2019. szeptember 16. hétfő
Ma Edit, Ciprián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Hálaszavazatok

Pogonyi Szabolcs állampolgárságról és második Trianonról

Azt gondolják, ha magyar útlevéllel érkeznek, akkor már senki sem fogja lerománozni vagy leszerbezni őket. Úgy tekintenek majd rájuk, mint igazi magyarokra. Barát József (168 Óra):

Mit jelent a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése? Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem docense folytatott erről kutatásokat a közelmúltban, több mint ötven mélyinterjút készített Erdélyben, a Vajdaságban, az Egyesült Államokban és Izraelben. Ezek tanulságait 880 válaszadót mozgósító online kutatással is ellenőrizte, következtetései hamarosan a Palgrave Macmillan kiadónál jelennek meg angolul. A 168 Órának azt mondja: tapasztalatai szerint a 2004-es népszavazás sokak számára egy második Trianonnal felérő trauma volt, hosszú ideig igazodási pont marad, s a baloldalnak ebből a béklyóból nagyon nehéz lesz kitörnie.

– Jól értem, az ön kutatásai azt bizonyítják: a határon túli magyarok között olyanok is hajlamosak a hazai szavazásokon Orbán Viktor szája íze szerint voksolni, akik valójában baloldaliak vagy liberálisok és a Fidesz politikájával egyáltalán nem értenek egyet?

– Tény, az erdélyi és vajdasági válaszadók között voltak olyanok, akik világosan kifejtették: ellenzik a szavazati jog kiterjesztését. Azt gondolják, abszurd, hogy egy olyan ország ügyeiről szavazzanak, ahol nem élnek, nem fizetnek adót. És mégis leadták a voksukat a Fideszre. Úgy gondolták, ez része az alkunak. Ezért kapták az állampolgárságot. De hangsúlyozom: nem reprezentatív kutatást végeztem, hanem mélyinterjúkat készítettem. Nem tudjuk tehát, hányan vannak, akik a magyar politikai térben inkább a baloldali pártokkal szimpatizálnak, mégis úgy érzik, kötelességük voksokkal is meghálálni az állampolgárságot az Orbán-kormánynak. Amerikában és Izraelben viszont nem szavazott azok többsége, akik nem értettek egyet a választójog kiterjesztésével.

– És hová szavaztak a Jobbik határon túli szimpatizánsai?

– Jó okunk van vélelmezni, hogy a 2014-es választásokon Erdélyben és a Vajdaságban ők is a Fideszre adták a voksukat. Több olyan közvélemény-kutatást ismerünk, amelyből arra lehet következtetni, hogy ezeken a területeken a Jobbik támogatóinak aránya a magyarországival legalább azonos vagy meg is haladja azt. A választásokon a Jobbik mégis csak minimális számú szavazatot kapott a határon túlról. Online kutatásomban megkértem a válaszadókat, idézzék fel: a határon túlról hány szavazatot kaptak az egyes magyarországi pártok. A válaszadók 15 százalék fölé tették a Jobbik határon túli támogatottságát. Ebből egyértelműen kiderül: azt tapasztalják, körülbelül ekkora a Jobbik híveinek aránya a környezetükben.

– A kvótanépszavazás hozott valami újdonságot, vagy igaz, amit Mikola István tíz éve mondott: a kettős állampolgárság alkalmas arra, hogy a Fidesz húsz évre bebetonozza hatalmát?

– Nem igaz, amit Mikola mondott. Főként azért nem, mert az elfogadott választási törvény jelentősen korlátozza a határon túli szavazatok befolyását. 2014-ben ezek a voksok csak egyetlen mandátumot hoztak a Fidesznek.

– Pont azt, ami kellett a kétharmadhoz.

– Valójában csak minimális befolyásról van szó, amely ebben az esetben mégis fontosnak bizonyult. Távol áll tőlem, hogy lebecsüljem a határon túliak mozgósításának lehetőségét. Éppen ennek erejét bizonyítja a népszavazás, amelyen részvételi arányuk 56 százalékos, tehát sokkal magasabb volt, mint a határon belüli magyaroké.

– Viszont nagyon sok volt az érvénytelen szavazat.

– De nem azért, mint a határokon belül: a voksolók tizenöt százaléka rosszul címezte fel a borítékokat. A rendszer túl bonyolult, amit orvosolni kell, meg is kezdődött ez a folyamat.

– Ön szerint van esély arra, hogy a baloldal belátható időn belül jóvátegye a kárt, amit a 2004-es népszavazás okozott?

– Ez nagyon nehéz lesz. Tapasztalataim szerint az a referendum rendkívül mély nyomokat hagyott Erdélyben és a Vajdaságban is. Empirikus kutatások is bizonyítják: a népszavazás sokak számára egy második Trianonnal felérő trauma volt, amely máig hat. Amikor interjúztam, nemcsak idős emberek, de sok fiatal is mély fájdalommal beszélt róla, van, ahol évről évre még az évfordulóját is megtartják, hogy senki se felejtse el, mi történt akkor. Több interjúalanyom arról számolt be, ők készek lettek volna akár Gyurcsányra is szavazni, ha tőle kapnak állampolgárságot, de azt, ami történt, sohasem bocsátják meg neki. A 2004-es népszavazás még hosszú  ideig igazodási pont marad, a baloldalnak ebből a béklyóból nagyon nehéz lesz kitörnie.

– Egy előadásában beszámolt róla: miközben az ukrajnai magyarok 96,2 százaléka kérelmezte a magyar állampolgárságot, a szlovákiaiaknál ez az arány mindössze 0,6. Vagyis a magyar állampolgárság a határon túliak számára pont annyira vonzó, amennyi praktikus hasznot várhatnak az útlevéltől?

– Ebből a két számból kézenfekvő lenne ez a következtetés, de ha a többi adatot is megnézzük, akkor árnyaltabb képet látunk. Az erdélyi magyarok számára például nagyon kevés konkrét haszonnal jár az állampolgárság, mégis sokan kérelmezték. Tehát az állampolgárságnak erős szimbolikus, érzelmi vonzereje is van. Tovább bonyolítja a helyzetet az útlevél kiváltása, ami nem azonos az állampolgárság megszerzésével. Erről hivatalos statisztikáink nincsenek, de az online kutatásból kiderült, hogy az Ukrajnában élők magasabb arányban váltották ki, mint a szerbiaiak, és ők még mindig többen vannak, mint az erdélyiek.

– Tehát az útlevél praktikus haszna tényleg fontosabb, mint szimbolikus ereje.

– Gondolhatnánk. De mégsem ez a teljes igazság. Sokan úgy néznek az útlevélre, mint arra a dokumentumra, amely megpecsételi, megkérdőjelezhetetlenné teszi az ő nemzeti hovatartozásukat. Azt gondolják, ha magyar útlevéllel érkeznek, akkor már senki sem fogja lerománozni vagy leszerbezni őket. Úgy tekintenek majd rájuk, mint igazi magyarokra. Érdekes egyébként, hogy Izraelben az útlevelet nagyobb becsben tartják azoknak a leszármazottai, akik valamelyik határon túli magyar területről származtak el. De ott jellemzőek a pragmatikus megfontolások is: van, aki szerint nem elég biztonságos a zsidó állam polgáraként utazni, mások nem értenek egyet az izraeli kormány politikájával és nem akarják, hogy azzal azonosítsák őket.

– És Amerikában?

– Ott a gyermeket nevelő középkorúak kivétel nélkül megemlítették azt az előnyt, hogy a magyar útlevél ingyenes képzés lehetőségét jelenti a nyugat-európai egyetemeken. Ez szempont volt Izraelben is. Hozzá kell tennem: a magyar egyetemek vonzerejét senki sem hozta szóba. De szinte minden amerikai és izraeli magyar számára szimbolikus értéke is van a magyar útlevélnek, bizonyítéka európai származásuknak, amire büszkék. Amerikában az európai szülőhaza státusszimbólum, és beszéltem olyan idős izraeli hölggyel is, aki hatéves kora óta, több mint hatvan éve él a zsidó államban, de azt vallja: ő más, mint a többség. Mert tud rendesen teríteni, halkan beszélni, hogy ne zavarjon másokat, mondván: „mi, európaiak, mégis mások vagyunk, mint ez a közel-keleti népség”.

– Kormányoldalról időről időre hallani azt a vélekedést, hogy Magyarország munkaerőgondjainak megoldását a határon túliak betelepülésétől lehet várni. Lehet?

– Nagy kérdés. Az viszont biztos, hogy ennek emlegetésével a kormány furcsa logikai csapdába került. Az állampolgárság kiterjesztésének egyik céljaként azt jelölték meg, hogy segítsék a magyar identitás és kultúra fennmaradását a határon túli területeken. Ezzel azonban nyilvánvalóan ellentétes, ha az elvándorlást támogatják, mert elősegítik a határon túli magyar települések elnéptelenedését. Rákérdeztem, alanyaim mit gondolnak: a magyar állampolgárság megszerzésének hatására erősödik-e majd az elvándorlás. Erdélyben is sokan gondolták, hogy a magyar állampolgárság megszerzése felgyorsítja az elvándorlást, de ez az arány még magasabb volt Szerbiában, illetve – érthető okokból – kiugróan magas Kárpátalján. Az is kiderült azonban, hogy a fő cél már nem Magyarország, hanem Nyugat-Európa. A magyar útlevél valójában azt segíti elő, hogy a határon túliak szűkebb pátriájuktól és az anyaországtól is eltávolodjanak.

– Mi tudható a határon túlról érkezett magyarok anyaországi beilleszkedéséről, beépülésükről a magyar politika világába– Városi legenda, hogy a Fideszben működik egy erős erdélyi lobbi?

– Statisztikai eszközökkel az ilyesmi nehezen mérhető, de látszik, hogy a Fidesz közelében nagyon sokan vannak, akik Erdélyből származnak. Azt viszont empirikus kutatásokból tudjuk, hogy az anyaországba áttelepült határon túli magyarok között nagyon erős az összetartozás érzése, intenzív lokális identitástudat jellemzi őket. A vajdaságiak és az erdélyiek is nagyon határozottan érzik a különbséget a helyiek és a belmagyarok között. Érdekes például, hogy a tolerancia vagy a segítőkészség tekintetében az erdélyi magyarok nincsenek sokkal jobb véleménnyel a belmagyarokról, mint az erdélyi románokról. Nagyon erős ez az önállóságtudat, amelyet hosszú távon azonban éppen a magyar állampolgárság kezdhet ki. Salat Levente szép esszékben számol be a jelenségről: hogyan válik egy önálló, független politikai célokkal, akaratképzéssel, mobilizációval, szervezettséggel rendelkező határon túli közösségből egy, a magyarországi politikába becsatornázott, a budapesti központból irányított közösség.

– Amely addig is visszahat az anyaországi politikára, méghozzá saját élményeivel. Ha tényleg létezik olyan erdélyi lobbi a magyar politikában, amely hordozza a 2004-es trauma sérelmét, akkor annak preferenciái eltérhetnek azokétól, akik itthon nevelkedtek.

– Ez nem volna meglepő, magam is ilyesmit feltételeznék, bár erről nincsenek kutatások. Azért halkan megjegyzem: én óvakodnék a lobbi kifejezéstől, az sokak számára valamilyen összeesküvést sugallhatna. Az intuícióm mindenesetre azt súgja: akik most itt élnek, de a határon túl szenvedték el a 2004-es népszavazás sokkját, némiképp más felfogást vallanak például a baloldalról vagy a nemzetről, mint mi, akik akkor nem éreztük át teljes mértékben ennek az eseménynek a jelentőségét.

2016. november 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább

Topolya, Tanyaszínház, VMSZ

Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >

Tovább

Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést

A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >

Tovább

Az erőszak megtévesztően észrevétlenül, alattomoson lopakodik be a közéletbe

A polgárok a valóságtól megundorodva a gondtalan szórakozásba menekülnek. A teraszokon vidám a fiatalok kávéznak, és >

Tovább

Nincs felelős!?

Miért nem foglal az MNT állást és készít határidős cselekvési tervet a tanügyi problémák mielőbbi megoldására? >

Tovább

Fénykép

Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök hivatalában fogadta Aleksandar Vučić szerbiai köztársasági elnököt, Andrej Babiš cseh-morvaországi és Peter >

Tovább