2019. december 15. vasárnap
Ma Valér, Detre névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

(Más) napló 79.

Kisebbségjogi témák

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A május 3-i Magyar Szóban hiába keresünk a sajtószabadsággal kapcsolatos írást, egy árva szót erről nem találunk. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen egyelten napilapunkat – Varjú Márta főszerkesztésével – sikerült teljesen pártlappá süllyeszteni. Bozóki Antal (Bozóki Antal blogja):

Május 3.

Elhunyt Juhász György

Nagy vesztesség érte nem csak az anyaországi, de a délvidéki magyar tudományt is: Váratlanul elhunyt Juhász György hungarológus, irodalomtörténész, a délszláv térség kutatója, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tudományos főmunkatársa.

Juhász György – vagy ahogyan egymás között neveztük Gyuri – 1954-ben született Budapesten, a pécsi tanárképző főiskolán szerzett diplomát. 1977–1979 között az Újvidéki Egyetem magyarországi posztgraduális ösztöndíjasa volt. 1981 és 1988 között a Ljubljanai Egyetem összehasonlító nyelvészeti és orientalisztikai tanszékének első magyarországi vendégoktatója, a magyar lektorátus alapítója.

1985-ben, hivatalos szlovén fölkérésre, elkészítette a Maribori Egyetem magyar tanszékének teljes oktatási programját. 1997-ben, a HTMH fölkérésére, kidolgozta az eszéki J. J. Strossmayer Egyetemen létesítendő Magyar Tanszék integrált oktatási programját. 2004–2009 között az Eszéki J. J. Strossmayer Egyetem idegennyelvi tanszékének vendégprofesszora, 2007-ben közreműködött a magyar nyelv és irodalom tanszék létrehozásában. Kutatási területei: a jugoszláviai magyar irodalom, Jugoszlávia és utódállamai.

Több mint száz publikációja és számos kötete (köztük az Utak és útvesztők, a Mikor kezdődik a XXI. század?, a Mezsgyén) jelent meg.

Az utóbbi időben a határon túli magyar kisebbségek autonómiatörekvéseivel és lehetőségeivel kapcsolatban folytatott figyelemre méltó tevékenységet. Rendszeresen publikált a Hitel és az Aracs című folyóiratokban, cikkei hosszú éveken át megjelentek a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet hasábjain is. Dolgozott a Magyar Nemzeti Galériában és a 90-es évek elején a Magyarok Világszövetségében. 2013 óta volt a Retörki tudományos főmunkatársa.

Számomra külön megrázó, hogy a legutóbbi (április 8-i) budapesti látogatásom alkalmával még együtt ebédeltünk Budán, D. L., T. I. és M. K. társaságában.

Vidám hangulatban beszélgettünk a „régi szép időkről” és elevenítettük fel a Gion Nándorral kapcsolatos emlékeinket is. Persze, nem kerülhettük el a vajdasági magyarokkal kapcsolatos témákat sem. Újabban különösen a vajdasági magyarok autonómiakutatása foglalkoztatta.

Gyuri megajándékozott a Vágyrajárók c. életrajzi kötetének dedikált példányával, amit én A délvidéki/vajdasági magyarok helyzete és jogai c. frissen megjelent könyvem egy példányával viszonoztam.

Semmi sem utalt arra, hogy közülünk elsőként távozik az életből.

Emlékét megőrizzük.     

Május 3.

Sajtószabadság?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése május 3-át a Nemzetközi sajtószabadság napjává nyilvánította annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, melyet az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez.

A Sajtószabadság világnapján emlékeznek meg a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, és ekkorra időzítik a média helyzetéről szóló felméréseket is.

Valódi demokrácia nem létezhet médiaszabadság nélkül – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

A világ lakosságának csupán 13 százaléka él olyan országban, ahol teljes a sajtószabadság, vagyis a kormány nem gyakorol sem politikai, sem gazdasági nyomást a médiára, és az újságírók is biztonságban, szabadon végezhetik feladatukat. Ezzel szemben az országok valamivel kevesebb mint felében (45%) mondható el ennek ellenkezője, vagyis nem szabad a sajtó.

A világban a rangsort Norvégia vezeti, a lista utolsó helyein pedig Észak-Korea és Türkmenisztán található.

Slaviša Lekić, a Szerbiai Újságírók Független Egyesületének (NUNS) elnöke szerint nálunk „a médiákban éppen annyi szabadság van, mint amennyi Szerbia földrajzi területén. Tehát: nincs, a fenéken vagyunk. Amikor a miniszterelnök, megválasztott elnök és meg nem választott pátriárka, aki csaknem az összes napi sajtót ellenőrzi, minden nemzeti frekvenciájú TV adót és a helyi programok 80 százalékát, és csak egy, a példányszám alapján kis napilapot, két hetilapot és egy kábel-TV-t nem ellenőriz, ezt mondja: Hát az interneten 3,7 millió embert senki nem akadályoz, hogy kifejezze a véleményét, és ez nyilvános reagálás nélkül múlik el, akkor ez azt jelenti, hogy de facto –  megszüntettük.”  

Ljiljana Smajlović, a Szerbiai Újságírók Egyesületének (UNS) elnökének értékelése szerint Szerbiában a „médiák elméletben és a papíron szabadok, az újságírók pedig a valóságban elszegényedettek és demoralizáltak”.

A május 3-i Magyar Szóban hiába keresünk a sajtószabadsággal kapcsolatos írást, egy árva szót erről nem találunk. Ezen nem kell csodálkozni, hiszen egyelten napilapunkat – Varjú Márta főszerkesztésével – sikerült teljesen pártlappá süllyeszteni.

Nem csak a bíráló elemző, oknyomozó írások hiányzanak a lapból, de a magyar közösség jogaiért való határozott kiállás is. Ezt igazolja például az is, hogy a lap egyetlen írást nem közölt Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő három napos (április 20-23-i) délvidéki megfigyelő útjáról, amelynek során tapasztalni lehetett, hogy a gyakorlatban hogyan nem valósulnak meg a magyar közösség – a nemzetközi normák és a belső jogszabályok által biztosított – jogai, legfőképpen az anyanyelv-használat területén.  

A délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetében és jogainak érvényesülésében mindaddig nem lesz előrelépés, amíg nem érvényesül a sajtó szabadsága.   

Május 4.

Önámítás?

A Magyar Szó „Harmincegy magyar elsős” címmel közöl írást Zombor és a vonzáskörébe tartozó 15 település őszre esedékes oktatási helyzetéről.

Az írásból aztán kiviláglik, hogy a 16 településen „őszre 640 tanuló indul iskolába, közülük 31-en magyar nyelven tanulnak”.

Tovább olvasva az írást, megtudjuk, hogy Zomborban „mindössze két magyar elsőst vettek nyilvántartásba”. A falvakban 278 elsős lesz, ezek közül Bezdánban 9, Telecskán és Nemesmileticsen csak 7-7 a magyar anyanyelvű.

2016 őszén Zomborban egyetlen magyar diák sem volt. Doroszlón 6, Bácsgyulafalván 7, Bezdánban 9, Nemesmiliticsen 10 magyar elsős kezdte meg a tanévet.

Az adatokból az derül ki, hogy az idén tovább csökken a magyar elsősök száma a Zomborhoz tartozó településeken. Az is kérdés milyen nyelven kezdi meg a tanévet a két zombori tanuló? Az írás címe, tehát, megtévesztő. Önmagunkat ámítjuk?   

 

2017. május 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Idegen”, „másik nyelv” lett a magyar!?

A magyar nyelv használata a közigazgatásban most már nem csak joghátrányt okoz az itteni magyaroknak, de >

Tovább

Néhány szó a magyar parlamentről

De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >

Tovább

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább