Ma Bódog, Félix névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Hamarosan meghal az utca embere
„Ráadásul, tudja ő, szívatják az Iványit is, ahol csak lehet. Keresztbe tesznek neki, mert megorrolt rá a Zsebnapóleon.” Amerikai Népszava:
„Nem pénzt kér, szólított meg a hajléktalannak látszó hajléktalan, amikor odalépett hozzám. Pénzt bárkitől kérhet az ember, mondta, de ha tőlem is kérne, akkor elrontaná azt, amiért most megszólított. Mert akkor én vagy adok neki, vagy nem, de mindenképpen továbbmegyek.
Márpedig ő most ennél többet kér tőlem: azt, hogy hallgassam meg. Nem fog sokáig tartani, megfogalmazta szépen az egészet, készen van a fejében minden. Lesett rám, mondja, már napok óta várta, hogy mikor bukkanok fel az utcán. Tudta, hogy újságíró vagyok, és félt, hogy túl későn jövök.”
„Mert ő meg fog halni hamarosan. Mondta neki az orvos. Lehetne gyógyítani, de mire sorra kerülne, már késő lenne. Nem is erről akart velem beszélni, hogy ő meg fog halni. A halála az ő magánügye lesz, magával viszi a sírba.”
„Ezen felnevetett. Kérdeztem, mi ebben a mulatságos. Hogy nincs neki senkije, mondja, és nem lesz senki, aki eltemetné. Szociálisan fogják elkaparni a föld alá. Nem a Nemzet Halottja lesz, hanem nemzeti halott.”
„De inkább rátérne a lényegre. Arra, hogy ő hívő ember volt. De már nem az, mert látja és hallja azokat, akik hívőnek mondják magukat, és ettől háborog a gyomra. Hogy nem tesznek semmit a szegényekért, a hajléktalanokért. Az Iványi Gábor egyháza kivétel, de neki sincs elég pénze és ereje ahhoz, hogy mindent megoldjon. Ráadásul, tudja ő, szívatják az Iványit is, ahol csak lehet. Keresztbe tesznek neki, mert megorrolt rá a Zsebnapóleon. Pedig, annak idején ő keresztelte meg metodista szertartás szerint a Viktorék két nagyobb gyerekét. Aztán persze elsunnyogtak a keresztlevélért az Anikóval, visszakérték, mert már olyan körökben mozogtak, ahol nem divat metodistának lenni.
Azért akart velem beszélni, mielőtt még meghal, mert én megírhatom, ha akarom. Nem mintha változna ettől valami, tudja ő, hogy nem változik itt semmi, legföljebb egyre rosszabb lesz, de ha megírom, talán mégis többen tudják.”
„Hogy őt, aki hívő ember lenne, mennyire zavarja, hogy az egyházak nem tesznek semmit a szegényekért. Sem a papok, sem a magukat kereszténynek mondó politikusok. A Tömjén elvtárs, már elnézést, ők az utcán így hívják maguk között a Semjént, ő sem tett még értük soha semmit. Csak ül a parlamentben, néha elmegy vadászni, lelő valami állatot, hizlalja a háját, ennyi.”
„Pontosabban, valamit azért mégiscsak tettek, igaz, azt sem értük, hanem ellenük. Megszavazták, hogy a hajléktalanok ne lakhassanak az utcán. Mintha ő hobbiból lakna az utcán, erre készült volna világéletében. Ha hozzá vágna a Tömjén elvtárs egy kétszobás lakást, mondja a hajléktalannak látszó hajléktalan, akkor azt mondaná, hogy igaza van. Mondjuk, rajta már az sem segítene, ő meghal hamarosan. De mások talán még élnek egy ideig.”
„Milyen szépen kitalálta a Tarlós elvtárs, hogy eltüntetik az utcáról a hajléktalanokat. Amit nem látnak ugye, az nincsen. És el is fognak tűnni a hajléktalanok, nem csak ő az egyedüli, aki meghal hamarosan. Többen vannak, ismer néhányat, akiknek már nagyon kevés van hátra.
Na, csak ennyit akart volna mondani. És ne adjak neki pénzt, inkább írjam meg, amit mondott. Persze, csak akkor, ha van még hely, ahová az ilyet meg lehet írni.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
Remény és félelem
Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >
A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)
Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >
Leleplezték az eltitkolt félelmet
Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >
Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk
Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >
Hihetetlen, de élmény
Szirupos most a lelkem, kicsit meg van nyugodva; volt, ami volt és lesz, ami lesz. Jó >
A nagyapák lázadó szelleme ébredezik a fiatal nemzedékben
Bárhogyan is végződjék komoly szellemi felfrissülés kezdetét jelzi. Természetesen a hatalom minden létező eszközt felhasznál ellenük, >