2024. április 24. Szerda
Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Milyen hősök tere?

Milyen hősök tere?

Végel könyve egy város balladája. Népszabadság:

Végel László: Neoplanta, avagy az Ígéret Földje címő könyvéről írt kritikát Pető Péter:

„Sok fejezeten át úgy tetszett, hiába az eseményeknek otthont adó különleges miliő, a szöveg nem dermeszt, s ráz meg. Sőt akadtak pillanatok, amikor az óvatlan olvasó már kottából játszott. Azután, hogy a fiákeres a kocsin kapott a szívéhez, s halt meg, csöppet csalódottá is válhatott, elvégre igen közhelyesnek tűnt a finálé. Nem szólva arról: az üzenetet még akár didaktikusnak is érezhette. És a Miért nem tartott Horthy ünnepi beszédet Újvidéken? című fejezet meg egyenesen publicisztikai fordulattal zárult. De a kocka, mint arra az egyetemes história megtanított, fordul.“

„A sztori csúcspontja ugyanis egyszeriben, mintegy visszamenőleges hatállyal tesz helyre mindent, s egyúttal arra késztet: a kezünkben tartott könyvet a térdünkre vagy az asztalra pozícionáljuk, s újragondoljuk mindazt, ami fölött esetleg elsiklottunk. A főszereplő – itt most nem részletezett – különös sorsa hirtelen, s mellbevágóan tudatosítja a kisebbségi lét traumáinak kezelhetetlenségét, s szimbolizálja a huszadik század Kelet-Európájának szörnyű kínjait és abszurdba hajló realitásait. Végel könyve egy város balladája. Olyan közösségé, amelynek történetében akadtak szakaszok, amikor egyik etnikum sem volt többségben, azaz mindegyik kisebbségben volt.“

„Újvidék úgy volt senkié, hogy mindenkié volt. Kevésbé idealisztikus megfogalmazásban: úgy volt senkié, hogy mindenki magának akarta. (Ennek a helyzetnek a feszültsége aligha fogadható be teljességében azoknak, akik nem éltek tartósan valamely kisebbség tagjaként.) Erre mutat rá e kötet is, amelyből nem derű és optimizmus sugárzik. Ez persze nem meglepetés. Túlságosan sok uralkodó, eszme, birodalom és vezér nevében mentek a vonatkozó városba katonák, politikusok és besúgók, akiknek visszataszító vagy kevésbé undorító regnálása idején túl kellett élni. Nem véletlen, hogy a regény karaktereinek egyike megemlíti: régen volt, amikor azt hitte, valaki vagy hős, vagy gyáva.“ (...)

2013. szeptember 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább