Ma Petra, örs névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ifjúkori vétkek
J. Garai Béla
„Ha erőszakra kerül sor, akkor mindent meg kell tennünk, hogy békésen vagy erőszakkal visszaszerezzük /Koszovót/” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
SZÖVEGKÖRNYEZET. Van valami, amit a politikusok nagyon utálnak: ha emlékeztetik őket egy korábbi kínos kijelentésükre. Ekkor szokták mondani védekezésképpen, hogy az inkriminált mondatot „kiragadták a szövegkörnyezetből”. Vagyis tényleg elhangzott, amit a rosszakarók idéznek, de bizonyos szövegkörnyezetben, és ha abból kiragadják, akkor az olyan, mintha nem is mondta volna. Ezt a ravasz érvelést valószínűleg már az első órán elsajátítják a politikusi iskolában.
A napokban Aleksandar Vučićnak is meggyűlt a baja a „szövegkörnyezettel” mégpedig egy korábbi, enyhén szólva aggályos kijelentése kapcsán. A kilencvenes években magas rangú radikális funkcionáriusként szó szerint ezzel az elképesztő fenyegetéssel üzent az akkor ellenségnek tekintett bosnyákoknak egyik parlamenti felszólalásában:
„Öljetek meg egyetlen szerbet, és akkor mi száz muszlimot fogunk megölni!”.
Hogy a dolog még kínosabb legyen, egy olyan tévéműsorban idézték a szerb miniszterelnök szavait, amelyben Bakir Izetbegovićtyal, a boszniai elnökség bosnyák tagjával együtt szerepelt. A kimagyarázkodás ezúttal is a szövetkörnyezet volt, amiből persze, szánt szándékkal kiragadták a mondatot a belgrádi tévé újságírói, merthogy a Milošević-rezsim abban az időben ádáz kampányt folytatott a radikálisok ellen. Hogy valamiképpen enyhítse a dolgot, arra hivatkozott, hogy korábban „sok mindent mondott, amiről akkor azt hitte, hogy helyénvaló, de ma már nem ismételné meg”. Vagyis afféle ifjúkori vétségnek próbálta feltüntetni a szörnyű nyilatkozatot.
Ilyen „háttérre” a világ más részein aligha lehetne fényes karriert alapozni, de hát mi a Balkánon vagyunk, és itt hajlamosak az emberek elfelejteni azt, hogy mi minden történt vezetőik előéletében. A bosnyákok meg érjék be annyival, hogy a szomszéd ország kormányfője ma már nem mondana ilyeneket.
HÁBORÚSDI. A szerbek nem felejthetik el Koszovót, de ki akar háborúzni érte?, tette a kérdést néhány héttel ezelőtt a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) elnöke, dr. Vladimir Kostić. Nyilatkozata valóságos vihart kavart, különösen annak az a része, amelyben azt tanácsolta az ország vezetőinek, hogy fontolják meg, hogyan lehetne méltóságteljesen kivonulni Koszovóból. Nos, erre adott csattanós választ Irinej pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) vezetője legújabb, Koszovó esetleges UNESCO tagsága kapcsán tett kijelentésével.
„Ha erőszakra kerül sor, akkor mindent meg kell tennünk, hogy békésen vagy erőszakkal visszaszerezzük /Koszovót/” – hangzott az egyházfő figyelmeztetése. („Ako dođe do sile, moramo učiniti sve da milom ili silom to vratimo”) Habár kissé homályosan fogalmazott, az nem kétséges, hogy mire célzott: arra, hogy az elszakadt déli tartományt akár katonai erővel, de vissza kell szerezni. Azóta hiába várjuk, hogy bárki az állami vezetők közül elhatárolódjon a pátriárka kijelentésétől, és leszögezze, hogy Szerbiának nem áll szándékában újabb háborút vívni Koszovóért, hanem csak diplomáciai eszközökkel akar küzdeni az ott élő szerbek jogaiért és a történelmi emlékhelyek megvédéséért, ahogyan hangoztatni szokták. És hogy emlékeztesse az egyházi vezetőt az alkotmányra, amely szekuláris államként határozza meg Szerbiát, ahol az egyház nem szólhat bele az állami politikába.
De hát hiába is várjuk az ilyen fajta reagálást, amikor az államfő rendszeresen a főpapokkal tanácskozik a fontos döntések előtt.
A Koszovó védelmében akár kemény eszközök bevetésére is kész pátriárka egyedül azzal maradt adós, hogy kinek is kellene hadba vonulnia, ha ott „erőszakra kerül sor”? A hadseregnek vagy talán maguknak a harciasabb hívőknek? (…)
Következő cikk: Most Soros van soron
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi lett volna Petőfivel...
Ez jutott ezembe a magányos tóparti padon, amikor elővettem Vajda János verseit. Egészen megdöbbentő Svájcban olvasni >
(Utolsó) esély a váltásra?
A magyar közösség számára és a választások demokratikussága szempontjából rendkívül fontos lenne a tárgyilagos tájékoztatás biztosítása. >
Az erőszak fúgái a senkiföldjén
Végel László áprilisi Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia-i székfoglalóján ismét Sinkó Ervint idézte fel, a jugoszláv, >
Értelmiségi „lakoma” Óbecsén
Az esemény hiányossága az is, hogy mindennemű összegzés, közlemény vagy állásfoglalás nélkül ért véget. Úgy tűnik, >
Az elfüggönyözött valóság
Nagyon sajnálom, hogy a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben nem szólaltak fel erélyesebben a jelenlegi szerbiai >
A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése
A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >
„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)
Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >
Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!
Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >
„A titkárnak fogalma sincs”!
„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >
A magyarok pisszenni sem mernek
Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >
A magyar közösség lemarad az oktatásban!
A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >