Ma Malvin, Teréz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
A szabadelvűség világcsúcsa
A naplo.org kedves kattintgatói a Vállalásból nőtt vállalkozás című cikkben egy történelmi sajtóbravúrral ismerkedhetnek (ismét) meg. Még soha addig (a cikk 1996-ban íródott) és azóta sem történt meg, hogy egy újságban a tulajdonost bíráló (gyengébb idegzetűek otromba pocskondiázásnak neveznék) cikk jelenjen meg. Méghozzá a gyanútlan tulajdonosok tudta (isten őrizz: jóváhagyása nélkül). A valamikori Napló államsajtóban szocializálódott bedolgozói számára persze egy ilyen „haditett” elképzelhetetlen a mindenkori állam(párt)gazda esetében.
A merészségnek is vannak határai.
Képletesen fogalmazva ez az eset, még ilyen másfél évtizedes távlatból is, így fest: valakik a saját pénzükből létrehoznak egy újságot, azt fenntartják még akkor is, amikor már csak veszteséget szül, időközben közvetlen háborús veszélyeztetettség miatt lelépnek az országból, de a finanszírozás saját zsebből tovább tart. Dacára annak, hogy a lap kétségkívül bátor háborúellenes hangvételét leszámítva, ez a Napló már nem az a Napló volt (ezt a szerző is jól érzékelte, habár őt az anyagi rész érdekelte jobban). Ez az anyagiasság is érthető, hiszen kéregetésre nevelt tollforgatókról van szó, akik állambácsitól megkövetelik a saját betevő CD-jüket.
Az igazsághoz tartozik, hogy a szerző által említett „bátrabb, szókimondóbb, harciasabb” Napló miatt senkinek a haja szála sem görbült meg. Csak azt nem tette hozzá, hogy az értelemszerűen „gyávább, elhallgatóbb, belenyugvóbb” időszakban az alapítókat és a vezető szerkesztőket (ő ezekhez nem tartozhatott) számtalan inzultus érte. Meg is mondjuk, hogy miért: mert a Napló, a főszerkesztőt körülvevő tábor szellemisége folytán, az utolsó időszakában elsatnyult, kicsinyes Magyar Szó mellékletté vált.
Ez már vállalhatatlan volt.
Mégis, az oly sokszor bírált szabadelvűség szent elve miatt a Naplót a Vállalássá nőtt vállalkozás című cikk után nem szüntették meg a tulajdonosok. Ezt a cikk szerzőjére és eszmetársaira hagyták.
naplo.org
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„A vajdasági magyarság lapja”?
A Magyar Szó és a Hét Nap akkor lesz a vajdasági magyarság napilapja, amikor majd a >
A rossz közérzet lázadása
Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >
Új szintézis?
Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >
„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”
A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >
A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is
Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >