2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Ez is, az is Amerika: Totális Obama, totális Trump

A méltóságteljességtől a teljes méltatlanságig

Az oroszok súlyosan kompromittáló információk birtokában vannak Donald Trumpról, mind személyes magaviseletét, mind pénzügyi machinációit illetően, amelyek alapján bármelyik pillanatban megzsarolhatják vagy akár marionettfiguraként használhatják őt a Kreml urai. Purger Tibor (Szabad Magyar Szó):

Két, egymásra merőleges “vonalon” zajlottak kedden az események Amerikában. Tíz nappal utolsó elnöki megbízatásának lejárta előtt Barack Obama visszatért Chicagóba, hogy köszönetet mondjon és búcsút intsen Amerikának ott, ahonnan elindult rendkívüli politikai pályájára, ahol 2008 novemberében százezrek ünnepelték a győzelmét és csodát láttak benne. Az első feketebőrű elnök a tőle megszokott méltósággal mondta el búcsúbeszédét, amelyben a választóknak tulajdonította a nyolc év alatt elért változások kieszközlését – és minden vádaskodás nélkül figyelmeztette a népet arra, hogy a demokrácia Amerikában is veszélybe kerülhet.

Néhány órával az elnöki beszéd előtt azonban olyan hírbomba robbant Washingtonban, amelyből – ha bebizonyosodnak a vádak – az évszázad politikai botránya keveredhet. Mi több, az amerikai történelem legnagyobb skandalluma, sőt első igazi alkotmányos válsága. Kiderült, hogy az amerikai hírszerzés négy legfontosabb vezetője múlt csütörtökön Obama, pénteken pedig Trump asztalára tett egy kétoldalas függeléket, amelyben tájékoztatták a távozó, illetve a jövő pénteken beiktatandó elnököt arról, hogy – londoni és moszkvai kémforrások szerint – az oroszok súlyosan kompromittáló információk birtokában vannak Donald Trumpról, mind személyes magaviseletét, mind pénzügyi machinációit illetően, amelyek alapján bármelyik pillanatban megzsarolhatják vagy akár marionettfiguraként használhatják őt a Kreml urai. Ráadásul a titkos adatok szerint Trump választási stábja tavaly rendszeresen kommunikált Vlagyimir Putyin embereivel, aminek következtében az oroszok csak a Hillary Clintont és a Demokrata Pártot terhelő “bizonyítékokat” juttatták el a WikiLeaksnek, a Trumpra meg a republikánusokra vonatkozó kompromittáló iratokat pedig nem, mert Moszkva a szinte beszervezett ügynöknek tartott utóbbit kívánta a Fehér Házba juttatni.

Lehetséges-e, hogy mindez igaz? És ha igaz, akkor hogyan válhatott mindez lehetségessé?

Az első és legfontosabb kérdésre (egyelőre) nem tudjuk a választ, noha a tavalyi elnökválasztás története, továbbá a Trump által jelölt leendő kormányzat összetétele, illetve magának a megválasztott jelöltnek az öntelt, nagyképű, arrogáns, agresszív, de ugyanakkor ostoba és kiszámíthatatlan viselkedése alapos okot nyújt arra, hogy a legrosszabbtól tartson az ember. Egyetlen korai külföldi kormányfő-támogatójának a személye is arra utal, hogy az „orosz kapcsolat” nem véletlen és nem kitaláció.

A második kérdésre pedig meg lehet konstruálni egy elképzelhető elméletet, amely szerint Amerika egyszerűen belesétált a csapdába, mert olyannyira felsőbbrendűnek tartotta saját rendszerét és képességeit, hogy egyszerűen nem vett tudomást a leselkedő veszélyről. Pedig az ottani választók is csak emberek, és ugyanolyan könnyen megvezethetőnek bizonyulhatnak, mint egyes kelet-európai nemzetek elvakított szavazói.

De most nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy mi vár ránk, mi vár a világra. Kiderül-e vajon az állítások igazságtartalma, vagy már nincs elég idő hozzá, hiszen Trump csupa olyan csatlósokkal –milliárdosokkal meg nyugalmazott tábornokokkal – tölti fel a hatalmi gépezetet, akik vakon teljesíteni fogják „világmegváltó” – és világromboló – utasításait. Talán nem véletlen, hogy az első meghallgatást éppen az igazságügyminiszteri posztra javasolt jelöltjével tartotta a szenátus illetékes bizottsága. Annak az embernek akarnak először megágyazni, aki eldöntheti majd, mit vizsgál és mit nem a szövetségi igazságszolgáltatás. (A jelölt nem más, mint Jeff Sessions alabamai szenátor, akit harminc évvel ezelőtt még bírónak sem voltak hajlandók megválasztani saját republikánus elvtársai, annyi vád szólt ellene rasszizmus és kisebbségüldözés ügyében.)

Trump szokása szerint csak a Twitteren reagált a bombahírre, mondván, hogy mindez (így, csupa kiabáló nagybetűkkel) „ÁLHÍR – TOTÁLIS POLITIKAI BOSZORKÁNYÜLDÖZÉS”. Fanatikus hívei nyilván el is hiszik neki. Csakhogy a Republikánus Pártban is vannak olyan nagy nevek, akik nem fogják ezt annyiban hagyni. Az oroszok birtokában lévő kompromittáló adattömeg 35 oldalas kivonatát ugyanis éppen John McCain szenátor juttatta el az FBI-nak, ő maga pedig egy volt MI6-os ügynöktől szerezte meg, akit Trump republikánus(!) ellenfelei bíztak meg tavaly a sejtések kivizsgálásával.

Ha igaznak bizonyulnak a vádak, akkor az Egyesült Államok első alkotmányos válságának lehetünk tanúi. Ha hamisnak, akkor a polgárok sokáig nem fogják tudni kiheverni a minden iránti kételkedés gyilkos kórját. Ha viszont meg sem születik egy hihető döntés a kettő között, akkor soha nem múló cinizmus emészti majd az országot – a világ pedig a demagóg populisták karjaiba hullhat. Mire felocsúdik, nem fogunk ráismerni.

Időközben pedig az az ember távozik a Fehér Házból, aki ellen hihetetlen mennyiségű gyűlöletet gerjesztettek kizárólag bőrszíne miatt; aki ellen már nyolc évvel ezelőtti beiktatása éjszakáján összeesküdtek az akkor alulmaradó párt vezetői. Akinek egyetlen javaslatát sem voltak hajlandók elfogadni vagy akár megvitatni. Akitől még az amerikai születési helyét is elvitatták – éppen a most hatalomra kerülő Donald Trump által vezetett hosszú éves hecckampánnyal.

Az ellen a Barack Obama ellen tette ezt a nagytőke és csatlósgárdája, aki néhány hónap alatt megmentette az országot (és a világot) a megválasztásakor kitörő pénzügyi katasztrófától; akinek a két mandátuma alatt felére csökkent a munkanélküliség és háromszorosára szökkent a tőzsde; akinek az ideje alatt egyetlen súlyos külföldi szervezésű terrortámadás sem történt Amerikában; aki befejezte az iraki háborút és alig néhány ezer katonát hagyott hátra Afganisztánban, Szíriában pedig nem volt hajlandó újabb háborút indítani; aki rendezte az ország kapcsolatait Kubával és egyetlen lövés nélkül megfékezte az iráni atomprogramot; aki minden elődjénél nagyobb védelmi támogatást nyújtott Izraelnek (mégis az ottani jobboldal támadta legjobban). Aki az ország történetében először tette lehetővé, hogy mindenkinek joga legyen az egészségbiztosításra. És akinek az ideje alatt egyetlenegy botrány sem rázkódtatta meg a Fehér Házat, hanem példás családi élete és két tisztességes leánygyermeke van az ország legnépszerűbb elnökfeleségétől, Michelle Obamától.

Az ellen az Obama ellen gyűlölködnek most is (Trump tegnap követelte ismét a kongresszustól Twitteren, hogy azonnal szüntesse meg a biztosítási reformot, noha már a jobboldal sem biztos a félszázszor megszavazott eltörlés politikai opportunizmusában), aki egyetlen szóval sem támadta megválasztott utódját, és aki búcsúbeszédében sem cinikusan szólt az amerikaiak (kisebbségének, hisz Hillary majd hárommillióval több szavazatot kapott!) választásáról – csak arra intett, hogy a demokrácia nem működhet az emberek részvétele nélkül. Sőt össze is omolhat, ha az embereket hatalmába keríti a félelem.

Kedd este Chicagóban az elmúlt száz év legméltóságteljesebb elnöke mondott búcsúbeszédet. És a legméltatlanabbul megválasztottról szivárogtak ki olyan titkok, amelyek valóban megroppanthatják a demokráciát.

2017. január 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább