2020. június 3. Szerda
Ma Klotild, Cecília, Károly névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Visszaüthet a határontúli magyarok mozgósítása

Ha a határon túliak mozgósítása a kvótaügyben nem sikerülne, itthon ötven százalékot esetleg jelentősebben meghaladó részvételre lenne szükség. Lencsés Károly (NOL):

(…) A határon túli magyaroknak viszont maguknak kell kezdeményezniük, hogy vegyék fel őket a levélben szavazók központi nyilvántartásába. Amennyiben a 2014-es parlamenti választáson már jelentkeztek, ezt nem kell még egyszer megtenniük, ám aki azóta szerezte meg a magyar állampolgárságot, annak legkésőbb szeptember 17-ig ezt kérnie kell.

A legfrissebb adatok szerint 262 ezer kettős állampolgár szerepel ebben az adatbázisban, s vannak még félmilliónyian, akik szavazhatnának. A kormány határozottan buzdítja is őket a részvételre, bár ez visszaüthet. A népszavazás ugyanis akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen voksol, és ha a határon túliak mozgósítása a kvótaügyben nem sikerülne,

itthon ötven százalékot esetleg jelentősebben meghaladó részvételre lenne szükség.

Múlt szombaton megkezdődött a hivatalos kampányidőszak, ami a polgárokat is érinti. Így a népszavazást kezdeményező kormány, illetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok a választók nevét és lakcímét tartalmazó teljes névjegyzéket megvásárolhatják, ha van erre 1,1 millió forintjuk. Aki akarja, adatai kiadását még letilthatja, amit akár az interneten is meg lehet tenni. A listát különben csak direkt politikai marketingre – szórólapok, kiadványok célba juttatása érdekében – lehet felhasználni, s ezt a népszavazás napján meg kell semmisíteni.

A névjegyzék igénylésének vélhetően nincs sok értelme, mert

az egyes háztartásokba konkrét nevek nélkül is eljuttathatnak mindenféle kiadványokat,

ami jóval olcsóbb megoldás. Igazán intenzív kampányt egyébként nyilván a kabinet akar folytatni – amely „tájékoztatási" feladatai teljesítése érdekében ingyen is hozzáfér a lakcímadatokhoz, ha annak szükségét látja –, esetleg a kormánypártok szállnak be ebbe, míg az ellenzék direkt politikai marketingre valószínűleg nem fog túl sokat költeni.

Egyelőre azt sem tudni, hogy a parlamenti választások idején bevett más kampánymódszerekkel milyen mértékben élnek majd. Az adatvédelmi hatóság 2014-es ajánlásában mindenesetre felhívta a figyelmet arra, hogy politikai hirdetéseket e-mailben csak akkor lehet a választókhoz eljuttatni, ha elektronikus levélcíműk ilyen célú felhasználásához kifejezetten hozzájárultak.

Hasonló a helyzet a telefonhívásokkal is.

A nyilvános telefonkönyvek alapján azokat kereshetik meg, akik az előfizetői szerződésben beleegyeztek számuk közzétételéhez, s külön jelezték, hogy készek marketing- és tájékoztatási célú hívások fogadására is. Erről a kampányt folytató szervezetnek kötelessége meggyőződni. Ugyanakkor az érintett kérésére tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen forrásból szerzett róla adatokat, s azt miként kezeli. Kérésre az adatokat törölni kell.

Az adatvédelmi hatóság azt viszont kifejezetten elfogadhatatlannak tartja – derül ki az ajánlásból, hogy véletlenszerűen tárcsázzanak automatikusan generált számokat. Ezzel a módszerrel titkos számokat is hívhat a gép, illetve olyan magánszemélyt is megtalálhatnak, akinek deklaráltan esze ágában sincs politikai üzeneteket meghallgatni.

2016. augusztus 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább

Töppedt is, férges is, de a VMSZ-é

A párt egyedül maradt a vajdasági magyar politikai porondon, és immár a polgári opció harmatgyenge ellenzéki >

Tovább

A hallgatás ideológusai

A pandémia után veszélyes idők következnek, az „óvatos radikálisok” azonban gondtalanul büszkélkednek az önkéntes szellemi karanténjukban. >

Tovább

Pásztorból polgármester?

Az egyetlen dolog talán, ami az írással kapcsolatban felkeltette a figyelmemet, a lehetséges polgármester kijelentése, miszerint >

Tovább

Szabadka súlya

A VMSZ részéről a közelgő júniusi választás fényében, úgy tűnik, rendkívüli stratégiai pontnak számít Szabadka „megszerzése“. >

Tovább