2020. január 26. vasárnap
Ma Vanda, Paula, Timóteusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A következő lépés a referendum?

Nem sikerült tönkretenni a szabadkai temetkezési magánvállalkozókat. De a csapatok továbbra is hadban állnak. Bajtai Kornél (Szabad Magyar Szó):

A HATALOM LEPRÁSKÉNT KEZELI ŐKET

Egyelőre nem sikerült tönkretenni a temetkezési magánvállalkozásokat. A Funero, a Corpus, az Urna, a Sarkofag és a Klinocki cégek, még ha csökkentett intenzitással és kevesebb dolgozóval is, de működnek – mondja a Szabad Magyar Szónak Miskolczi József, a Funero tulajdonosa, aki a kilencvenes években kitalálta a színvonalas temetési ceremóniát.

A márciusi döntés következtében a városi felügyelet alatt lévő temetőkben a „privátok” nem végezhetik a ceremóniát, úgyhogy árusítják a felszerelést, ennek jogát nem tudják tőlük elvenni és az egyházi temetőkben a szertartást is végezhetik, az egyház ugyanis nem engedte monopolizálni az általa felügyelt sírkertekben a temetést.

– Igyekszem a csapatot összetartani és bízom benne, hogy visszakapjuk a szertartás végzésének jogát minden temetőben, mert ez köztulajdon, ezért nem kellene úgy viselkedni, mintha azok egy közvállalat vagy a képviselő-testületben ülő 67 ember tulajdona lenne. A nép érdekeit kellene szolgálniuk nem pedig egy várost terrorizálni – fogalmazza meg a vállalkozó kritikáját a városi hatalom felé. Szerinte az, hogy több mint 15 ezer aláírás gyűlt össze, azt jelenti, hogy a polgárok sárga lapot mutattak fel a városnak, amit azonban a haladó-vmsz-es hatalom nem vett komolyan, és egy sminkelt határozat elfogadásával azt üzente, csinálhat 15 ezer ember, amit akar, ők tesznek erre. A testületben ülő frakciók közül kizárólag a Maglai Jenő vezette Mozgalom a polgári Szabadkáért állt ki a polgári kezdeményezés mellett, a hatalom pimasz, dölyfös módon kezelte az ügyet, amivel azt üzenték, ők a hatalomban azt tesznek, amit akarnak.

Miskolczi József úgy gondolja, 15 ezer ember véleménye kötelezi, hogy ne adja fel, ezért folytatják a harcot. A következő lépés a népszavazás kiírása lenne. Ha 26 ezer ember aláír egy ilyen kezdeményezést, akkor ki kell írni a referendumot, annak eredménye pedig kötelező lesz az önkormányzatra nézve.

– Most azon dolgozunk, hogy áttekintsük a referendum jogi vonatkozásait, hogy az lebonyolítható legyen, nehogy az önkormányzat valamilyen jogi csavarral azt elgáncsolja. A jogszabály szerint a szavazótestület 10 százaléka követelheti a népszavazás kiírását, ez 26 ezer embert jelent – mondja. Miskolczi biztos benne, hogy sikerülhet ennyi aláírást összegyűjteni, mert, ahogy meséli, a 15 ezer aláírást különösebb erőfeszítés nélkül szedték össze, utcai standokon, úgyhogy háztól házig járva nem jelent majd gondot a szükséges számú polgár támogatásának megszerzése, annál is inkább, mert úgy látja, a polgárok elégedetlensége nem csökken.

A városi hatalmat alkotó Szerb Haladó Párt és VMSZ vezetői szóba se állnak a temetkezési magánvállalkozókkal.

– A megoldás kulcsa Bogdan Laban polgármester és Bunford Tivadar házelnök kezében van, ugyanis ők kezdték ezt a törvénytelenséget. Bennünket leprásként kezelnek, nem állnak velünk szóba, a sajtótájékoztatóra nem kapunk önkormányzati helyiséget. Számukra a polgárok a szükséges rossz – mondja.

SZÁMONKÉRIK A HAMIS VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉKET IS

A magánvállalkozók azonban nem kívánnak megállni a temetkezési határozat módosításának kiharcolásánál, egy nem formális polgári mozgalmat szeretnének e tiltakozás hullámain létrehozni, amellyel rábírnák a hatalmat, hogy a lakosság érdekeit szolgálja.

– Érdekes megnézni, ki írta alá a petíciónkat. Minden párt támogatói, a városból és a falvakból is, a négy általánossal rendelkezőktől mérnökökig, orvosokig, tehát egy össznépi elégedetlenségről van szó – mondja Miskolczi. Abban bízik, hogy az aláírók között van 1500-2000 ember, akik kezdeményezőkészséggel is rendelkeznek és a későbbiekben akár referendum útján olyan témákat is felvetnének, hogyan lehet hamis választói névjegyzéke a városnak.

– Összesen 141 ezer lakosa van Szabadkának, a szavazópolgárok száma meg 132 ezer. Ha tudjuk, hogy kilencezer általános iskolás gyermek van, akkor hol vannak a hétévesnél fiatalabbak és a kiskorú középiskolások? – teszi fel a kérdést.

Miskolczi szerint a temetkezés kérdése a VMSZ és a haladó párt miatt vált politikai kérdéssé, ezért a polgári kezdeményezés is ilyen színezetet kap, ugyanis a hatalom nem azért van, hogy megszállja a várost, hanem, hogy a polgárok érdekeit szolgálja.

HOVA KERÜL A POLGÁROK PÉNZE?

Máshogy látja a tényállást Vesna Prćić a városi temetkezési közvállalat, a Pogrebno igazgatója, aki eléggé erélyes kritikával él a magánvállalkozók, elsősorban a Funero irányába. Szerinte Szabadkán nem tartják tiszteletben a törvényeket és tudatosan tették lehetővé a magánszféra előretörését a temetkezés területén és ilyen módon a polgárok pénze, amelyet a közvállalaton keresztül a temetők karbantartására kellett volna fordítani, privát zsebekben landolt.

– A magánvállalkozóknak nem kell kerítést állítani a temetők köré, járdákat kiépíteni, az objektumokat karbantartani, ezért kérdezem, mire költik őt a megvalósított nyereséget? – teszi fel a kérdést, hozzátéve, a Funero egy temetőt tartott karban eddig, míg ők korábban tízet, most 19-et, miközben a magáncég nyereséges volt, ők pedig a mínuszokat termeltek.

– Mióta kéri számon egy államilag támogatott cég, hogy mire használja a nyereségét a piaci versenytársa? Vajon azt is megkérdezi, hogy mire költi a nyereségét a Masterplast, a Cimgas, vagy a Suboticagas? – teszi fel a kérdést Miskolczi, hozzátéve, „milyen jogon tesz fel ilyen kérdést az igazgatónő, aki évek óta nullszaldósan dolgozik, a Funero pedig csak a tavalyi évre több mint 1 millió dinár nyereségadót fizetett az államkasszába, ahonnan segítik a Pogrebnot is.”

Az igazgatónő élesen bírálja a Funero viszonyulását a mostani helyzethez.

– Mi most, 18 év után tehetjük be a lábunkat a Bajai úti temetőbe, eddig ott csak a Funero végezhette a szertartást. Most, amikor fordított lett a helyzet, mindjárt tiltakozásokat szerveznek. Szerintem ez képmutató viselkedés – fogalmaz.

Miskolczi szerint ez az egyházi hatóság döntése volt.

– Az egyházi hatóság úgy látta jónak, hogy csak a Funero temethessen, mert ő végezte a karbantartás nagy részét. Korábban a Pogrebno temetett ott ugyancsak egyetlenként és a karbantartásra 5 percet sem fordítottak. Ezért nem akarják őket ismét – mondja.

– Amikor Miskolczi azt mondja, ő találta ki a szertartást, arról nem esik szó, hogy ez nem ajándék, hanem újabb teher a lakosságnak, 100 euró. Biztos vagyok benne, hogy minden polgár beleegyezne, ha az így keletkező nyereség 80 százalékát a temetőre fordítanák és nem vállalkozói zsebbe kerülne – mondja az igazgatónő.

RÉSZVÉTNYILVÁNÍTÁS MAGYARUL, SZERBÜL

A Pogrebno vezetője cáfolja, hogy fennakadások lennének a temetésekben a közvállalat megnövekedett munkamennyisége miatt, mint mondja, egyetlen eset volt, amikor maga az ügyfél kérte, hogy egy nappal később legyen a temetés, hogy a hozzátartozók külföldről hazaérjenek. Azt mondja, a magánvállalkozások úgy tüntetik fel, mintha náluk hozzá nem értő, mogorva emberek végeznének igénytelen munkát, az ügyfelek pedig ilyen előítéletekkel jönnek hozzájuk, utána viszont meggyőződnek az ellenkezőjéről.

Miskolczinak erről más értesülései is vannak. Mint mondja, az ügyfelek nekik nem megfelelő időpontokat kapnak, amelyre konkrét példái vannak.

– Gyászhuszáraik egy része fölkészületlen. Volt olyan magyar temetés, amelyen még az általunk bevezetett zárómondatot, hogy „fogadják őszinte részvétünket” sem tudták magyarul mondani, hanem szerbül tették – mondja Miskolczi.

A Pogrebno igazgatója szerint a Funero a Bajai úti temető egyházi részében, ahol még végezheti a szertartásokat, orvosi papírok nélkül foglalja le a temetések időpontját, ami szabálytalan.

– Hogyan tehetik ezt meg, ha még nem telt le 24 óra a halál beálltától és azt sem tudhatják, hogy az áldozat nem fertőző betegségben halt-e meg? Ez lenne a komoly hozzáállás? – teszi fel a kérdést.

Miskolczi szerint ez nem igaz.

– A temetés időpontjának meghatározásához semmilyen törvény szerint nem kell bármilyen papír, csak a szabadkai határozatban találták ki a Pogrebno kérésére. Magához a temetéshez kell papír, s a 25 év alatt a 30 000 funerós temetésből egyszer sem volt gond, azaz mindig megvoltak a papírok. Arra is példáink vannak, hogy ha az ügyfél hozzájuk megy, akkor bármiféle papír nélkül adnak temetési időpontot – állítja a vállalkozó.

Prćić azt is cáfolta, hogy nagyszámú embert vettek volna fel. Mint mondja, az önkormányzat nyolc ember alkalmazását hagyta jóvá, meghatározott időre, ők hármat alkalmaztak.

Vélemények, ellenvélemények, egy határozat amelynek az áldásos vagy áldatlan hatásáról a polgároknak kell értékelést adniuk. Mint ahogy az ő tisztjük azt is eldönteni, kinek adnak igazat ebben a vitában. A történetnek folytatása következik…

2016. november 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Öt helyett három százalék?

A magyar közösség ügyeihez való ilyen viszonyulás is a VMSZ (Vučić Magyarjai Szövetségének) a kétszínűségét mutatja >

Tovább

„Vékony léc” a határ?

Egyesek szemében az egykori vajdasági Keresztapa, aki szervezett bűnözésért kilenc évet töltött fegyházban, regényeit százezrek olvassák. >

Tovább

Cigányellenesség most

Az ellenzéki politikai osztály, Parteiwesen és értelmiség rémületes sunyítása a menekült- és a romakérdésben semmi jóval >

Tovább

Én (is) szóltam

A legfélelmetesebb és a legromlottabb mozzanata a Norbi-ügynek az, hogy valójában nem is a kövérek ellen >

Tovább

Tizenhárom behívót kaptam

A fiam nem folytatja az én „mesterségemet”, itt áll az udvarban három traktor meg a teljes >

Tovább

„Orbánnak jó Vučić politikája”

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – ismereteim szerint – ebben az esetben sem hallatta a hangját! >

Tovább

Szempontok a börtönbizniszhez

Mint oly sokszor, engem csak a reformkorunk vigasztal. Wesselényi, a zsibói nagybirtokos ellenezte a jobbágyságot, nem >

Tovább

Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt >

Tovább

A szuperkapitalizmus kora

Én azonban csak gyors feledésre ítélt mostohafia lehetek, a magyar nemzetállamnak is, meg a szerbnek is. >

Tovább

Gombos a „megszállás” idején

Amikor megjöttek egy-egy rabló hadjáratról, mutogatták egymásnak a megszerzett zsákmányt. Marékszámra volt náluk arany ékszer, de >

Tovább

A hatalmon maradás kísértései

Ha a módosítások nyomán jelentősen csökkenne az elnöki jogkör, annak az is lehet az oka, hogy >

Tovább

Milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt?

A VMSZ – amióta Pásztor István az elnöke – magyar pártként és érdekvédelmi szervezetként megszűnt létezni. >

Tovább