2019. augusztus 25. vasárnap
Ma Lajos, Patrícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Miért és miért nem

„Fájó szívvel szántam rá magam erre az elhatározásra. Az Olvasót azonban továbbra is elkötelezetten szolgálom a Szabad Magyar Szóban.” Purger Tibor (Szabad Magyar Szó):

Kétszer 12 pont a vajdasági magyar közbeszédről

Pontosan 25 évvel ezelőtt jelentkeztem először Washingtonból a Magyar Szó olvasóinak, a Kolumbusz bosszúja című jegyzettel. Az amerikai kisebbségek egyenrangúsági harcáról írtam – miközben a volt Jugoszláviában dörögtek a fegyverek. Ma nincs háború a Balkánon, de a legtöbb utódállam mindmáig képtelen volt emberhez méltó életet teremteni mind a többségi, mind a kisebbségi társadalmaknak. Az új hatalom pedig – feledve a korábbi állapotok kritikáját – a többpárti demokrácia fátyla alatt még durvábban bitorolja a kormányzási jogosítványokat, mint azt a rendszerváltás előtti politikai rendszer tette. Így történhetett, hogy a vajdasági magyar sajtóban bekövetkezett – vagy kikényszerített – változások sem egyértelműen kedvezőek, az utóbbi időben pedig különösen károssá váltak.

Amikor 1991 őszén kiderült, hogy amerikai küldetésemnek nem lesz otthoni anyagi alapja, úgy döntöttem, hogy a háború végéig szolgálom a Magyar Szó olvasóit. Dayton után azzal toltam ki a határidőt, hogy „Milošević bukásáig” ki kell tartani. A 2000-es év után az új demokrácia konszolidálása volt a cél, később a kisebbségi önkormányzat kiépítése. Amikor az utóbbi is többé-kevésbé megvalósult, akkor meg az vált saját sajtója elnyomójává. Nem lehet hát abbahagyni még most sem a tiszta és tisztességes közbeszédért folytatott küzdelmet.

Huszonöt év folyamatos washingtoni jelentkezés után kötelességemnek érzem megindokolni az Olvasó számára, miért nem fogja megtalálni – legalábbis egyelőre – amerikai jegyzeteimet a lap hasábjain. Azt, hogy miért, és miért nem folytatódik a munka. Azt, hogy miért célunk a szabad magyar szó. Kezdjük az előbbivel!

Miért kell a Szabad Magyar Szó?

Mert alapvető emberi jog a szabad véleménynyilvánítás

Mert a nemzeti kisebbséget is megilleti a sokszínűség, a pluralista társadalmi lét szabadsága

Mert a kisebbségi sajtó közösségteremtő ereje nem az egyengondolkodásban, hanem az együtt gondolkodásban rejlik

Mert mégoly totális politikai meg anyagi hatalom, túlerő és támogatottság birtokában sincs joga senkinek elhallgattatni a másként gondolkodókat

Mert szükséges és lehetséges a tiszta és tisztességes közéleti vita, a nyílt eszmecsere

Mert minden konstruktív véleménynek helye van

Mert műveljük a jobbító szándékú, pallérozott kritikát, és vállaljuk a jó szándékú bírálatot

Mert gátat kell szabni a populista demagógiának

Mert megálljt kell parancsolni a félelemkeltésre alapozó politikának

Mert elutasítjuk a gyűlölködést és a karaktergyilkosságot

Mert a szétszóródó, a háborúk, a megfélemlítés és kisemmizettség elől külföldre távozó, elsősorban az interneten kommunikáló vajdasági magyaroknak is joguk van a valós otthoni helyzet megismerésére és a beleszólásra

Mert szükséges és lehetséges a politikai és pénzhatalmi gócoktól független, szakmai értékek mentén szerveződő médiacsalád

Miért nem tudom folytatni a jelenlegi Magyar Szó hasábjain 25 év odaadó munkáját az Olvasó szolgálatában? Erről tájékoztattam a főszerkesztőt azzal, hogy a hosszas fontolgatás után és fájó szívvel meghozott elhatározásra a következő tucatnyi ok vezetett:

Elődje alaptalan leváltása nyomán óva intettem Varjú Mártát nyilvánosan is attól, hogy Fekete Elvira nyomdokaiba lépjen. Egyetlen napilapunk azóta a hatalom kiszolgálójává süllyedt – olyan mértékben, ahogyan azt egyetlenegy korábbi főszerkesztő sem engedte meg magának. Még Erdélyi Károlyt is partnerként kezelte a hatalom, nem cselédként.

