Ma Albert, Lipót névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ifjúkori vétkek
„Ha erőszakra kerül sor, akkor mindent meg kell tennünk, hogy békésen vagy erőszakkal visszaszerezzük /Koszovót/” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
SZÖVEGKÖRNYEZET. Van valami, amit a politikusok nagyon utálnak: ha emlékeztetik őket egy korábbi kínos kijelentésükre. Ekkor szokták mondani védekezésképpen, hogy az inkriminált mondatot „kiragadták a szövegkörnyezetből”. Vagyis tényleg elhangzott, amit a rosszakarók idéznek, de bizonyos szövegkörnyezetben, és ha abból kiragadják, akkor az olyan, mintha nem is mondta volna. Ezt a ravasz érvelést valószínűleg már az első órán elsajátítják a politikusi iskolában.
A napokban Aleksandar Vučićnak is meggyűlt a baja a „szövegkörnyezettel” mégpedig egy korábbi, enyhén szólva aggályos kijelentése kapcsán. A kilencvenes években magas rangú radikális funkcionáriusként szó szerint ezzel az elképesztő fenyegetéssel üzent az akkor ellenségnek tekintett bosnyákoknak egyik parlamenti felszólalásában:
„Öljetek meg egyetlen szerbet, és akkor mi száz muszlimot fogunk megölni!”.
Hogy a dolog még kínosabb legyen, egy olyan tévéműsorban idézték a szerb miniszterelnök szavait, amelyben Bakir Izetbegovićtyal, a boszniai elnökség bosnyák tagjával együtt szerepelt. A kimagyarázkodás ezúttal is a szövetkörnyezet volt, amiből persze, szánt szándékkal kiragadták a mondatot a belgrádi tévé újságírói, merthogy a Milošević-rezsim abban az időben ádáz kampányt folytatott a radikálisok ellen. Hogy valamiképpen enyhítse a dolgot, arra hivatkozott, hogy korábban „sok mindent mondott, amiről akkor azt hitte, hogy helyénvaló, de ma már nem ismételné meg”. Vagyis afféle ifjúkori vétségnek próbálta feltüntetni a szörnyű nyilatkozatot.
Ilyen „háttérre” a világ más részein aligha lehetne fényes karriert alapozni, de hát mi a Balkánon vagyunk, és itt hajlamosak az emberek elfelejteni azt, hogy mi minden történt vezetőik előéletében. A bosnyákok meg érjék be annyival, hogy a szomszéd ország kormányfője ma már nem mondana ilyeneket.
HÁBORÚSDI. A szerbek nem felejthetik el Koszovót, de ki akar háborúzni érte?, tette a kérdést néhány héttel ezelőtt a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) elnöke, dr. Vladimir Kostić. Nyilatkozata valóságos vihart kavart, különösen annak az a része, amelyben azt tanácsolta az ország vezetőinek, hogy fontolják meg, hogyan lehetne méltóságteljesen kivonulni Koszovóból. Nos, erre adott csattanós választ Irinej pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) vezetője legújabb, Koszovó esetleges UNESCO tagsága kapcsán tett kijelentésével.
„Ha erőszakra kerül sor, akkor mindent meg kell tennünk, hogy békésen vagy erőszakkal visszaszerezzük /Koszovót/” – hangzott az egyházfő figyelmeztetése. („Ako dođe do sile, moramo učiniti sve da milom ili silom to vratimo”) Habár kissé homályosan fogalmazott, az nem kétséges, hogy mire célzott: arra, hogy az elszakadt déli tartományt akár katonai erővel, de vissza kell szerezni. Azóta hiába várjuk, hogy bárki az állami vezetők közül elhatárolódjon a pátriárka kijelentésétől, és leszögezze, hogy Szerbiának nem áll szándékában újabb háborút vívni Koszovóért, hanem csak diplomáciai eszközökkel akar küzdeni az ott élő szerbek jogaiért és a történelmi emlékhelyek megvédéséért, ahogyan hangoztatni szokták. És hogy emlékeztesse az egyházi vezetőt az alkotmányra, amely szekuláris államként határozza meg Szerbiát, ahol az egyház nem szólhat bele az állami politikába.
De hát hiába is várjuk az ilyen fajta reagálást, amikor az államfő rendszeresen a főpapokkal tanácskozik a fontos döntések előtt.
A Koszovó védelmében akár kemény eszközök bevetésére is kész pátriárka egyedül azzal maradt adós, hogy kinek is kellene hadba vonulnia, ha ott „erőszakra kerül sor”? A hadseregnek vagy talán maguknak a harciasabb hívőknek? (…)
Következő cikk: Most Soros van soron
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„ESÉLYEGYENLŐSÉG, JOGÉRVÉNYESÍTÉS”?
A jelenlegi hatalom még abból is médiaparádét csinál, ami egyébként alapvető és garantált anyanyelv-használati és oktatási >
Erősödik a kapitalizmustól való elfordulás
Figyelemre méltó, hogy Amerikában éppen Trump idején erősödnek ezek a mozgalmak. No Kings néven országos tüntetések >
Halottak napja
De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >
Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?
A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >
A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent
Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >
MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >
Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval
Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >
Aztán felemelte a sétabotját
Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >
AZ ÖNDICSÉRET BÜDÖS! (a Vajdaságban / Délvidéken leginkább elterjedt magyar szólás)
Kérdésem: a dicsekvésének tárgya mennyire felel meg mondjuk a Zenta és Szabadka, Horgos és Újvidék, Horgos >
Kafkai történetek
A nagyvilág egyre inkább tele van minden írói képzeletvilágot felülmúló történetekkel. A valóság gyanúsan emlékeztet az >
Miért nem lehet a vajdasági magyar közösségnek egy tisztességes napilapja?
Pesevszkit nem szakmai teljesítménye, hanem kapcsolatai kvalifikálták a posztra: az, hogy Pásztor Bálintnál járt (magán)egyetemre, hogy >
A múlt elárvul jövőkép nélkül
A jövőképpel együtt száműztük az utópiákat is, mert úgy véljük, hogy azok megvalósíthatatlanok. Szerintem éppen azért >

