2021. december 3. péntek
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Árnyjáték

Végel László: Balkáni szépség avagy Slemil fattyúja

„Végel László gazdag életművének egyik legjobb darabját írta meg ebben a szövevényes pikareszk regényben.”  Radnóti Sándor:

A regény elbeszélője ugyanazt a vezetéknevet viseli, mint nagyapja – akinek a történetét meséli –, de keresztnevei, sőt vezetékneve írása már bizonytalan: Franz Schlemihl, Slemil Ferenc, Franjo Slemil. Különböző szándékok, érzületek, megfontolások, politikai-történelmi kényszerűségek, impériumváltozások és azok emlékei diktálják ezt a három változatot. S ugyanígy a generációk neve is változékony, a nagyapát „Johann Schlemihlként vezették be a nagykönyvbe, a lányából Slemil Erika lett, unokáját pedig Franjo Slemil néven regisztrálták. Mi lesz velünk? A nevünk kísért, mint az árnyék, ránk ragad, és sohasem szabadulunk meg tőle. Nyomon követ, ha akarjuk, ha nem. Úgy látszik, neked három neved lesz, ami azt jelenti, hogy három árnyékkal élsz, fakadt ki.”

A „lúzer”, a vesztes, a pechmadár, a balszerencsés ember egykor igen elterjedt jiddis kifejezését az egyébként háromszor is nevet váltó francia-porosz írónak, Adalbert von Chamissónak Peter Schlemihlje tette halhatatlanná, aki eladta árnyékát az ördögnek és ezzel szerencsétlenné vált. Ez a különös történet („wundersame Geschichte”, 1814) sok mindenkire hatott, sok mindenki fantáziáját keltette föl, míg eljutott Végelig. Marx egyszer olyan helyzetről beszélt, amelyben „emberek és események fordított Schlemihlekként jelennek meg, árnyakként, amelyek elvesztették testüket”. Végel Slemiljei is fordított Schlemihlek, árnyékuk megsokszorozódik és testük szétfoszlik.

Valóban, azok a vigaszok, amelyek e véres balkáni földön is a testből erednek, nemigen jutnak ki a két Slemilnek: a nagyapát ideiglenesen elhagyja a felesége és a műhely tulajdonosának családjával Bécsbe megy, míg ő kislányával ottmarad Újvidéken, hogy őrizze a műhelyt. Vége az első világháborúnak, Schwarz úr belátja, hogy mindennek rossz vége lesz, s családostul, Slemil feleségével együtt eltűnik a történetből. A nagypapának megmaradnak szerény don quijotei álmai vagy rögeszméi, előbb a műhely megőrzése, utóbb az, hogy lánya postáskisasszony lehessen. A balkáni szépséget, egy megszálló katonatiszt szeretőjét, aki maga is Bécsbe akar visszatérni, ahol egy festőnő aktképeinek modellje volt, kiszolgálja, de testének legföljebb a látványa jut neki. Az unoka is középkoráig asszony nélkül él, s amikor összeköti végül valakivel az életét, abban sincs sok köszönet.

Forog a történelem kereke, s múlik két-három nemzedék élete. Aki helyben marad, az magyar, német, szerb uralmat él át, nacionalista, fasiszta, kommunista eszmékkel kell megbarátkoznia, s aki tegnap sztálinista, annak mára antisztálinistává, titóistává kell válnia, vagy ha nem, kihull a rostán. Hol magyarnak, hol németnek, hol szerbnek lenni előnyösebb. Az öreg Slemil, miközben címereket kalapál – amit aztán unokája folytat – a mindenkori igényeknek megfelelően, átéli a megszégyenülés és megdicsőülés minden lehetséges változatát, hol derék magyarként dicsérik, hol áruló magyarként vetik meg, hol börtönbe kerül, mert csalódik Sztálin elvtársban, hol ugyanezért élvez előnyöket. Verik és kivégzéssel fenyegetik, máskor meg kárpótolják. A kerék halála után sem áll meg: utcát akarnak elnevezni róla, mint derék antikommunistáról, majd kiderül, hogy a jámbor szándék mögött banális ingatlan biznisz húzódik meg.

Árnyjáték, persze, hogy árnyjáték, de a véresen mulatságos pikareszk mögött mégis csak fölsejlik egy majd’ évszázadnyi nemzedék életének hiábavalósága és boldogtalansága. Végel a saját helyéről nézi a világot. Ez a hely Újvidék, Neusatz, Novi Sad, vagy ahogy Mária Terézia elnevezte, Neoplanta. Itt föltehető a kérdés: „Miféle haza? Hol a haza? Mit jelent az a szó, hogy haza? Látja, kisasszony, ezzel máig nem vagyok tisztában, pedig hol az egyik hazának, hol a másiknak készítettem a címereit.” Ugyanez a kérdés Budapesten vagy Kiskundorozsmán nyilván nem tehető fel, hiszen ezek a helyek sohasem voltak elszakított területek. (Amely kifejezés megint csak ítéletekkel és előítéletekkel terhelt.) Más kérdések – a különböző világnézeti identitások – viszont közösek, de időben különbözőek, hiszen Tito egy ideig láncos kutya volt errefelé, amíg aztán Hruscsovnak ki kellett kérnie a beleegyezését, hogy Kádár legyen a forradalom leverése után a főmagyar. Ezek a különbségek azonban sem a mi szempontunkból, sem bármilyen más elképzelhető szempontból nem teszik provinciálissá Végel történetét, csak lokálissá – univerzálisan lokálissá.

Gazdag és vidám történet ez – sok vérrel, tragédiával, kilátástalansággal, reménytelenséggel.

 

2016. február 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább