2020. október 31. szombat
Ma Farkas, Rodrigó, Wolfgang névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A kvótanépszavazás az erdélyi magyarság immunrendszerét kapcsolja ki

„A magyarországi vezetők eközben annyira familiárisak, hogy ha két csíkszeredai szomszéd beszélget, tudják pontosan, hogy a másik kit ért Viktor, Zsolt és László alatt.” Kettős Mérce:

Nem is olyan rég, augusztus elején esett meg, hogy a székelyföldi, Kovászna megyei Kommandón, egy eldugott, nehezen megközelíthető, a külvilágtól szinte elszigetelt hegyvidéki faluban falunapokat tartottak. Minden évben egy bizonyos témában népszórakoztató előadást rendeznek a falu fiataljai. Tavaly például az észak-amerikai vadnyugatról szólt az előadás: indiánok védték meg területüket a vasútépítő sápadtarcúaktól. Idén a migránskérdést tematizálták.

A történet röviden, ahogy a Kovászna megyét lefedő Háromszék napilapban megjelent

„Kisebb incidens zavarta meg vasárnap a Kommandói Napok eseménysorát. Szíriai fagylaltos furgonokba bújt migránsok érkeztek a falu határába, áttörték a Grenzkommando vámot. A szolgálatos határőrök végül sikeresen megállították az illegális fuvarozókat, előállították a határt törvénytelenül átlépő szíriaiakat. Azok spontán tüntetésbe kezdtek, eurót, Németországot és nőket követelve. A hatóságok azonban kitartottak, feltoloncolták őket a kommandói gőzös szerelvényére, és elküldték Merkel nagymamájukhoz."

A történtek remek állatorvosi lóként szolgálhatnak annak megértésére, miként csapódott le a „migránstéma” abban a közösségben, amely egyrészt közvetlenül nem érintett, másrészt csak annyira kerültek kapcsolatba a migránsokkal, amennyire a gólyamadarat annak lehet nevezni.

Akkor hát miért is lett ez a témája a falunapok központi előadásának? Erre a választ nem sokat kell keresgélni, elég bekacsolni a tévét. Mivel a televízió még mindig az elsődleges hírforrás – egy 2015-ös erdélyi magyar körben végzett reprezentatív kutatás szerint a tévé az elsődleges hírforrás, és a megkérdezettek 71 százaléka kizárólag (38%), vagy többnyire (33%) magyar nyelvű tévéadót néz –, és a tudatos médiafogyasztás egyelőre gyerekcipőben sem jár, nem csoda, hogy hangsúlyeltolódással kell számolni. A közszolgálati magyar tévékben folyó „migráns”-ellenes propaganda sok esetben nyitott kapukat döngetett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy nem kell sokáig győzködni az erdélyi magyar emberek zömét, hogy az érkezőktől érdemes félni és félteni tőlük a kultúránkat.

Lássuk pontról pontra a kommandói előadás diskurzusát: a kölni tömeges nőbántalmazások hatására elkezdték félteni a nőket (Most inkább ne is beszéljünk arról, hogy ez a „pénz számolva, asszony verve jó” országában történik, és ebben a kontextusban a nőféltés úgy jelenik meg, mint a magántulajdon idegen kézre kerüléstől való félelem.) Az euró és Németország olyan kontextusban jelenik meg, amit a magyar közszolgálati tévék sikeresen elhitettek a nézőkkel: nem az életüket mentik ezek az emberek, hanem gazdasági bevándorlók, akik a jólét elérésének érdekében ostromolják Európát. Így nem kell lelkiismereti kérdést csinálni abból, hogy sokak háborús övezetből menekülnek, életüket, gyerekeik életét mentve.

A politikai spektákulum hat, néhány kiemelkedő történet – mint például a kölni tömeges nőbántalmazás – elegendő ahhoz, hogy hergelje az embereket az idegenek ellen. És annál is inkább számíthatnak az erdélyiek kvótaellenes fellépésére, mert a nemzetegyesítés píár és a magyar közszolgálati tévén történő szocializálódás hatására az erdélyi magyarok mentális térképéről hiányzik a román-magyar határvonal. (…)

Nem igaz az, hogy nem vonhatók be az emberek azokba a közvitákba, amelyekről érzik, hogy róluk szólnak, csak megfelelően kellene tematizálni azokat – és ez az, amit az Orbán-kormány gyönyörűen elintéz, például a migránsügy és kvótanépszavazás kapcsán. Ezzel viszont eredeti céljának mellékhatásaként eléri azt, hogy az erdélyi magyarok számára zárójelbe kerül az erdélyi, romániai realitás, és Bukarest olyan messzinek tűnik, akár Tokió, egy olyan világnak, amihez úgy érezhetik, hogy semmi közünk.

A magyarországi vezetők eközben annyira familiárisak, hogy ha két csíkszeredai szomszéd beszélget, tudják pontosan, hogy a másik kit ért Viktor, Zsolt és László alatt.

December 11-én lesznek a parlamenti választások Romániában. Az új parlamenti ciklusban, Bukarestben a fiókból olyan témák kerülnek majd elő, mind a regionális átszervezés, alkotmánymódosítás, vagy új alkotmány elfogadása. Ráadásul 2018-ban egyesülés-centenáriumot ünnepel a románság – ami a nemzeti érzületet a románok egy részében biztosan fel fogja korbácsolni. A magyar közösség és a politikai elitje nincs ezekre a kihívásokra felkészülve, nem léteznek közösség által megérett és támogatott válaszok, forgatókönyvek arra, hogy miként védjük meg magunkat az esetleges közösségünket érő támadásoktól. A politikai vezetők, az elit ahelyett, hogy ezekről a kérdésekről szerveznénk közvitákat erdélyi magyar közösség szintjén, hagyják, hogy a téma a migránskérdés, a kvótanépszavazás legyen. Teszem hozzá, egy olyan népszavazás, amely – amint azt a Amnesty International megfogalmazta: „október 2-án egy jelenleg nem létező, esetleges jövőbeli uniós intézkedésről szavazunk majd, amelynek bármi is lesz az eredménye, azt az EU-nak nem kell figyelembe vennie”.

Egy romániai közügyekhez mit sem konyító közösséget pedig könnyű lesz félretolni az útból mindezekben a fajsúlyos bukaresti ügyekben. És ehhez az Orbán-kormány asszisztál, csak azért, hogy a saját pozícióját határon túli szavazatokkal is körbebástyázza.

 

Kertész Melinda

A szerző az erdélyi Transindex.ro újságírója

2016. szeptember 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az újszerűség lett a dogmává váló uralkodó hagyomány

Napirendre került az autosovinizmus vádja is, amellyel egyébként az establishment rendszeresen „leleplezi” a kritikusan gondolkodókat. “A >

Tovább

A történelem kapuja előtt

Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >

Tovább

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább