2024. április 20. szombat
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Több délszláv államban is háborús bűnösök vannak hatalmon

A soviniszta politikusok sikerei azt mutatják, hogy két évtizeddel a délszláv háborúk vége után is meghatározó szerepet játszik a térségben a nacionalizmus. Németh András (hvg.hu):

„Minden egyes meggyilkolt szerbért száz muszlimot fogunk megölni” – ezt még jóval az előtt mondta Aleksandar Vučić, hogy 2014-ben Szerbia miniszterelnökévé választották volna az EU-párti Szerb Haladó Párt (SZNSZ) jelöltjeként. A kijelentés mindenesetre nevezetes időpontban, 1995. július 20-án hangzott el, akkor, amikor a boszniai szerb hadsereg katonái éppen nyolcezer muszlimot gyilkoltak le a kelet-boszniai Srebrenicában.

A 24 évesen már a szélsőséges nacionalista Vojislav Šešelj vezette Szerb Radikális Párt (SZRSZ) főtitkáraként tevékenykedő Vučić 1998-ban – Slobodan Milošević jugoszláv elnök országlása idején – szerb tájékoztatási miniszterként szolgált. Miközben megfizethetetlen bírságokat szabott ki a szerinte hazug ellenzéki médiumokra, tevékeny szerepet játszott a koszovói albánok elleni szerbiai gyűlöletkampány felpörgetésében. Ami pedig az albánok tömeges elűzéséhez, a véres koszovói polgárháborúhoz, majd a NATO Szerbia elleni 1999-es légiháborújához vezetett.

 

Bár Vučić több alkalommal is elnézést kért múltbeli hibáiért, szerb miniszterelnökként is kitart amellett, hogy Srebrenicában legfeljebb tömeggyilkosság történt, nem pedig népirtás. Ahogy párttársa, az államfői tisztséget betöltő Tomislav Nikolić szerint is, aki néhány éve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját levélben arra kérte, hogy ne szavazzák meg azt a határozati javaslatot, amely népirtásnak minősítette volna a második világháború utáni korszak legtöbb áldozatot követelő vérengzését. A délszláv háborúban önkéntesként részt vevő, csetnik vajdai címet szerzett Nikolć sokáig az SZRSZ alelnöke volt, majd miután a vezér, Šešelj 2003-ban önként feladta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT), átvette a párt irányítását. Egész politikai pályafutása során a „Nagy Szerbiáról” álmodozott. Sőt még négy évvel ezelőtt is azt mondta a német Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapnak adott interjújában, hogy a jugoszláv hadsereg által 1991-ben rommá lőtt Vukovár szerb város és a horvátoknak semmi keresnivalójuk sincs a szerémségi településen. Bár a botrányt tapasztalva letagadta, hogy beszélt volna Vukovárról, a lap újságírója rögzítette a beszélgetést, így Nikolić lelepleződött.

A helyzetet tovább rontja, hogy Vučić helyettese és Szerbia külügyminisztere az az Ivica Dačić, aki 1992–2000 között a Milošević vezette Szerbiai Szocialista Párt (SZPSZ) szóvivőjeként védelmezte Belgrád politikáját. A legnagyobb ellenzéki párt pedig Szerbiában az SZRSZ, amely az után erősödött meg újra, hogy az NT az idén márciusban nagy meglepetésre felmentette a tömörülés élére visszatérő Šešeljt a háborús bűnök vádja alól. Az indoklás szerint nem lehetett egyértelmű kapcsolatot találni Šešelj tevékenysége és a nevét viselő szerb szabadcsapatok horvátországi bűncselekményei között. Szerbiában a közvélemény-kutatások szerint a kormányon lévő két nagy párt – a Vučić-féle SZNSZ és a Dačić vezette SZPSZ –, valamint a legnagyobb ellenzéki erő összesen a választók 71 százalékának támogatását élvezi.

Horvátországban még emlékeznek arra, hogy Šešelj azzal fenyegetőzött, rozsdás kanállal fogja kivájni az usztasa horvátok szemét. Ezért felháborodással vették tudomásul az SZRSZ-alapító hágai felmentését, majd maguk is tettek arról, hogy a szerbek is feldühödjenek. Andrej Plenković kormányfő ugyanis az NT által első fokon 24 évre ítélt Ante Gotovina tábornokot nevezte ki a védelmi miniszter tanácsadójává. Bár Gotovinát végül ugyancsak felmentették, az ellene harcoló szerbek és bosnyákok változatlanul háborús bűnösnek tartják a Horvátországban nemzeti hősként ünnepelt főtisztet. Plenković elődje, Tihomir Orešković is vihart kavart egyik idén januári kinevezésével, amikor a múltban nyíltan usztasa nézeteket valló Zlatko Hasanbegovićot tette meg kulturális miniszterré.

A Szerbiából 2008-ban kiszakadt Koszovóban is vezető szerepet játszanak a háborús bűnökkel vádolt politikusok. Az államfő Hasim Thaqi, a szerbek ellen 1998-tól harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori parancsnoka, aki nem került ugyan az NT elé, ám alighanem ennek ellenére tapad vér a kezéhez. Ugyancsak háborús bűnökkel vádolják ellenfelei Agim Ceku volt koszovói miniszterelnököt, későbbi védelmi minisztert, aki előbb Horvátországban, majd Koszovóban harcolt a szerbek ellen, és állítólag kegyetlenkedett a foglyokkal, illetve a polgári személyekkel.

Néhány magas rangú koszovói vezető – többek között Ramush Haradinaj egykori miniszterelnök – megjárta ugyan Hágát, ám végül senkit sem ítélt el a Nemzetközi Törvényszék. Pedig az 1990-es évek második felében nyílt titoknak számított, hogy az UCK a koszovói és az albániai maffiával együttműködve szerelte fel fegyverekkel a szerbek ellen harcoló albán egységeket. Azok pedig az 1999-es harcok idején több bűncselekményt is elkövettek a szerbek, illetve a szerbekkel együttműködő albán nemzetiségű civilek ellen.

Az NT albánokkal kapcsolatos elnéző magatartása annyira feltűnő volt, hogy Hágában idén januárban különbíróságot hoztak létre azért, hogy még egyszer megvizsgálják, milyen szerepet játszottak az UCK egykori vezetői a parancsokságuk alatt álló katonák által elkövetett bűncselekményekben. Az amerikai David Schwendiman vezette testület várhatóan 2017 tavaszán teszi közzé, ki ellen kíván vádat emelni.

Boszniában az keltett feltűnést, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság északnyugati részén lévő Velika Kladušában az idén Fikret Abdićot választották meg polgármesternek. Abdić – aki a délszláv háború előtt a Jugoszlávia-szerte ismert Agrokomerc nevű vállalat népszerű igazgatója volt – a boszniai polgárháború idején a szerbek oldalán harcolt, s az ellenőrzése alatt lévő területeken létrehozott fogolytáborokban rendszeresek voltak a kínzások és gyilkosságok. Abdićot Horvátországban 15 éves börtönbüntetésre ítélték, s amikor tíz év letöltése után szabadlábra került, azonnal visszatért a politika színpadára. „Talán Abdić pályáját nyomon követve látszik a legjobban, hogy a háború sötétsége mögött gazdasági megfontolások, illetve a profitéhség állt” – írta a Vreme című belgrádi hetilap. Abdić a boszniai háború első éveiben valamennyi szemben álló félnek, a szerbeknek, a horvátoknak, illetve a bosnyákoknak is adott el fegyvereket.

A példája nem egyedi: az őszi helyhatósági választásokon másik négy olyan személyt is megválasztottak, akiket jogerősen elítéltek háborús bűncselekmények miatt. Amikor pedig a bűnösök szabadulnak, általában ünneplő tömeg várja őket. Abdić és Momčilo Krajišnik egykori boszniai szerb parlamenti elnök is diadalmenetben térhetett vissza otthonába. Hasonló fogadtatás vár az NT által elítélt többi politikusra is – már ha megérik büntetésük leteltét. Erre viszonylag kicsi az esélye a 40 év börtönnel sújtott Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnöknek, illetve az életfogytiglani börtönbüntetés elé néző „srebrenicai mészárosnak”, Ratko Mladićnak.

A soviniszta politikusok sikerei azt mutatják, hogy két évtizeddel a délszláv háborúk vége után is meghatározó szerepet játszik a térségben a nacionalizmus. Ez az egyik fő oka annak, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok a mai napig képtelenek az egymáshoz fűződő kapcsolatok normalizálására. Még a függetlenséget egymással együttműködve kiharcoló Szlovénia és Horvátország között is fagyos néha a viszony.

2016. december 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább