2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Zsidók a kisebbségi magyarság szolgálatában: Sinkó Ervin

„Ez a nyitottság tette lehetővé a jórészt már a Sinkó halála utáni időkben a vajdasági magyar irodalom és kultúra páratlan szárnyalását, amelyet az anyaország csak távolról, irigykedve tudott követni jóval erősebb kulturális bezártsága miatt.“ Mazsihisz:

Iszaak Babel, a nagy orosz zsidó író 1935-ben, egy magyar ismerősével beszélgetve, hirtelen kifakad:„Hanem, Ervin Izidorovics, hogy valaki így halmozza a lehetetlennél lehetetlenebb attribútumokat, mint ahogy azt maga teszi! Magyarnak lenni már magában is szerencsétlenség, de ez még valahogy megjárja. Magyarnak és zsidónak lenni, ez azonban már kicsit több a soknál.

Magyarnak és zsidónak és kommunista magyar írónak lenni, ez valósággal perverzitás. De ma magyarnak, zsidónak, kommunista magyar írónak és hozzá jugoszláv állampolgárnak lenni – emellett a megboldogult Sacher-Masoch fantáziája egyszerűen ártatlan kis pincsikutya.”

A beszélgetőprtner, a „perverz” identitások halmozója Apatinban, a Vajdaságban 1898-ban született, a magyar kommunista mozgalom történetének legnagyobb krónikása és a vajdasági magyar művelődés máig hatóan is egyik legfontosabb intézményének alapítója volt: Sinkó Ervin, a mégoly szoros versenyben is talán a leghontalanabb magyar író.

18 évesen kerül a frontra az első világháborúban, a háború és következményei, a gyerekkori antiszemita inzultusok emlékével együtt, döntő hatást gyakorolnak választásaira.

Már egészen korán szociáldemokratává lesz, Kassák köréhez csatlakozik, majd más radikálisokkal együtt kiválik belőle. Húszas évei elején a kommün aktív és lelkes résztvevője - a budapesti Központi Munkástanács tagja - bukása után neki is el kell hagynia az országot.

A forradalmi erőszakot, terrort azonban mindvégig elutasítja, a kommün ellenségeit nem hajlandó bántani, inkább megpróbálja őket átnevelni kommunistává.

Erről az időről szól legnagyszerűbb, korszakos regénye, az Optimisták, amelyet évtizedekig nem tud kiadatni sehol, a Szovjetunióban sem (Újvidéken 1953-ban, Magyarországon 1965-ben jelenik meg). Él a két világháború között Bécsben, Párizsban, Zürichben, Moszkvában és Jugoszláviában, ezen a területen vészeli át a második világháborút is, fogolytáborokban, majd a partizánokhoz csatlakozva.

A Szovjetunióban töltött éveinek fontos és a magyar irodalomban szintén páratlan dokumentuma az Egy regény regénye című műve, amelyben ismét a határára kerül annak – a kommünt követő keresztény korszaka után - hogy leszámoljon a bolsevizmussal. Vannak, akik a könyvet ebből a szempontból Orwell és Koestler munkáival rokonítják.

„Itt a hivatalos giccs egy egész, mindent átfogó óriási államapparátus segítségével egyeduralomra tett szer., mely következetesen rányomja bélyegét minden esztétikai természetű megnyilvánulásra. A giccsnek ez a mesterséges tenyésztése, egyeduralma szerves következménye a kormányzati módszernek, a giccs, a frázisnak ez az ikertestvére ma itt állami és államfenntartó funkciót tölt be.” - írja a totalitárius művészetről. A nagy szovjet társadalmi kísérlet otthonában remélt otthonra lelni ő is, csalódása csak fokozta hontalansága érzetét.

A nemzetek feletti állam lehetőségét, amelyben a nemzetiségek valóban úgy élhetnek egymás mellett, ahogy szeretnének, ennek a nemzetiségpolitikának a Sztálinnal (és Rákosival) szembenálló titoi Jugoszláviában látta meg. Tito mellett zavarba ejtő határozottsággal tart ki haláláig.

Ugyanakkor életének ebben az utolsó periódusában teszi a legnagyobb, máig ható szolgálatot a vajdasági magyar közösségnek az Újvidéki Egyetem híres Magyar Tanszékének 1959-es megalapításával. A Tanszék nem csak nagy írók és tudósok sorát neveli ki (Gion Nándortól Végel Lászlón át a nemrég elhunyt Bányai Jánosig), hanem a vajdasági közoktatás tanárainak nemzedékeit is folyamatosan. A Tanszék szellemiségét is meghatározza az a szemlélet, amelyet Sinkó híres székfoglalójában fejt ki, hogy a magyar irodalom sajátszerűségét csak akkor érthetjük meg, ha a legszélesebb világirodalmi perspektívából vesszük szemügyre. Ez a nyitottság tette lehetővé a jórészt már a Sinkó halála utáni időkben a vajdasági magyar irodalom és kultúra páratlan szárnyalását, amelyet az anyaország csak távolról, irigykedve tudott követni jóval erősebb kulturális bezártsága miatt. Maga Sinkó is írt a felvilágosodás korától a modernitásig ívelően fontos irodalmi tanulmányokat, de világirodalmi horizontja egészen korán befogja a jisuv, a későbbi Izrael irodalmát is, Saj Agnonról 44 évvel Nobel-díja előtt, 1922-ben közöl recenziót.

„A nemzet nem földrajzi, nem is hatalmi, hanem szellemi egységet fog jelenteni; a nyelvnek fajfölötti közösségteremtő ereje tartja össze ezt az egységet és összetartja az a szükség, hogy az ember a szívében világpolgár lehet, de cselekedni hatásosan csak korlátok között tud. S mint ahogy a fának nem béklyója a földbe fúródott gyökere, az embernek is szüksége van, hogy közösségében gyökerezzék, s onnan ragyogjon szerte minden közösségre”- írta Jókai Mór születésének századik évfordulóján, 1925-ben. 

Valamelyest ma, majd 50 évvel halála után is hontalan, alig él csak az emlékezetben ez a furcsa, kivételes és csodálatos tünemény: Sinkó Ervin szabálytalan, problémás és nagyszabású élettörténete.

2016. június 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább