2025. április 22. kedd
Ma Csilla, Noémi, Kájusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Vajdasági magyar politikai vezetők a realitástól elrugaszkodott önképpel: tetőtől talpig szégyenben

„A leghatározottabban felszólítom Újhelyi Lukácsot, hogy mondjon le a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnökségéről.” Szabó Palócz Attila (Magločistač):

A Magyar Szó úgynevezett Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének (amely tulajdonképpen az igazgatóbizottság megfelelője) három tagja október 12-én informális találkozón vett részt a kiadóvállalat igazgatónőjével, főszerkesztőjével, és a TJGYT elnökével, Újhelyi Lukáccsal. Az ülésen Kontra Ferenc, a napilap Kilátó című melléklete szerkesztőjének leváltását és annak körülményeit vitatták meg. Végül Varjú Márta visszavonta döntését Kontra menesztéséről. A testület három tagja az informális találkozó után közleményben tájékoztatta a nyilvánosságot a döntésről. Ennek megjelenése után Újhelyi Lukács telefonon hívta fel a közlemény három aláírója közül a két hölgyet, akikkel minősíthetetlen hangnemben és hangerővel beszélt, durván megfenyegetve őket. Ennek hatására mindketten lemondtak TJGYT-tagságukról.

Néha csak állok, bámulok, és nem értem a körülöttem rajzó világot. Elsápadok, tapogatom a homlokom, talán lázas lehetek, ez okozza mindezt, talán csak megtéveszt egy ócska délibáb. Aztán persze mindig kiderül, hogy nem, dehogyis, szó sincs ilyesmiről. Ez maga a valóság. Tetőtől talpig szégyenben.

Mert el sem tudom képzelni, hogy mit gondol magáról az az ember, aki képes telefonon ordibálni, üvöltözni, fenyegetőzni egy nyugalmazott és egy aktív egyetemi tanárral, csak azért, mert ők megfelelő eréllyel – és nem kevesebb erénnyel – egy vitás kérdésben érvényt szereztek véleményüknek. Persze, egy, a politikába belekeveredett bankárról van szó, aki ebben az új helyzetében igyekszik úszni az árral, s úgy tűnik, immár meghatározó jelentőségű politikai személyiségnek képzeli magát! Mégis, mi másról lehetne szó? Egy asztalos, egy vízvezeték-szerelő, egy varrónő, egy fodrász, egy földműves, egy állattenyésztő, egy juhász, egy restaurátor, egy takarító, egy kereskedő, egy sofőr vagy egy ügyvédbojtár soha nem tenne így. De még a közmondásos kocsis sem…

Ez az önjelölt politikus ellenben fogja a telefont és veszi magának a bátorságot, hogy otrombán, minősíthetetlenül megfenyegessen olyan személyeket, akik emberi tartásból, kiállásból és bátorságból tőle sokkal többet mutattak fel az elmúlt években. Az önjelölt politikus meg közben csak járta végig a szamárlétrát, hogy végül megérkezzen oda, abba a pozícióba, amelybe beleültették. Teszem hozzá, akár a kisujjuk egyetlen mozdulatával is többet tettek. S itt mondom el, hogy mindkét leüvöltött egyetemi tanár nő, vagyis egyetemi tanárnő, ami csak tovább ront a helyzeten. Nevüket csak tapintatból nem írom le, bár a megdöbbenés és az eset fölötti értetlenségem könnyen kimondatná velem a neveket. De nem! Csakazértsem…

(...) Vélhetően kevesen árthatnak Újhelyi Lukácsnak, vélhetően még kevesebben akarnak neki keresztbe tenni. A legtöbb kárt így azonban éppen ő maga okozhatja saját magának a mérhetetlen indulatával, dölyfével, önhittségével. Mert cselekedeteivel, telefonálgatásaival, szavaival és üvöltözésével talpig szégyenbe hozta azt az intézményt, amelynek legfőbb testületét kvázi ő vezeti, ő irányítja. Mert ne gondolja senki azt, hogy ilyen modortalan magatartással, ilyen viselkedéssel, ilyen hozzáállással ő méltó lehet a pozícióra, amelyet betölt.

Nemcsak az ő felelőssége, hogy mielőbb eltűnjön abból a virtuális bársonyszékből, amelyben pöffeszkedik, hanem azoké is, akik megtartják őt pozíciójában.

Az, hogy én felszólítom őt bármire is, természetesen nem kell, hogy jelentsen neki bármit is… DE! Mégis:

A leghatározottabban felszólítom Újhelyi Lukácsot, hogy mondjon le a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnökségéről, és mielőbb távozzon a közéletből, amelyre ekkora szégyent hozott! Ha a férfiasságnak csak a szikrája és az emberi tartásnak a parányi kis szilánkja megvan benne, egy ilyen eset után nem tehet másképp.

Csak egy ilyen lépéssel hozhatja helyre azt a kínos és méltatlan helyzetet, amelyet ő maga okozott, s amely miatt most egy teljes intézmény, illetve az azt működtető politikai párt és egyéb testületek itt állnak előttünk szégyenszemre lemeztelenedve – tetőtől talpig szégyenben!

2015. október 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább

A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése

A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >

Tovább

Egy új nemzedéki mítosz

Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >

Tovább

MAGYAR TYACIK

Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >

Tovább

A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét

A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >

Tovább

A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag

Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >

Tovább

AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI

Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >

Tovább

A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták

Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus?  A választ keresve egyre >

Tovább

Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan

A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >

Tovább

Roletták mögött…

A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >

Tovább

A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI

Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >

Tovább