2021. június 14. hétfő
Ma Vazul, Elizeus, Herta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Dúl a kisebbségi sajtóháború

„Olyan nem hivatalos, belső információkat hallhatunk, hogy az MNT-ben kétharmados többséggel, vagyis egyfajta »arany részvénnyel« rendelkező VMSZ számára is kellemetlen a jelenlegi főszerkesztő személye, ezért keresik az utódját.” Finta Márk (Új Szó):

Nehéz hetek várnak a szerbiai magyar kisebbség egyetlen napilapjára, a Magyar Szóra, mely egyes vélemények szerint már hosszú évek óta küzd a politikai nyomással, eredménytelenül. A vajdasági magyar kulturális autonómiát gyakorló Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – melyet gyakorlatilag a legerősebb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) irányít – a napokban egy több évtizedes jogkört vont meg a napilap szerkesztőségétől: a jövőben már nem kéri ki az újságírók véleményét az új főszerkesztő megválasz-tásakor. Ezt jogában áll megtenni, mivel a lap alapítói jogait gyakorolja.

A lapnál azonban hagyománya van annak, hogy a szerkesztőség véleményt mond a főszerkesztő személyéről. Ez már a kommunista érában is működött, később finomodott, a 2000-es évektől pedig már pályázatot írtak ki, és a szerkesztőség titkos szavazás útján dönthette el, kit támogat. A formális és valós döntés joga ugyan az alapító kezében volt, mely nem volt köteles figyelembe venni a lap munkatársainak döntését, ám a szerkesztőség véleményének olyan súlya volt, hogy mindeddig egyetlen alkalommal sem bírálta felül az újságírókat az alapítói jogokkal rendelkező MNT.

Ez azonban a több mint hét évtizede működő Magyar Szónál már másként lesz. Az MNT ezt a szimbolikus demokratikus mechanizmust megváltoztatta az új szerbiai sajtótörvényre, valamint arra hivatkozva, hogy sehol máshol sincs olyan, hogy a lap választja meg főszerkesztőjét. A szerkesztőség képviselője továbbra is ott lesz az igazgatóbizottságban, ám ennek kilenc tagjából hatot az MNT jelöl, így sok esélye nincs keresztülvinni a szerkesztőség akaratát.

„A szerkesztőségi véleménynyilvánításnak azért volt nagy jelentősége, mert ellensúlyozni tudta azt a negatív helyzetet, hogy egy politikai testület a lap alapítója, vagyis ily módon legalább elméleti esélye volt annak, hogy a pártbefolyás ne legyen olyan jelentős mértékű. Most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a politikum már meg sem akarja kockáztatni, hogy esetleg egy neki nem tetsző, de a szerkesztőség által támogatott főszerkesztőjelöltet kelljen kineveznie” – mondta lapunknak Pressburger Csaba, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője, akit 2011-ben valószínűleg azért válthattak le, mert nem szolgálta ki a politikum érdekeit. Helyette Varjú Márta vette át a stafétát, és ekkor kezdődött a lap hanyatlása.

Az MNT szerint ugyanakkor nincs szó politikai nyomásról, csak a jogszabályi keretekhez szabták a lap működését, a főszerkesztő kinevezésébe pedig más lapoknál sem szólhat bele a szerkesztőség.

A Magyar Szó a jelenlegi főszerkesztő, Varjú Márta irányítása alatt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pártközlönye lett – állítja Pressburger Csaba korábbi főszerkesztő, aki nincs egyedül véleményével. A lap több újságírója már évek óta tartó harcot folytat a politikai befolyás ellen. Nemrégiben levélben fordultak az európai kisebbségi lapokat tömörítő szervezethez, a MIDAS-hoz is, melyben úgy fogalmaznak, Pressburger leváltásával és Varjú kinevezése óta nincs helye a hasábokon a VMSZ, vagy bármi, a párthoz kötődő dolog kritikájának.

A tiltakozó újságírók szerint a VMSZ-nek még csak nem is kell nagyon beavatkoznia a szerkesztőség munkájába, megteszi ezt a párt helyett a „szervilis főszerkesztő”. „A 2014-es választási kampány során a lap kizárólag a VMSZ által szervezett rendezvényekről tájékoztatott, míg más magyar jelölteknek még csak esélyük sem volt megmutatni magukat” – írják.

Elindultak a leváltások

A lap munkatársainak leveléből kitűnik, a főszerkesztő gyorsan és hatékonyan igyekezett visszafogni és elhallgattatni a VMSZ-szel és a lap irányultságával egyet nem értő kritikus újságírókat. Rendszeressé váltak a kellően meg nem indokolt leváltások és visszahívások. „Tavaly nyáron egy leváltási hullám indult be, amelynek következtében ma ott tartunk, hogy a szerkesztői tisztségeket középiskolai végzettséggel és kisebb munkatapasztalattal rendelkező személyek töltik be, miután az egyetemi végzettséggel és nagyobb tapasztalattal rendelkező, de nem eléggé szófogadó, kritikus személyeket lefokozták terepi újságíróvá” – mondta lapunknak Bajtai Kornél, a Magyar Szó korábbi főszerkesztő-helyettese, aki jelenleg is a lap munkatársa. Idén emellett tervbe került a lap újvidéki, zentai és szabadkai szerkesztőségeinek részleges összevonása is. Ez azzal jár, hogy a lap kilenc munkatársának Szabadkáról és Zentáról Újvidékre kellene utaznia, napi több mint 200 kilométert. A kilenc újságíró ugyanakkor a VMSZ ellenlábasával, a magát civilszervezetként aposztrofáló Magyar Mozgalommal szimpatizál, illetve a szerkesztőség belső ellenzékébe tartozik. Amennyiben az újságírók nem fogadják el az áthelyezést, valószínűleg leépítik őket. Bajtai szerint ez egyértelmű kísérlet a nem „szófogadó” újságíróktól való megszabadulásra, hiszen lapot akár egy lakatlan szigetről is lehet szerkeszteni, ha van internet, éppen ezért semmivel sem indokolható, hogy embereket napi 4 órányi utazásra kényszerítsenek.

Csak a kiválasztottaknak

Bajtai elmondása szerint a lapon belül belső cenzúra működik. „Egyes véleményrovatok esetében listák vannak, csak egy kiválasztott kör írhat ezekbe. Engem sem kértek fel hónapok óta jegyzet, kommentár írására. A legutóbbi ilyen írásomat letiltották, a korábbit pedig meghúzták. Ugyanígy szelektívek a tudósítások is. Míg a VMSZ-ről korlátlan terjedelemben, kritika nélkül ír a lap, addig az ellenlábas Magyar Mozgalomról csak amennyit a látszat megkíván” – mondja.

Úgy véli, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) azért most hozta meg a szerkesztőség véleménynyilvánítását megnyirbáló határozatot, mert szeptemberben lejár a főszerkesztő mandátuma, és választás lesz. „Olyan nem hivatalos, belső információkat hallhatunk, hogy az MNT-ben kétharmados többséggel, vagyis egyfajta »arany részvénnyel« rendelkező VMSZ számára is kellemetlen a jelenlegi főszerkesztő személye, ezért keresik az utódját. Abban tudunk bízni, hogy az új főszerkesztő változtat ezeken a viszonyokon” – mondja Bajtai.

Az új főszerkesztő hallgat

Megpróbáltuk elérni Varjú Mártát, a lap jelenlegi főszerkesztőjét, ám nem reagált megkeresésünkre. Ugyanakkor lapunknak nyilatkozott Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke. Szerinte szó sincs arról, hogy az MNT beleavatkozott volna a sajtószabadságba, és megnyirbálta volna a szerkesztőség véleménynyilvánítási jogát. Szerinte arról van szó, hogy az MNT mint a társalapítói jogokat gyakorló szervezet összhangba hozta a Magyar Szó és a Hét Nap kiadóinak legutóbb 2012-ben módosított alapító okiratát az elmúlt évek változásaival a szerb jogrendszerben, melyek közül a legjelentősebb a 2014-ben készült, illetve 2016-ban módosított sajtótörvény. Elmondása szerint a legnagyobb vitát kiváltó módosítás a főszerkesztők kinevezésével kapcsolatos. Ezentúl ugyanis a főszerkesztő kinevezését, személyét az igazgatóbizottság javasolja, nem pedig a szerkesztőség. A Magyar Szó munkaközösségének három tagja azonban továbbra is képviseli majd a szerkesztőséget a bizottságban, ők a továbbiakban is képviselni tudják és fogják a szerkesztőségek, a munkavállalók véleményét, illetve érdekeit. „Szó sincs tehát arról, hogy a módosítás a szerkesztőségek véleménynyilvánítási jogát nyirbálná meg. Az MNT általi jóváhagyások nem jelentenek rendkívüli döntéseket vagy szabályozási formákat: más lapkiadóknál is ezt a gyakorlatot alkalmazzák” – magyarázta. Elmondása szerint sem a szerbiai, sem a magyarországi lapkiadóknál a szerkesztőségeknek közvetlen formában nincs beleszólási joga sem a főszerkesztő, sem pedig az igazgató személyének kinevezésébe. „Egyik országban sem létezik olyan napilap, ahol a szerkesztőség szavazással választja a főszerkesztőt. A legtöbb helyen a kiadó, az alapító, a tulajdonos vagy a munkáltató dönt a főszerkesztő személyéről” – mondta. Véleménye szerint valójában a Magyar Nemzeti Tanács jogai csorbulnak, hiszen az eddigi gyakorlattal ellentétben a Magyar Szó igazgatóját és a főszerkesztőjét mostantól nem az MNT nevezi ki, a testületnek csupán jóváhagyási feladata lesz. Ezzel Jerasz Anikó szerint a demokrácia elve valósul meg.

Kijelentette, sokan megpróbálják az MNT médiával kapcsolatos döntéseit politikai döntésekként kezelni, és a vajdasági magyarok legerősebb pártját, a VMSZ-t láttatni a háttérben. A politikai nyomásgyakorlást azonban elutasítja, és leszögezi, hogy a VMSZ és más pártok, valamint civilszervezetek ugyanolyan teret kapnak a Magyar Szó és a Hét Nap hasábjain. Elmondása szerint ez már csak abból is könnyen kideríthető, ha beütjük a VMSZ és a Magyar Mozgalom nevét a Magyar Szó weboldalának keresőjébe. A VMSZ több mint húszéves múlttal négyezer feletti találatot ad ki, míg az egy éve alakult Magyar Mozgalom már most több mint ezret.

Jerasz Anikó állítását leellenőriztük, a VMSZ-re a Magyar Szó online változatának keresője 4121 találatot, míg a Magyar Mozgalomra 1345 találatot ad. Az azonban az egyszerű kilistázásból nem derül ki, hogy ezekben a cikkekben milyen terjedelemben és milyen kontextusban jelenik meg a párt és a civil formáció.

2016. július 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szijjártó: „A szerbek jól teljesítenek”

A magyar külügyminiszter – úgy látszik –  nem ismeri az országon belüli folyamatokat, de az Európai >

Tovább

Eörsi-nosztalgia

Nyolcévi börtönbüntetésre ítélték, de négy év után kiszabadult, és soha többé nem tudott megbékélni a háborogva >

Tovább

Véget vetni a megfélemlítésnek!

Talán már mondani sem kell, sem Pásztor, de (a radikálisból lett haladó) Igor Mirović a mai >

Tovább

„Maradj mindig idegen!”

„A tisztes regény- és tárcagyáros nénik, a silány novellisták és fűzfapoéták, a grafomán puhányok - szögezte >

Tovább

Ki lesz a győztes – a VMSZ vagy az SZHP?

Kétlem, hogy bárkinek is (beleértve a lovas Pásztort is) van áttekintése arról, hogy milyen a helyi >

Tovább

A posztszocialista államokban, a több évtizedes elzártság kultúrája túlélte a vasfüggönyt

Csakhogy a folyamatot ez nem állítja le. Az idegenelleneséget hirdető kormányközeli médiumok a hírműsorukban hirdetik a >

Tovább

Az udvari cselszövések egyre zavarosabbak

Zágrábban győztek a baloldali zöldek, Rijekában a szocialisták, de csak a zöldekkel való koalícióban, Splitben pedig >

Tovább

Lovas esete Zemannal

Mindezek alapján talán érthetőbb, hogy a – többek szerint vitatott – irodalmi és politikai ambícióiról is >

Tovább

Kiszorítósdi

Június 13-án eldől, hogy „Bácskossuthfalva 86 százalékban magyar lakossága”, „kiengedi-e a kezei közül a magyar önkormányzatot”, >

Tovább

Elfogynak a magyar jogászok (is)!

A junior I. Pásztor, aki – a pozíciójánál fogva – eddig is tehetett volna a magyar >

Tovább

Play Sinkó

A demokrácia válsága, posztfasizmus, autokrácia, diktatúra… Egyre gyakrabban találkozom ezekkel a fogalmakkal. Lehetséges-e, hogy ez csak >

Tovább

Handke és a Balkán

2014-ban Handke a Nobel-díj megszüntetését javasolta, mert az téves irodalmi kánont teremt. Az, hogy ő lett >

Tovább