2019. szeptember 18. Szerda
Ma Diána, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kerítés

Valahol a felhők között,/ kerítés tetején üldögél a mindenható,/elgondolkozva lógatja a lábát,/nem látszik innen lentről/se bőre színe, se szeme vágása./Ugye nem lövitek le az Istent? Markó Béla:

De ugye utólag azért nem változik semmi?

Ugye nem lövitek le az öcsémet,

ha 1989 nyarán átkúszik a határon?

Ugye nem adjátok őt vissza a románoknak,

akik már kibiztosították a tücsköket,

a kutyákat, a géppisztolyokat,

és amikor hajnalban az öcsém visszanéz,

egyetlen torkolattűz lesz egész Erdély?

Ugye nem húztok kerítést arra a helyre,

ahol neki azon az éjszakán

át kell jutnia a zöld határon?

Ugye nincsen teherszállító időgépetek,

hogy ólomnehéz szíveteket

visszavigyétek egészen odáig?

Ugye vigyáztok rá, ha nem tudom már

semmiképpen sem lebeszélni?

Ugye segítetek neki?

Ugye tudjátok, hogy csakis azért

szerveztük meg a szökését,

mert itthon belepusztult volna?

Ugye elhiszitek, hogy nem értettem egyet vele,

de nem hagyhattam meghalni a testvéremet?

Ugye nem álltok az útjába?

Ígérem, én nem megyek,

nem is akartam soha,

és most már mi értelme lenne?

Ugye nem toloncoljátok vissza 1989 közepén,

amikor még fogalmunk sincs róla,

hogy rá egy fél évre Ceauşescut is lepuffantják,

mint egy veszett kutyát?

Igazán ki lehetett volna várni.

Ugye nem ástok vizesárkot oda?

Ugye nem helyeztek el taposóaknákat a fűben?

Ugye csak egy hangyaboly púposodik?

Ugye csak gyík surran, mint a gyújtózsinór?

Ugye csak tréfáltatok?

Ugye azt fogjátok mondani erre,

hogy mi magyarok vagyunk,

és hogy ez nem ugyanaz?

De ti 1989 nyarán a románokat is?

Szóval őket sem küldtétek haza?

Senkit sem küldtetek haza?

Csakhogy most 2015-öt írunk?

Kicsi országban kicsi falu,

kicsi ház, kicsi asztal, kicsi kenyér?

Nekünk sem elegendő?

Akkor hát mi legyen?

Égig érő kerítés legyen?

Valahol a felhők között,

kerítés tetején üldögél a mindenható,

elgondolkozva lógatja a lábát,

nem látszik innen lentről

se bőre színe, se szeme vágása.

Ugye nem lövitek le az Istent?

2016. augusztus 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább

Topolya, Tanyaszínház, VMSZ

Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >

Tovább

Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést

A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >

Tovább

Az erőszak megtévesztően észrevétlenül, alattomoson lopakodik be a közéletbe

A polgárok a valóságtól megundorodva a gondtalan szórakozásba menekülnek. A teraszokon vidám a fiatalok kávéznak, és >

Tovább