Ma Andrea, Ilma, Apolló, Aladár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Vajdasági magyar politikai vezetők a realitástól elrugaszkodott önképpel: tetőtől talpig szégyenben
„A leghatározottabban felszólítom Újhelyi Lukácsot, hogy mondjon le a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnökségéről.” Szabó Palócz Attila (Magločistač):
A Magyar Szó úgynevezett Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének (amely tulajdonképpen az igazgatóbizottság megfelelője) három tagja október 12-én informális találkozón vett részt a kiadóvállalat igazgatónőjével, főszerkesztőjével, és a TJGYT elnökével, Újhelyi Lukáccsal. Az ülésen Kontra Ferenc, a napilap Kilátó című melléklete szerkesztőjének leváltását és annak körülményeit vitatták meg. Végül Varjú Márta visszavonta döntését Kontra menesztéséről. A testület három tagja az informális találkozó után közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot a döntésről. Ennek megjelenése után Újhelyi Lukács telefonon hívta fel a közlemény három aláírója közül a két hölgyet, akikkel minősíthetetlen hangnemben és hangerővel beszélt, durván megfenyegetve őket. Ennek hatására mindketten lemondtak TJGYT-tagságukról.
Néha csak állok, bámulok, és nem értem a körülöttem rajzó világot. Elsápadok, tapogatom a homlokom, talán lázas lehetek, ez okozza mindezt, talán csak megtéveszt egy ócska délibáb. Aztán persze mindig kiderül, hogy nem, dehogyis, szó sincs ilyesmiről. Ez maga a valóság. Tetőtől talpig szégyenben.
Mert el sem tudom képzelni, hogy mit gondol magáról az az ember, aki képes telefonon ordibálni, üvöltözni, fenyegetőzni egy nyugalmazott és egy aktív egyetemi tanárral, csak azért, mert ők megfelelő eréllyel – és nem kevesebb erénnyel – egy vitás kérdésben érvényt szereztek véleményüknek. Persze, egy, a politikába belekeveredett bankárról van szó, aki ebben az új helyzetében igyekszik úszni az árral, s úgy tűnik, immár meghatározó jelentőségű politikai személyiségnek képzeli magát! Mégis, mi másról lehetne szó? Egy asztalos, egy vízvezeték-szerelő, egy varrónő, egy fodrász, egy földműves, egy állattenyésztő, egy juhász, egy restaurátor, egy takarító, egy kereskedő, egy sofőr vagy egy ügyvédbojtár soha nem tenne így. De még a közmondásos kocsis sem…
Ez az önjelölt politikus ellenben fogja a telefont és veszi magának a bátorságot, hogy otrombán, minősíthetetlenül megfenyegessen olyan személyeket, akik emberi tartásból, kiállásból és bátorságból tőle sokkal többet mutattak fel az elmúlt években. Az önjelölt politikus meg közben csak járta végig a szamárlétrát, hogy végül megérkezzen oda, abba a pozícióba, amelybe beleültették. Teszem hozzá, akár a kisujjuk egyetlen mozdulatával is többet tettek. S itt mondom el, hogy mindkét leüvöltött egyetemi tanár nő, vagyis egyetemi tanárnő, ami csak tovább ront a helyzeten. Nevüket csak tapintatból nem írom le, bár a megdöbbenés és az eset fölötti értetlenségem könnyen kimondatná velem a neveket. De nem! Csakazértsem…
(...) Vélhetően kevesen árthatnak Újhelyi Lukácsnak, vélhetően még kevesebben akarnak neki keresztbe tenni. A legtöbb kárt így azonban éppen ő maga okozhatja saját magának a mérhetetlen indulatával, dölyfével, önhittségével. Mert cselekedeteivel, telefonálgatásaival, szavaival és üvöltözésével talpig szégyenbe hozta azt az intézményt, amelynek legfőbb testületét kvázi ő vezeti, ő irányítja. Mert ne gondolja senki azt, hogy ilyen modortalan magatartással, ilyen viselkedéssel, ilyen hozzáállással ő méltó lehet a pozícióra, amelyet betölt.
Nemcsak az ő felelőssége, hogy mielőbb eltűnjön abból a virtuális bársonyszékből, amelyben pöffeszkedik, hanem azoké is, akik megtartják őt pozíciójában.
Az, hogy én felszólítom őt bármire is, természetesen nem kell, hogy jelentsen neki bármit is… DE! Mégis:
A leghatározottabban felszólítom Újhelyi Lukácsot, hogy mondjon le a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnökségéről, és mielőbb távozzon a közéletből, amelyre ekkora szégyent hozott! Ha a férfiasságnak csak a szikrája és az emberi tartásnak a parányi kis szilánkja megvan benne, egy ilyen eset után nem tehet másképp.
Csak egy ilyen lépéssel hozhatja helyre azt a kínos és méltatlan helyzetet, amelyet ő maga okozott, s amely miatt most egy teljes intézmény, illetve az azt működtető politikai párt és egyéb testületek itt állnak előttünk szégyenszemre lemeztelenedve – tetőtől talpig szégyenben!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >