2022. július 5. kedd
Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Több délszláv államban is háborús bűnösök vannak hatalmon

A soviniszta politikusok sikerei azt mutatják, hogy két évtizeddel a délszláv háborúk vége után is meghatározó szerepet játszik a térségben a nacionalizmus. Németh András (hvg.hu):

„Minden egyes meggyilkolt szerbért száz muszlimot fogunk megölni” – ezt még jóval az előtt mondta Aleksandar Vučić, hogy 2014-ben Szerbia miniszterelnökévé választották volna az EU-párti Szerb Haladó Párt (SZNSZ) jelöltjeként. A kijelentés mindenesetre nevezetes időpontban, 1995. július 20-án hangzott el, akkor, amikor a boszniai szerb hadsereg katonái éppen nyolcezer muszlimot gyilkoltak le a kelet-boszniai Srebrenicában.

A 24 évesen már a szélsőséges nacionalista Vojislav Šešelj vezette Szerb Radikális Párt (SZRSZ) főtitkáraként tevékenykedő Vučić 1998-ban – Slobodan Milošević jugoszláv elnök országlása idején – szerb tájékoztatási miniszterként szolgált. Miközben megfizethetetlen bírságokat szabott ki a szerinte hazug ellenzéki médiumokra, tevékeny szerepet játszott a koszovói albánok elleni szerbiai gyűlöletkampány felpörgetésében. Ami pedig az albánok tömeges elűzéséhez, a véres koszovói polgárháborúhoz, majd a NATO Szerbia elleni 1999-es légiháborújához vezetett.

 

Bár Vučić több alkalommal is elnézést kért múltbeli hibáiért, szerb miniszterelnökként is kitart amellett, hogy Srebrenicában legfeljebb tömeggyilkosság történt, nem pedig népirtás. Ahogy párttársa, az államfői tisztséget betöltő Tomislav Nikolić szerint is, aki néhány éve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagját levélben arra kérte, hogy ne szavazzák meg azt a határozati javaslatot, amely népirtásnak minősítette volna a második világháború utáni korszak legtöbb áldozatot követelő vérengzését. A délszláv háborúban önkéntesként részt vevő, csetnik vajdai címet szerzett Nikolć sokáig az SZRSZ alelnöke volt, majd miután a vezér, Šešelj 2003-ban önként feladta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT), átvette a párt irányítását. Egész politikai pályafutása során a „Nagy Szerbiáról” álmodozott. Sőt még négy évvel ezelőtt is azt mondta a német Frankfurter Allgemeine Zeitung napilapnak adott interjújában, hogy a jugoszláv hadsereg által 1991-ben rommá lőtt Vukovár szerb város és a horvátoknak semmi keresnivalójuk sincs a szerémségi településen. Bár a botrányt tapasztalva letagadta, hogy beszélt volna Vukovárról, a lap újságírója rögzítette a beszélgetést, így Nikolić lelepleződött.

A helyzetet tovább rontja, hogy Vučić helyettese és Szerbia külügyminisztere az az Ivica Dačić, aki 1992–2000 között a Milošević vezette Szerbiai Szocialista Párt (SZPSZ) szóvivőjeként védelmezte Belgrád politikáját. A legnagyobb ellenzéki párt pedig Szerbiában az SZRSZ, amely az után erősödött meg újra, hogy az NT az idén márciusban nagy meglepetésre felmentette a tömörülés élére visszatérő Šešeljt a háborús bűnök vádja alól. Az indoklás szerint nem lehetett egyértelmű kapcsolatot találni Šešelj tevékenysége és a nevét viselő szerb szabadcsapatok horvátországi bűncselekményei között. Szerbiában a közvélemény-kutatások szerint a kormányon lévő két nagy párt – a Vučić-féle SZNSZ és a Dačić vezette SZPSZ –, valamint a legnagyobb ellenzéki erő összesen a választók 71 százalékának támogatását élvezi.

Horvátországban még emlékeznek arra, hogy Šešelj azzal fenyegetőzött, rozsdás kanállal fogja kivájni az usztasa horvátok szemét. Ezért felháborodással vették tudomásul az SZRSZ-alapító hágai felmentését, majd maguk is tettek arról, hogy a szerbek is feldühödjenek. Andrej Plenković kormányfő ugyanis az NT által első fokon 24 évre ítélt Ante Gotovina tábornokot nevezte ki a védelmi miniszter tanácsadójává. Bár Gotovinát végül ugyancsak felmentették, az ellene harcoló szerbek és bosnyákok változatlanul háborús bűnösnek tartják a Horvátországban nemzeti hősként ünnepelt főtisztet. Plenković elődje, Tihomir Orešković is vihart kavart egyik idén januári kinevezésével, amikor a múltban nyíltan usztasa nézeteket valló Zlatko Hasanbegovićot tette meg kulturális miniszterré.

A Szerbiából 2008-ban kiszakadt Koszovóban is vezető szerepet játszanak a háborús bűnökkel vádolt politikusok. Az államfő Hasim Thaqi, a szerbek ellen 1998-tól harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori parancsnoka, aki nem került ugyan az NT elé, ám alighanem ennek ellenére tapad vér a kezéhez. Ugyancsak háborús bűnökkel vádolják ellenfelei Agim Ceku volt koszovói miniszterelnököt, későbbi védelmi minisztert, aki előbb Horvátországban, majd Koszovóban harcolt a szerbek ellen, és állítólag kegyetlenkedett a foglyokkal, illetve a polgári személyekkel.

Néhány magas rangú koszovói vezető – többek között Ramush Haradinaj egykori miniszterelnök – megjárta ugyan Hágát, ám végül senkit sem ítélt el a Nemzetközi Törvényszék. Pedig az 1990-es évek második felében nyílt titoknak számított, hogy az UCK a koszovói és az albániai maffiával együttműködve szerelte fel fegyverekkel a szerbek ellen harcoló albán egységeket. Azok pedig az 1999-es harcok idején több bűncselekményt is elkövettek a szerbek, illetve a szerbekkel együttműködő albán nemzetiségű civilek ellen.

Az NT albánokkal kapcsolatos elnéző magatartása annyira feltűnő volt, hogy Hágában idén januárban különbíróságot hoztak létre azért, hogy még egyszer megvizsgálják, milyen szerepet játszottak az UCK egykori vezetői a parancsokságuk alatt álló katonák által elkövetett bűncselekményekben. Az amerikai David Schwendiman vezette testület várhatóan 2017 tavaszán teszi közzé, ki ellen kíván vádat emelni.

Boszniában az keltett feltűnést, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság északnyugati részén lévő Velika Kladušában az idén Fikret Abdićot választották meg polgármesternek. Abdić – aki a délszláv háború előtt a Jugoszlávia-szerte ismert Agrokomerc nevű vállalat népszerű igazgatója volt – a boszniai polgárháború idején a szerbek oldalán harcolt, s az ellenőrzése alatt lévő területeken létrehozott fogolytáborokban rendszeresek voltak a kínzások és gyilkosságok. Abdićot Horvátországban 15 éves börtönbüntetésre ítélték, s amikor tíz év letöltése után szabadlábra került, azonnal visszatért a politika színpadára. „Talán Abdić pályáját nyomon követve látszik a legjobban, hogy a háború sötétsége mögött gazdasági megfontolások, illetve a profitéhség állt” – írta a Vreme című belgrádi hetilap. Abdić a boszniai háború első éveiben valamennyi szemben álló félnek, a szerbeknek, a horvátoknak, illetve a bosnyákoknak is adott el fegyvereket.

A példája nem egyedi: az őszi helyhatósági választásokon másik négy olyan személyt is megválasztottak, akiket jogerősen elítéltek háborús bűncselekmények miatt. Amikor pedig a bűnösök szabadulnak, általában ünneplő tömeg várja őket. Abdić és Momčilo Krajišnik egykori boszniai szerb parlamenti elnök is diadalmenetben térhetett vissza otthonába. Hasonló fogadtatás vár az NT által elítélt többi politikusra is – már ha megérik büntetésük leteltét. Erre viszonylag kicsi az esélye a 40 év börtönnel sújtott Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnöknek, illetve az életfogytiglani börtönbüntetés elé néző „srebrenicai mészárosnak”, Ratko Mladićnak.

A soviniszta politikusok sikerei azt mutatják, hogy két évtizeddel a délszláv háborúk vége után is meghatározó szerepet játszik a térségben a nacionalizmus. Ez az egyik fő oka annak, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságok a mai napig képtelenek az egymáshoz fűződő kapcsolatok normalizálására. Még a függetlenséget egymással együttműködve kiharcoló Szlovénia és Horvátország között is fagyos néha a viszony.

2016. december 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!

A szerb hatalom vagy nem képes, vagy nem is szándékozik megoldani a migránshelyzetet. Olyan vélemények is >

Tovább

Play Lovas?

A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és >

Tovább

Különbéke honol a szerbiai társadalomban

Erről számolhatok be én is. Számos régi barátom, ismerősöm mély hallgatásba merülve alkalmazkodik a rendszerhez, amelyet >

Tovább

Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal

Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >

Tovább

Siker a semmittevésben!

Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >

Tovább

A „budapesti buborék”

Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >

Tovább

Titoról álmodott…

Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >

Tovább

Szerbia: Se parlament, se kormány

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >

Tovább

Oroszország menti meg a katolikus híveket?

Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >

Tovább

Vajon milyen jövő vár egy ilyen városra?

A folyamat lassú, mert sokan a saját becsületük kérdésének tartják mindenek ellenére is kitartani. Orvosok, tanárok, >

Tovább

Ez is az én Európám!

Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos >

Tovább

Lesz-e kihívója a VMSZ-nek?

Félő, hogy – amennyiben a VMSZ-nek nem lesz ellenzéki alternatívája – az októberi nemzeti tanácsi választásokon >

Tovább