A lap tekintélyét féltve idén januárban, ill. februárban rámutattam a Magyar Szóban megjelent plágiumokra. Németh Zoltán főszerkesztő-helyettes azonban nem engedte közzétenni a bizonyítékokat.

Az áprilisi választások kampánycsendje előtti utolsó nap egy külmunkatárs tollából soha nem látott módon, egész oldalas becsmérlő véleménycikk jelent meg a vajdasági magyar közélet jeles szereplőiről. Ebben engem is kiemelten rágalmazott a szerző, ám válaszomat nem volt hajlandó publikálni a lap.

A főszerkesztő-helyettes egy trollportálon többször is megrágalmazott az Új Symposion „eltemetésével”, sőt nyerészkedéssel.

A Magyar Szó – a szakmai méltóságról lemondva – partnerként szerepel a Jó Reggelt Vajdaságon, amely többnyire kilétüket sem vállaló szerzőkből áll, és Bayer Zsolt dicstelen hagyományait átültette a korábban legalább mocskolódásmentes vajdasági magyar médiába.

Júniusban megpróbáltam előmozdítani a párbeszédet és az összefogást a szabadkai főszerkesztői kerekasztallal. Varjú Márta a személyes meghívás és hosszú telefonbeszélgetésünk ellenére sem jött el, és a Magyar Szó nem is tudósított arról a háromórás rendezvényről, amelyen négy volt főszerkesztő és félszáz ember higgadtan, értelmesen beszélgetett a lapról a leglátogatottabb szabadkai értelmiségi találkozóhelyen, a Klein-házban.

Júliusi nyílt levelemben még egy kísérletet tettem arra, hogy kritikusan ugyan, de összefogásra biztató, vajdasági magyar közösségünket féltő szóval forduljak a Magyar Szó főszerkesztőjéhez, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez és a VMSZ elnökéhez. Válaszra sem méltattak.

Áprilisban a Magyar Szó leállította vasárnapi jegyzeteim internetes publikálását, anélkül, hogy nekem szóltak volna. Szeptember elején még a szerkesztői hozzáférésemet is megvonták, noha azt olyan tartalmak gyors publikálására is használtam, amelyekkel a Magyar Szó a világ összes magyar nyelvű napilapját verni tudta.

A jelenlegi vezetőség öt év alatt egyetlenegyszer sem kérdezett meg, hogy hajlandó vagyok-e díjmentesen lehetővé tenni a tulajdonomban lévő internetes címtartományok használatát.

A jelenlegi vezetőség öt év alatt egyetlenegyszer sem kérdezett meg, hogy hajlandó vagyok-e díjmentesen írni hétről hétre.

Pressburger Csaba botrányos leváltása után az idén még egy volt főszerkesztőt eltávolítottak, pedig Kókai Péter az elmúlt negyed évszázad egyik legfontosabb lapvezetője volt. Közéleti szereplése miatti kirúgása vállalhatatlanná teszi az együttműködést.

Végül túlcsordult a pohár, amikor idén augusztusban a legkiválóbb munkatársak egész sorát hozták lehetetlen helyzetbe. Ilyen csoportos kirúgásra még az egykori párt sem ragadtatta el magát.

Ismétlem: fájó szívvel szántam rá magam a fenti elhatározásra. Az Olvasót azonban továbbra is elkötelezetten szolgálom a Szabad Magyar Szóban.

2016. október 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az igazság Csernobilban van

A film óriási!  Mert nemcsak a múltról szól. Vagyis a múltról, ami visszatért. Megint lehet hazudni >

Tovább

A szélsőjobb balkáni tervei

A lehallgatott beszélgetéseket sorozatban közlő olasz lap forrása egyébként egy szlovén szélsőjobbos újságíró, Laris Gaiser. Ő >

Tovább

Zsidókat jobbra át

Csak szeretnénk nyugodtan elmondani, hogy a neokohn.hu az, ami és nem egyéb, a jelenlegi magyarországi kormányrendszer >

Tovább

Lesz-e (ismét) magyar nyelvű SZER?

Amiről ugyancsak nem szoktak beszélni: hogyan működik a Trump elnök kormányzása alatt újraindított román és bolgár >

Tovább

A VMJE nyári egyeteméről

Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen >

Tovább

Građanski sloj je siroče ovog društva

Trava strada i onda kada se slonovi međusobno bore, ali i onda kada se vole. I >

Tovább

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább