Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„A vegyes házasságban élő magyar anyák román gyerekeket szülnek”
„Romániában jelenleg ezer, Szlovákiában háromszáz, Szerbiában száz, Ukrajnában 98 magyar nyelvű általános iskola van.” Budapest Beacon:
Milyen mértékben aggódnak a jelentősebb magyar kisebbséggel bíró négy szomszédos országban – Romániában, Szerbiában, Szlovákiában és Ukrajnában – az ott élő magyar közösségek civil és politikai vezetői kulturális autonómiájuk miatt, illetve mennyire érzik úgy, hogy nemzeti kisebbségként nem ismerik el a jogaikat?
Összességében a kisebbségi jogok érvényesítése miatti aggodalmak országonként, régiónként, sőt akár családonként is nagyon eltérő mértékűek. Az erősebb magyarságtudattal rendelkező családok jobban erőltetik a gyerekek magyar nyelvű oktatását, komolyabbnak élik meg a kisebbségi jogok csorbulását, míg például egy vegyes házasságból született gyerek szülei jellemzően kevésbé erőltetik a magyar nyelvű oktatást és a jobb, szélesebb körű lehetőségek miatt előbb hajlamosak az adott ország nyelvén taníttatni a gyermeküket. A szórványmagyarság autonómiatörekvései szintén országonként változnak, de a magyar nyelvű szlovák, ukrán, román és szerb online média retorikája visszafogottnak mondható. Az online hírportálokon gyakran láthatóak magyar alapítványok, szervezetek, mint a portál támogatói.
A kisebbségi jogokat a vizsgált négy országban jellemzően elismerik, azonban érvényesítésük nem mindig akadálymentes. Előfordul, hogy a jogi szabályozás – például a nyelvhasználat esetében – ellentmondásos, vagy egyszerűen nem elérhetőek bizonyos ügyek intézéséhez a magyar nyelvű dokumentumok, holott a törvény ezt előírja.
Rendszerszintű elnyomás, kisebbségi diszkrimináció a négy ország egyikében sem tapasztalható, ugyanakkor Szlovákiában és Romániában bizonyos jogi szabályozások – például a kettős állampolgárság tilalma, az oktatási törvény, nyelvhasználati törvény – megnehezítik a magyar kisebbség életét.
A magyarok részaránya az elcsatolt területen az összlakosságon belül a Felvidéken harmincról tíz, Ukrajna egykor Magyarországhoz tartozott részén 31-ről 12, a Romániához csatolt területeken 32-ről 20-ra, a szerbiai Vajdaság területén pedig 28-ról 14 százalékra csökkent az I. világháború vége óta.
A szórványmagyarság nincs könnyű helyzetben, az asszimiláció, az anyaországba illetve más országokba történő elvándorlás, valamint az egyre csökkenő gyermeklétszám miatt szinte mindenhol zsugorodik.
„Az autonómia különösen aktuális manapság, amikor a külhoni magyar közösségek nagy része az autonómia valamilyen formájának elérését tűzte ki céljául. Magyarország támogatja ezeket a törekvéseket, ezért a hazai közbeszédnek is része az autonómia. A könyv a területi autonómiával foglalkozik, amelyről például Erdélyben illetve a Székelyföldön, Kárpátalján, a Felvidéken vagy éppenséggel a Vajdaságban ma már nemcsak elméleti keretek között foglalkoznak a magyar közösségek, hanem az nagyon is a hétköznapi, gyakorlati érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység részét képezi” – írja A kisebbségi területi autonómia elmélete és gyakorlata című könyvében Tóth Norbert.
Kettős állampolgárság
Ukrajnában, bár nem büntetik a kettős vagy többes állampolgárokat, az alkotmány nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Magyar állampolgárságot Ukrajnából eddig közel kilencvenezren igényeltek az egyszerűsített honosítás keretében.
Szlovákiában – bár vannak bizonyos kivételek – lényegében tiltott a kettős állampolgárság. A szlovák belügyminisztérium adatai szerint az önkéntes bejelentések alapján az állampolgársági törvénnyel összhangban tavaly decemberig több mint 960 személy – köztük több tucat felvidéki magyar – veszítette el szlovák állampolgárságát egy másik ország állampolgárságának felvétele után.
Szerbia és Románia bizonyos korlátozásokkal, de engedi a kettős állampolgárságot. A magyarországi egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően eddig mintegy 130 ezren váltak magyar állampolgárrá, és ezzel a Szerbiában élő magyarok adják az ország kettős állampolgárainak legnagyobb részét. A szerbiai magyar lakosság több mint fele rendelkezik magyar állampolgársággal is.
Anyanyelv használati jog
A szlovák alkotmány eléggé megengedő a nyelvhasználat kérdésében. A végrehajtást azonban külön törvény hatáskörébe utalja, amely viszont kegyetlenül kirekesztő. Ami ennél is szomorúbb, azt a kevés engedményt sem lehet hasznosítani a gyakorlatban, amit e jogszabály lehetővé tenne. A szlovák politikai és társadalmi élet vezetői, sokszor a civilszervezetekkel karöltve, folyamatosan gátolják az anyanyelv törvényes használatát is.
Ukrajnában minden bizonytalan. Az ukránok nem a magyaroktól félnek, hanem a tízmilliós nagyságrendű orosz kisebbségtől. A magyarok ebben az összefüggésben marginális helyzetben vannak. Sorsuk jobbra és rosszabbra is fordulhat. Őket ugyanakkor nemcsak magyarságukban, hanem fizikai létükben is veszély fenyegeti. Ezt a helyzetet háború és ezzel összefüggésben gazdasági nyomor jellemzi. E mellett ott is folyik a harc az anyanyelvű oktatásért és nyelvhasználatért, több-kevesebb sikerrel.
A közel száz éve Romániához tartozó Erdélyben, Partiumban és Kelet- Bánságban papíron nagyon jó az anyanyelv használati helyzet. Bár az alkotmány meglehetősen kirekesztő, létezik néhány, európai mércével is jónak tekinthető nyelvhasználati jogszabály. Ezek azonban csak a román politika kirakatelemei. Gyakorlati alkalmazásuk gyakran nehézségekbe ütközik.
Marosvásárhelyen például a városi tanács határozatba foglalta a kettős utcanév-használat szabályait. A hatóság azonban nem hajtja végre saját döntését különböző elképesztő okokra hivatkozva. A város számos magyar polgára saját költségén, háza vagy kerítése falára kiteszi az előírás szerinti kétnyelvű táblát. Mi történik azonnal? A rendőrség „tiltott reklámtevékenység” címén súlyos büntetést szab ki, és fenyegetésekkel zaklatja a hatályos jogszabály szerint eljárókat. Perek sorozata folyik Marosvásárhelyen.
A szerbiai Vajdaságban ígéretes fejleménynek vagyunk szemtanúi. A kulturális autonómia csírái megjelentek, bár szárba szökkenésüket a szerb politika időnként visszanyesésekkel akadályozza. Szerbia egyfelől jó bizonyítványt akar mutatni az Európai Uniónak (EU) integrációs törekvései elősegítése érdekében, másfelől baráti gesztust kíván tenni Magyarországnak az EU-tagság támogatásának elérése céljából.
A magyar nyelv az oktatásban – iskolák a határon túl
A Vs szerkesztősége által a határon túli magyarok oktatási helyzetéről forgatott egyórás film bemutatja azokat a megoldásokat, amelyekkel a csökkenő gyereklétszám és rugalmatlan oktatási rendszer ellen próbálnak tenni az intézmények. Tanárokkal, szülőkkel, diákokkal beszélgettek iskolaválasztásról, többnyelvűségről, identitásról, jövőképről.
A filmben elhangzik, hogy a határon túli gyerekek és szülők számára sokszor kihívást jelent a magyar nyelvű oktatás választása, mert nem minden gyerek számára egyértelmű, hogy anyanyelvén tanuljon. A szórványterületeken, ha van is magyar nyelvű iskola, az csak az általánosig, esetleg a gimnáziumig nyújt tanulási lehetőséget. A négy legnagyobb magyarlakta külföldi területen Szerbiában, Ukrajnában, Romániában és Szlovákiában évről-évre csökken a magyar gyerekek létszáma. A határon túli magyarok népességcsökkenését három fő tényező befolyásolja:
1. csökkenő gyermeklétszám
2. társadalmi és politikai traumák alapján beindult migráció (például a kettős állampolgárok elvándorlása)
3. asszimiláció, a többségi nemzetbe történő beolvadás
Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének főigazgató-helyettese azt mondta, az asszimiláció nyelvvesztéssel, nyelvcserével jár, gyakran összefüggésben a vegyes házasságokkal.
Az egyik kolozsvári nyelvészprofesszor így fogalmazott: „a vegyes házasságban élő magyar anyák román gyerekeket szülnek”.
Szlovákiában 2015-ben jelentős változások következtek be. A Szlovákiában működő 260 magyar nyelvű iskola kétharmada kisiskola, melyek kis létszámú osztályokkal működnek. Ezek kétharmadát a bezárás veszélye fenyegeti.
„Véleményem szerint nem jellemzően felelős az eddigi kormányzatok oktatáspolitikája az asszimilációért. A Magyar Koalíció Pártja által oly vehemensen emlegetett »magyarfogyásnak« ugyanolyan okai vannak, mint a magyarországi és általában az európai népesség csökkenésének. Vagyis kevesebb gyermeket vállalnak a szlovákiai magyar családok. Ráadásul tízezer számra dolgoznak vendégmunkásokként Nyugat-Európában a szlovákiai magyarok is” – közölte a Budapest Beacon írásbeli kérdéseire Barak László felvidéki író, költő, újságíró, a Parameter.sk főszerkesztője.
Számos határon túli iskola zárt be az elmúlt években a gyereklétszám csökkenése miatt. Sokszor előfordul, hogy egy kisebb iskolát becsatornáznak egy nagyobb mellé, összevonják azokat. Minderre racionális pénzügyi szempontból lehet szükség, de felmerül a kérdés, hogy ki fogja az összevont iskolát vezetni: mit jelent az, hogy egy magyar tannyelvű iskola csatlakozik egy más tannyelvű iskolához, mi lesz a magyar igazgató sorsa, milyen posztot kap az összevont intézményben?
A kistelepülésen élőknek komoly kihívást jelenthet a magyar oktatás elérése, ezért sok esetben kilométereket kell ingázni.
A négy szórványrégió mindegyikében csökkenés figyelhető meg a magyar nyelvű oktatási intézmények számban.
Romániában jelenleg ezer, Szlovákiában háromszáz, Szerbiában száz, Ukrajnában 98 magyar nyelvű általános iskola van. A magyarul tanuló elsősök száma a következőképp alakult – látható, hogy mind a négy országban csökkent a létszám, de míg Szerbiában jelentősen, addig Ukrajnában alig.
Szlovákiában a mintegy félmilliós magyar lakosság tíz-tizenöt százaléka önmagát magyar nemzetiségű cigánynak vallja, viszont a magyar nyelvű iskolákba járó diákok harminc-negyven százaléka cigány.
Ravasz Ábel felvidéki szociológus szerint Közép-Szlovákiában néhány évtized múlva a magyar szót jó eséllyel a cigányok fogják kimondani, ami őt nem zavarja, viszont örömmel látja, hogy van egy egyre növekvő számú magyar közösség Szlovákiában. Ugyanakkor ez tabutémának számít, sokan elutasítják, hogy a cigányok is a magyar közösség részét képezik, és máshol kívánják meghúzni a határokat. Egyre több felvidéki iskola kénytelen szembenézni az úgynevezett white-fight jelenséggel, ami azt jelenti, hogy a nem cigány szülők kiveszik a cigány többségű iskolákból a gyerekeiket, mert úgy érzik, hogy a gyerekeik nem kapják meg azt az oktatási minőséget, melyet máshol megkaphatnának. Ez elindítja a gettósodási spirált.
Mind a négy országban számos tényező befolyásolja az iskolaválasztást, de a legfontosabb ezek közül a nyelv. Bizonyos szakmákból, alternatív oktatási intézményekben csak a hivatalos nyelven elérhető az oktatás. Sok magyar szülő emiatt úgy gondolja, hogy ha magyar nyelvű iskolába járatja a gyerekét, akkor elvágja a gyerek boldogulásának lehetőségét az adott országban. A legnagyobb választási lehetőség Romániában van, ott, ahol a legnagyobb számban él magyar kisebbség.
Tárkányi Erika, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum magyartanára arról beszélt, hogy a nyolcvanas években a magyar nyelven tanulók hátrányban voltak a románul tanulókkal szemben. A szülőknek pedig nehéz leküzdeni a gyerekkorban tapasztalt hátrányok miatt érzéseket.
A romániai magyar iskoláknak a szakoktatás a gyenge pontja. Néhány éve gyakorlatilag nem volt magyar nyelven elsajátítható szakmát adó képzés. „Romániában a szakoktatást tönkretették, a magyar nyelvű szakoktatás pedig nem is létezett” – mondta Tímár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatónője. További problémát okoz, hogy nagyon nehéz olyan szakembert találni, aki oktatni tudná a szaktárgyakat.
Szlovákiában szintén kedvezőbb a helyzet a szakoktatás szempontjából, a komáromi ipari szakközépiskola húsz osztályában 550 diák tanul, a húsz osztályból tizenhat magyar tanítási nyelvű, négy szlovák tanítási nyelvű. A két nyelv tökéletesen megfér egymás mellett, ugyanazok a tanárok oktatják a magyar s a szlovák osztályokat.
Az egyetemi tanulmányait jelenleg Bécsben folytató, ám korábban a Szabadkai Egyetemre járó bácskai fiatalember, Varga Dávid a Budapest Beacon megkeresésére közölte: „Vajdaságban két gimnázium van, amelyben kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás: a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Szabadkán és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium Zentán”.
Alternatív oktatás szinte sehol nem érhető el a magyar nyelvű oktatásban, egyedül Kolozsvárott működik egy Montessori-iskola.
Felsőoktatás
Mind a négy országban van lehetősége a diákoknak anyanyelvükön diplomát szerezni. Azonban azok, akik Szlovákiában magyar nyelven szereznek diplomát, jó eséllyel Magyarországra jönnek dolgozni, mert a szlovák nyelvet az érettségi után nem gyakorolják.
„2004 szeptemberétől, amikor megkezdte működését Komáromban a Selye János Egyetem, rendelkezésükre állnak az anyanyelven oktató intézmények az óvodától az egyetemig” – írta lapunknak a már idézett Barak László. „Ezenkívül a pozsonyi Comenius Egyetem, valamint a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem magyar tanszékein, illetve az utóbbi intézményben létesült Közép-európai Tanulmányok Karán tanulhatnak anyanyelvükön a szlovákiai magyarok. Tehát elvileg és gyakorlatilag is a kiterjedt alap- és középiskolai hálózattal együtt biztosított a szlovákiai magyarok számára az anyanyelvi képzés” – írta Barak.
A zentai magyar nyelvű középiskolák minden évben bemutatják a szerbiai magyar nyelvű továbbtanulási lehetőségeket, de a diákra bízzák annak eldöntését, hogy hol tanulnak tovább. Azonban aki Szerbiában szeretne érvényesülni, annak előbb utóbb nyelvet kell váltania és szerbül kell folytatnia a tanulást.
A már idézett Varga Dávid azt írta: ismeretei szerint huszonkét olyan felsőoktatási intézmény van a Vajdaságban, ahol lehetőség van magyarul továbbtanulni. „Saját tapasztalataim szerint a szerb diákok több lehetőség közül választhatnak a továbbtanulás terén és több ösztöndíjat és támogatást pályázhatnak meg. […] Orvostudományt és jogot csak részben lehet magyar nyelven tanulni – értem ezalatt azt, hogy kétnyelvű az oktatás” – felelte kérdéseinkre e-mailben Varga.
Elvonatkoztatva az oktatás helyzetéről, megkeresésünkre Varga azt írta: „a magyarok és a szerbek viszonya jelentősen erősödött”. Mint fogalmazott, „én már egy jó ideje nem hallok a környékemen olyan dolgot, hogy valakit azért bántalmaztak, mivel magyar volt”.
„Igaz, hogy a magyar a legnagyobb számú kisebbség Szerbiában, de Vajdaság területén még számos kisebbséggel találkozhatunk, s érdekességként megemlíteném, hogy hat hivatalos nyelve van e területnek: a szerb, a magyar, a szlovák, a román, a horvát és a ruszin” – közölte Varga Dávid.
Ukrajnában Beregszászon működik magyar nyelvű tanárképző főiskola, de a kárpátaljai magyar nyelvű középiskolák tanulóinak hatvanöt százaléka marad Ukrajnában, és harmincöt százalékuk megy külföldre, elsősorban Magyarországra.
Kolozsvárott a Babes-Bólyai Egyetemen számos területen van lehetőség magyarul diplomát szerezni.
Következő cikk: Hitelvesztetten?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >