2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Visszaüthet a határontúli magyarok mozgósítása

Ha a határon túliak mozgósítása a kvótaügyben nem sikerülne, itthon ötven százalékot esetleg jelentősebben meghaladó részvételre lenne szükség. Lencsés Károly (NOL):

(…) A határon túli magyaroknak viszont maguknak kell kezdeményezniük, hogy vegyék fel őket a levélben szavazók központi nyilvántartásába. Amennyiben a 2014-es parlamenti választáson már jelentkeztek, ezt nem kell még egyszer megtenniük, ám aki azóta szerezte meg a magyar állampolgárságot, annak legkésőbb szeptember 17-ig ezt kérnie kell.

A legfrissebb adatok szerint 262 ezer kettős állampolgár szerepel ebben az adatbázisban, s vannak még félmilliónyian, akik szavazhatnának. A kormány határozottan buzdítja is őket a részvételre, bár ez visszaüthet. A népszavazás ugyanis akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksol, és ha a határon túliak mozgósítása a kvótaügyben nem sikerülne,

itthon ötven százalékot esetleg jelentősebben meghaladó részvételre lenne szükség.

Múlt szombaton megkezdődött a hivatalos kampányidőszak, ami a polgárokat is érinti. Így a népszavazást kezdeményező kormány, illetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok a választók nevét és lakcímét tartalmazó teljes névjegyzéket megvásárolhatják, ha van erre 1,1 millió forintjuk. Aki akarja, adatai kiadását még letilthatja, amit akár az interneten is meg lehet tenni. A listát különben csak direkt politikai marketingre – szórólapok, kiadványok célba juttatása érdekében – lehet felhasználni, s ezt a népszavazás napján meg kell semmisíteni.

A névjegyzék igénylésének vélhetően nincs sok értelme, mert

az egyes háztartásokba konkrét nevek nélkül is eljuttathatnak mindenféle kiadványokat,

ami jóval olcsóbb megoldás. Igazán intenzív kampányt egyébként nyilván a kabinet akar folytatni – amely „tájékoztatási" feladatai teljesítése érdekében ingyen is hozzáfér a lakcímadatokhoz, ha annak szükségét látja –, esetleg a kormánypártok szállnak be ebbe, míg az ellenzék direkt politikai marketingre valószínűleg nem fog túl sokat költeni.

Egyelőre azt sem tudni, hogy a parlamenti választások idején bevett más kampánymódszerekkel milyen mértékben élnek majd. Az adatvédelmi hatóság 2014-es ajánlásában mindenesetre felhívta a figyelmet arra, hogy politikai hirdetéseket e-mailben csak akkor lehet a választókhoz eljuttatni, ha elektronikus levélcíműk ilyen célú felhasználásához kifejezetten hozzájárultak.

Hasonló a helyzet a telefonhívásokkal is.

A nyilvános telefonkönyvek alapján azokat kereshetik meg, akik az előfizetői szerződésben beleegyeztek számuk közzétételéhez, s külön jelezték, hogy készek marketing- és tájékoztatási célú hívások fogadására is. Erről a kampányt folytató szervezetnek kötelessége meggyőződni. Ugyanakkor az érintett kérésére tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen forrásból szerzett róla adatokat, s azt miként kezeli. Kérésre az adatokat törölni kell.

Az adatvédelmi hatóság azt viszont kifejezetten elfogadhatatlannak tartja – derül ki az ajánlásból, hogy véletlenszerűen tárcsázzanak automatikusan generált számokat. Ezzel a módszerrel titkos számokat is hívhat a gép, illetve olyan magánszemélyt is megtalálhatnak, akinek deklaráltan esze ágában sincs politikai üzeneteket meghallgatni.

2016. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább