem hajlandóak segíteni, akkor legalább hallgassanak”.

A közvélemény a per kezdete óta szimpátiával viszonyult a diákszervezet küzdelméhez az – ismereteim szerint – egyedülálló (legalábbis az utóbbi években) perben az anyanyelvi jogok érvényesítése érdekben. Ezért nem világos, hogy kikre céloz Sóti, amikor „támadókat” és „sárdobálókat” említ?

„Aki most csak támadni tud, árulást követ el” – írja Sóti. De hát támadta-e valaki a VaMaDiszt, vagy őt személyesen? Vagy a probléma az ügy nyilvánosságra kerülése és a felelősség kérdésének felvetése? Nem inkább azok az „árulók”, aki tehettek/tehetnének valamit a hallgatók érdekében, csak éppen nem tesznek semmit? Végül felteszi a (nihilista) kérdést, miszerint „Ezért dolgoz(z)unk, ezért harcol(j)unk?”

A sajtó szerint, Nyilas Mihály, a néhány hónapja megalakult Vajdasági Magyar Jogászegylet (VMJE) elnöke, „9 nappal a titkosított bírósági döntés meghozatala előtt adott ki egy közleményt, amelyben kiáll a VaMaDiSz mellett” és hangoztatja, hogy „folyamatos szakmai segítséget nyújt” szervezetnek. A Magyar Mozgalom (MM) úgyszintén (korábban is), „támogatásáról biztosította a Vajdasági Magyar Diákszövetséget, és felkínálta szakmai segítségét”.

A jelek viszont arra utalnak, hogy a VaMaDiSz csak a hatalmi pozícióban lévők „támogatását” fogadta el. Ennek aztán meg is lett az eredménye. De hogyan segítsenek azok „akik messzemenően nincsenek pozícióban”, ha erre – a támogatásban való részesítésen kívül semmilyen eszközük nincsen? Legfőképpen, miért hallgassanak, ha nyilvánvaló nemzeti kisebbségi jogsérelemről van szó? Jól választotta-e meg Sóti Attila a partnereit?

Külön aggodalomra ad okot, hogy „tapsviharral nyugtázták a döntést a rektor által vezetett dékáni értekezleten”. Ez azt jelenti, hogy a többi újvidéki karon is hasonlóan viszonyulnak a nemzeti kisebbségi hallgatókhoz, mint a Jogi Karon? Hogyan, milyen érzéssel tanuljon egy diák olyan környezetben, amelyik nem hajlandó számára biztosítani még az anyanyelvi felvétel lehetőségét sem, ahol nemkívánatosnak tartják?

Továbbra se nincs viszont válasz a kérdésre: „Miért a magyarországi médiából kell ezt megtudnunk? Miért hallgat az MNT, a VMSZ?”

A történtekből Nyilas Mihálynak, de Sóti Atillának is le kellene vonni a következményeket. Vajon megteszik-e?

 

2017. május 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább