2024. április 26. péntek
Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nyelvében él ám a dunaszerdahelyi magyar is!

Kevesebb, sőt, semennyi teátrális szenvedés, ellenségkeresés, melldöngető magyarkodás, másokra mutogatás, hanem csak a munka! Barak László (Paraméter):

Az a tény, hogy a dunaszerdahelyi városháza, illetve az önkormányzat csak tessék-lássék kommunikál magyar nyelven a lakossággal, politikailag korrekt kifejezéssel szólva: bűnös hanyagság. Akik viszont mellőzik a politikai korrektség szűrőjét, elítélendő disznóságnak minősíthetik. A legvérmesebb nemzetmentő bohócok pedig hétköznapi nemzetárulásnak…

Ezzel együtt a dunaszerdahelyi városháza és az önkormányzat vezetői, a Magyar Koalíció Közösség Pártja önkormányzati képviselőivel együtt, a legmélyebben hívő nemzeti harcosok szerepében szoktak tetszelegni. Kiváltképpen a magyar nemzeti ünnepeken, amikor ott lehet pöffeszkedni a magyar vonatkozású emléktáblák, emlékművek, kopjafák, turulok tövében és ájuldozni a fogalmatlan süketelések közepette. Nem beszélve a kizárólag nemzeti rongyrázás céljából verbuvált „konferenciákról”, „nagygyűlésekről”, petíciózásokról, a székelyek zászlaja előtti ájtatoskodásokról, no és természetesen a DAC-stadion lelátóin zajló nemzeti imádkozásról... Március idusán meg általában akkora kokárdák alatt roskadoznak, hogy majd hasra esnek bennük a magyarságukkal tüntető úrhölgyek és urak.

No és az sem semmi, hogy mekkora jelképes tiltakozó tábortüzeket képesek rakni és éjjel-nappal táplálni azokat pld. a vasúti kétnyelvűség hiánya miatt. A „felvidéki” magyarság bűnös elhanyagolásával, annak tudatos asszimilálásával, „százezer felvidéki magyar” eltüntetésével vádolva politikai ellenfeleiket. Többek között azért, mert még nem kommunikál velünk magyarul a szlovák vasúttársaság...

Nyugodjon le mindenki, eszemben sincs mindezért magyarul beszélő szlovákoknak minősíteni a dunaszerdahelyi városháza csinovnyikjait, a polgármester urat meg a sleppjében sütkérező akárkiket. Arra igyekszem utalni csupán, hogy mit várnak a napi megélhetésért küzdő közemberektől, a néptől nevezetesen, ha ők maguk nem mutatnak példát az anyanyelv használatában? Miközben az égvilágon senki nem tiltja, sőt, törvény szavatolja azt. Évtizedek óta nyomon követhető vonatkozó mulasztásaik miatt ezért – mert bizonyíthatóan a rendszerváltástól számított dunaszerdahelyi Pázmány-érában is ugyanilyen silány volt a hivatali anyanyelvhasználat helyzete! – nekik illene leginkább kussolniuk! Főként, ha bármilyen fórumon szóba kerül a szlovákiai magyarok elszlovákosodásának problematikája, az anyanyelv használatának hivatalos akadályoztatása, a magyar oktatási intézményekben tanulók létszámának folyamatos csökkenése, a magyar nyelv konyhanyelvvé silányulásának ténye Szlovákiában (is).

Mi lenne mégis a megoldás? Kevesebb, sőt, semennyi teátrális szenvedés, ellenségkeresés, melldöngető magyarkodás, másokra mutogatás, hanem csak a munka! És mindenek fölött könyörtelen következetesség. Akkor is, ha esetleg több pénzbe kerül a kétnyelvű kommunikáció: az önkormányzati ülésekre beterjesztett anyagok, a városi rendeletek, hirdetmények, a városi honlap kétnyelvűsítése. Azzal a tudattal, hogy mindez nem csak a jelennek fontos. Sokkal fontosabb a jövőnek. Mert be kell látni, kizárólag az efféle ügyeken múlik, hogy egyáltalán lesz-e abból a jövőből valami!

Van miből spórolni a több munkára. Tessék csak összeszámolni például az önfényező propagandára költött pénzeket...

Még valami: Talán elgondolkodhatnának az önkormányzatok mindezen országos szinten, azaz Szlovákia-szerte. Mert Kazinczy után szabadon: nyelvében él ám a szlovákiai magyar is!

2016. december 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább