2019. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Eurovízió: Európa érzelemre éhes

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán

A sors kegyetlen fintora, hogy ez az érzelmes szív, Salvador Sobral „coracao”-ja sürgős orvosi beavatkozásra, átültetésre vár. Csorba Zoltán (csorbazoli.blog):

Amikor a dal elején felsírtak a hegedűk a zongorakísérettel, egyszerre több, bársonyosan romantikus filmrészlet jelent meg lelki szemeim előtt: Római vakáció, Casablanca, Valamit visz a víz... Érzelmek, amelyeket egy portugál fiú könnyedén és őszintén átadott. Anyanyelvén, portugálul. A szöveget kevesen érthették, de Európa, 180 millió tévénéző és 42 ország szakzsűrije megértette az üzenetet. Salvador Sobral fölényesen győzött és végre bebizonyosodott az, amit már évek óta írok az Eurovíziós fesztivál kapcsán: nem recept, nem „eurovíziós hangzás”, nagyívű mesterkélt patetikával angolul előadott („hogy mindenki értse”) „jól összerakott” produkció kell. Hanem őszinte ihletett dal. Ugyanez a magyarázat Pápai Joci sikerére is, aki a 8 helyen végzett.

Tovább gondolom: az a tény, hogy Európa megértette és fogadta a dal üzenetét reményre ad okot. A lehangolóan rosszul indult XXI. század elején az elidegenedett, a végletekig elanyagiasodott, eldurvult viszonyok, az elit által, hátsó szándékkal módszeresen végzett tömegbutítás közepette, törtető, erkölcstelen kétes műveltségű politikusok vezetése alatt úgy tűnt, hogy lassan kiveszik minden emberi érték, érzelem, szeretet, szerelem. A Szép, a Jó, az Igaz, az Őszinte mintha már senkit sem érdekelne a Pénz diktatórikus uralmában. Talán mégis van remény? A politikai és gazdasági elit által teremtett emberietlenség alatt a tömegek még értik és fogadják az igazi értékeket. Európa érzelemre éhes... Talán.

„A portugál fiú olyan átérzéssel adta elő dalát, hogy életemben először én is három percig minden figyelmemet az Euróvíziónak szenteltem...” olvasom az egyik tudósításban a fesztiválról. Az Euróvízió hivatalos magyar FB rajongói oldalán pedig ezt a minősítést: „Zsíros hajú, gyűrött igénytelen öltözékű hang nélküli nyekergés”. Hát igen! A fentiekben említett tömeges butítás sokaknál elérte célját...

Az idén Kijevben rendezett fesztivál döntője számos egyedi, érdekes, esetenként szürrealista produkciót hozott. Végre eltűnőnek látom az idegesítő sablonokat a dalokban, már csak a szervezés ragaszkodik a pontosan kitervezett, előre meghatározott elemekhez. Mindenhol ugyanaz a körítés, látvány és hangtechnika, a műsor felépítése, ugyanazokat az utasításokat hajtják végre a jópofizó szellemeskedő műsorvezetők. A helyszínt adó város video bemutatásán kívül a helyi jelleg nem jelentkezik, ezek szerint bárhol meg lehetne szervezni, bárhonnan lehetne sugározni a döntőt, ahol akad egy nagyobb csarnok. Akár Dabasról is. Így van ez, amikor a természetes lazaságtól messze álló, a kidolgozott és beváltnak tetsző sablonokhoz annál inkább ragaszkodó Észak Európa-iaké a döntő szó.

Szerencsére kiveszőben van az általam annyiszor bírált „euróvíziós hangzás” is, amit a svédek teremtettek meg. A svéd zeneszerzők és producerek az európai popzene guardiolái. Ők ismerik a „tutti receptet”, össze tudnak bármilyen, sikerre éhező országnak rakni egy nyerő számot. Így diadalmaskodtak néhány éve az azeriek, akiknek politikai okokból nagyon fontos volt, hogy a fesztivál rendezésének jogát elnyerhessék. De mint ahogy a Guardiola koncepció a fociban, a svéd koncepció a popzenében is unalmassá vált (személy szerint egyiket sem kedveltem soha). Ennek ellenére a kijevi döntőn még mindig hat ország kért svéd receptet, közöttük, ami a legmegdöbbentőbb, a világ könnyűzenéjének egyik vezető országa, az Egyesült Királyság is! Le is égett rendesen. Mint ahogy az utóbbi években rendszeresen. Ehhez, persze hozzá tartozik „a kicsik” kicsinyes bosszúja is... A szombat este elhangzott 26 szerzemény között egyébként mindössze hatnál véltem felfedezni a svéd receptet.

A svéd recept helyett, mint említettem, láttunk számos teljesen egyéni, ötletes, eredeti, sok esetben meghökkentő produkciót: a román lány jódlizott (!?), a nyerésre esélyesnek mondott olasz énekes egy gorillával táncolt a színpadon, az azeri fekete rúzst használó énekesnő merészen erotikus mozdulatokkal indította szereplését, mellette egy létrán egy lófejű férfi állt, ő pedig a dal előadása közben egy táblára firkált krétával, a norvég csapatban valamilyen furcsa álarcot viseltek a zenészek, a moldáv vokalista csajok menyasszony csokorba rejtett mikrofonba énekeltek, a fehérorosz pár pedig a dalt befejezve forró, szerelmes csókot váltott. Külön említem meg a Jacques nevű horvát énekest, akiben egyszerre több énekhangú személyiség lakozott, egyaránt jól énekelt bariton fekvésben, majd a tenoron keresztül szopráni magasságokat is kihúzott! Közben félig frakkba, félig bőrkabátba öltözött és tornacipőbe. 

Pápai Joci produkcióját a Dal verseny kapcsán már agyondicsértem. Véleményem szerint a második legjobb szám volt, a portugál után. Fontos kiemelni, hogy ez a két szám nem angolul, hanem eredetiben hangzottak el. Meglepett, hogy a szakzsüri, kivéve Horvátországot és Szerbiát, ahol magasan értékelték (12 illetve 10 pont) fukarkodott szavazataival. De azután a közönség felhozta a magyar csapatot a megérdemelt szintre.

A minden évben a szavazáskor jelentkező oda-vissza szavazás jelensége is szerencsére csökken. Akik még mindig kitartanak ez a visszatetsző gyakorlat mellett a görögök és Ciprus (ki is fütyülte a közönség), valamint az északiak. Sajátos meglepetésként könyveltem el, hogy noha Moldávia, mint mindig Romániára adta a legmagasabb pontszámát, Románia ezúttal nem viszonozta, a holland nővéreket hozta ki legjobbnak.

Nem kerülte el a figyelmemet az sem, hogy az olasz és a spanyol énekes is kiemelte ragaszkodását a foci iránt. Hát persze! Rövidesen Real-Juve döntőre kerül sor a Bajnokok Ligájában.

A kijevi fesztivál az Ünnepeljük a sokszínűséget jelszó alatt zajlott. Ez a jelszó vidékeinken nem éppen nyerő pillanatnyilag...  

A bejegyzés elején elmulasztottam feltüntetni a nyertes szerzemény címét: Amar pelos dois. Szabad fordításban: szerelem mindkettőnknek. A portugál-brazil szerzeményekben gyakran jelentkező „coracao” –val az utolsó sorban találkozunk: „ O meu coracao pode amar pelos dois” (Szívem kettőnkért dobban). A sors kegyetlen fintora, hogy ez az érzelmes szív, Salvador Sobral „coracao”-ja sürgős orvosi beavatkozásra, átültetésre vár. 

 

2017. május 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább