Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Veszélyes melegek
J. Garai Béla
„Még az hiányzott volna, hogy azzal vádolják meg a kormánypártiakat: rokonszenveznek a melegekkel!” J. Garai Béla blogjából (Vajdaság Ma):
„Gondolom, nem vagyok egyedül a véleményemmel, hogy túl nagy a felhajtás az úgynevezett büszkeségnapi felvonulás körül. Lehet, hogy megszólnak érte, de őszintén szólva én már nagyon unom a témát. Szombaton kellett volna megtartani a melegfesztivált, de mint tudjuk, a kormány úgyszólván az utolsó pillanatban betiltotta. Jó két hete másról sem szól a közéleti diskurzus, mint hogy felvonulhatnak-e a melegek Belgrádban, vagy sem. Mintha egyéb fontos dolga nem is lenne az embernek ebben az országban, mint az úgynevezett LGBT manifesztáció. A napokban a szakszervezet is az utcára vonult, tiltakozva a dolgozói jogokat kurtító törvénytervezet ellen, és bár tagságuk nagyságrendekkel nagyobb, mint a szóban forgó populációé, őket a kutya sem ugatta meg.” (...)
„Természetesen egy percig sem vitás, hogy az államnak szavatolnia kell minden fajta kisebbség alkotmányos jogait, ha igényt tart arra, hogy demokratikusnak tekintsék és megnyissák előtte a toleranciát felettébb nagyra tartó Európai Unió kapuját. Nemcsak a nemzeti kisebbségekét, hanem minden más kisebbségi csoport, így az LGBT populáció jogait is a tekintetben, hogy szabadon kinyilvánítsák másságukat. Ízlés dolga, hogy ezt hogyan teszik: öntudatosan védelmezve emberi jogaikat, vagy kihívóan, kérkedve, polgárpukkasztó módon. Ez már rájuk tartozik, nincs hozzá kommentárom. Ám ha az utóbbi magatartásformát választják, azzal nehezen találnak megértésre ebben a balkáni környezetben, amely Vučić szavaival élve még nem érett meg az effajta toleranciára. Az igazat megvallva, kissé túlzottnak tartom az unió képviselőinek fellépését is, akik tragikusnak, mi több katasztrofálisnak ítélték meg (Birgitta Ohlsson svéd igazságügy miniszter, ő lett volna a Pride fő szónoka), hogy a szerb kormány lefújta a parádét. Ohlsson asszony úgy vélekedett, hogy Belgrád elmulasztotta az alkalmat, hogy bebizonyítsa: tiszteli az emberi jogokat. Mint mondta, a döntéssel Szerbia egy lépést tett hátra az EU-integráció terén. A svéd miniszter szerint a biztonsági kockázatra való hivatkozás csak kifogás, mert a szerb rendőrség a focimérkőzések alkalmával is rendszeresen megbirkózik a futballhuligánokkal, ám emiatt sohasem tiltják be a meccseket. Jelko Kacin, az Európa Parlament szerbiai jelentéstevője emlékeztetett arra, hogy Tomislav Nikolić szerb elnök tavaly ígéretet arra, hogy 2013-ban nem lesz akadálya a melegfelvonulás megtartásának, ezért furcsa, hogy most mégis elálltak ettől. Figyelmeztetett, hogy az esetre kitérnek majd az EP jelentésében is, amely Szerbia felkészültségét mérlegeli az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Megütközésének és nemtetszésének adott hangot a hivatalos Washington, továbbá számos ismert nyugati politikus is. Remélhetőleg indokolt esetekben hasonló buzgalommal állnak majd ki a nemzeti kisebbségek emberi jogainak védelme mellett is. Belgrádban úgy voltak a szombati melegparádéval, hogy szerettek is volna a toleráns európai kormány szerepében tetszelegni, amely eltűri és természetesnek tartja az ilyen rendezvényeket, ám ugyanakkor titkon azért fohászkodtak az égiekhez, hogy történjen már valami, ami miatt be lehet tiltani. Akadjon egy jó ürügy, mint amilyen a biztonsági kockázat, amibe belekötnek majd Brüsszelben, de végül úgyis túlteszik magukat rajta. Mert végeredményben nem Birgitta Ohlssonnak és Jelko Kacinnak kell kell kiállnia a szerb közvélemény elé, hanem Vučićnak és Dačićnak. Az elé a közvélemény elé, amelyet hosszú évek óta azzal etetnek politikusai, hogy minden másság gyanús és árt a nemzetnek. És kin lehet bosszút állni a kilátástalanságért és a siralmas anyagi helyzetért, mint a szerencsétlen melegeken. Akiket ráadásul főpapjaik is szégyenteleneknek és ördögtől valóknak bélyegeznek. Még az hiányzott volna, hogy a legközelebbi választásokon az ellenzék azzal vádolja meg a kormánypártiakat, hogy rokonszenveznek a melegekkel! Akkor már inkább jöjjön a brüsszeli feddés.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén
A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >
Azt hallom, csoda történt Washingtonban
Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >
Osztozkodás a lőporos hordón
A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >
Botrány Újvidéken
Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >
Menekülés a magányból a forradalomba
A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >
Javasasszonyok és politológusok
A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >
Kettős nyomás alatt
Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >
Örömünnep Szerbiában
Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >
Konformizmus-vita
Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >
Örök hála Bosnyák Istvánnak
Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >
Szaxofon
A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >
Alternatíva nélküli kor
Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >