2024. március 28. csütörtök
Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Tőkés László nem tudja, miről beszél

„A kérdés nem az, hogy Magyarország „védhatalom”-e – az. A kérdés az, hogy Magyarország miért nem viselkedik védhatalomként.” Böszörményi Jenő blogjából (hvg.hu):

„Tőkés László európai parlamenti képviselő és egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen Ausztria példájára hivatkozva felvetette, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi státuszt az erdélyiek (értsd: az erdélyi magyarok) felett. Ausztria a 2. világháború után szerzett „védhatalmi státusz”-t a dél-tiroli németek felett, miután a terület a náci megszállást követően a háború végén újra Olaszország fennhatósága alá került.”

„A védhatalmi státuszt az Ausztria és Olaszország között megkötött, ún. Gruber–De Gasperi-egyezmény biztosította, amely az olasz területen élő osztrák németek számára széles körű kisebbségi jogokat fogalmazott meg. Magának az egyezménynek a szövege viszont egyetlen egyszer sem használja a „védhatalmi státusz”, „védhatalom” vagy „protektor” kifejezéseket.”

„Mit jelent akkor Ausztria védhatalmi státusza? Nem többet és nem kevesebbet, mint amit egy kétoldalú nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés biztosítani tud: a lehetőséget, hogy az aláíró felek számon kérjék a szerződésben foglaltakat. Minthogy a szerződés nem reciprocitáson alapult, hiszen Ausztriában nincs olasz ajkú kisebbség, az 1946 szeptemberében aláírt megállapodás alapján kizárólag Ausztriának keletkezett joga arra, hogy a dél-tiroli német közösség számára biztosított jogok megvalósulását az olasz államon számon kérje. Az egyezménynek további nyomatékot adott, hogy fél évvel később az olasz békeszerződésben a nagyhatalmak tudomásul vették a megállapodásban foglaltakat.” (…)

„Magyarország a rendszerváltást követően, már a 90-es évek elejétől szintén kétoldalú kisebbségvédelmi szerződéseket kötött a szomszédos államokkal (kivéve Ausztriát). E szerződések alapján a magyar államnak joga, sőt, politikai és morális értelemben kötelessége fellépni a szerződésekben foglaltak megvalósulásáért. Az első ilyen szerződést 1991-ben Ukrajnával, a legutóbbit 2003-ban Szerbiával kötöttük.

A Magyarország által kötött kisebbségvédelmi szerződések általában nem tartalmaznak olyan egyértelműen megfogalmazott széles körű jogosítványokat, mint az olasz–osztrák egyezmény. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy haszontalanok. A magyar állam – Ausztriához hasonlóan – az ezekbe a szerződésekbe foglalt kisebbségi jogok védelmezőjeként, ha tetszik, védhatalomként léphet fel. Sőt, mivel ezek az egyezmények a reciprocitás elve alapján köttettek, vagyis a határon túli magyar közösség jogai mellett a Magyarországon élő nemzetiségek jogait is rögzítik, a szomszédos államok ugyanígy a saját nemzetiségeik vonatkozásában szintén védhatalomként léphetnek és lépnek is fel. Ezért is értehetetlen a román politikai közvélemény felhördülése, hiszen nemcsak Magyarországnak van joga védhatalomként fellépni, ugyanerre a magyarországi román közösség tekintetében Romániának is joga van, s számtalanszor meg is teszi ezt.” (…)

„Bonyolultabb a helyzet a magyar–román viszonyban, ahol maga az alapszerződés rögzíti: az 1201-es ajánlás nem tartalmaz kollektív jogokat, és nem kötelezi Romániát arra, hogy a magyarok számára biztosítsa „a jogot az etnikai alapú területi autonómia speciális státusára”. Az előbbi egy ténymegállapításnak tekinthető: az 1201-es ajánlás valóban nem fogalmaz meg kollektív jogokat, az idézett részletből is látható, hogy a jogokat „a kisebbséghez tartozó személyek”, vagyis egyének élvezik. Ezek tehát egyéni – és nem közösségi, vagyis kollektív – jogok, melyeket a szóban forgó személyek csoportjuk más tagjaival közösen gyakorolnak: ezt a lehetőséget pedig az alapszerződés is elismeri.”

„A magyarok emellett nem követelnek „etnikai alapú területi autonómiá”-t, mint ahogyan az ajánlás sem erre ad jogot. Ilyen típusú területi autonómia egyébként alig van, a létező territoriális autonómiák területén jelentős számban élnek a többséghez tartozó állampolgárok is, jogaik fenntartás nélkül biztosítottak. Ritka az olyan megoldás, ahol az autonómia szervei jogot kapnak arra, hogy a többséghez tartozó személyek beáramlását – például regionális állampolgárság révén – megakadályozzák, s ily módon etnikailag „tiszta” területet őrizzenek. Akárhogy is, a román fél által kért és az alapszerződés szövegébe iktatott értelmező megjegyzés csak az etnikai alapú területi autonómiát zárja ki. A területi dimenziót nélkülöző kulturális autonómiát viszont semmiképpen sem, a magyar–román viszonylatban kötelező érvényű 1201-es ajánlás erre pedig ugyanúgy kiterjed. A kulturális autonómia ugyanis sajátos közigazgatási autonómia, amely magában foglalhatja az oktatás, a kulturális szféra vagy a nyelvhasználat szabályozását – az RMDSZ által kidolgozott és a román parlamentben évek óta elfektetett kisebbségi törvény tervezete többek között éppen ezt célozná. Az ET-ajánlásban említett „autonóm közigazgatási szervek” körébe a kulturális autonómia tehát beletartozik, a magyar–román (és a magyar–szlovák) szerződés pedig ennek követelésére feljogosítja a magyar felet.”

„Tőkés László tehát nyitott kapukat dönget. A kérdés nem az, hogy Magyarország „védhatalom”-e – az. A kérdés az, hogy Magyarország miért nem viselkedik védhatalomként. A kapuk nyitva vannak. Csak még senki nem mert átmenni rajtuk.”

 

 

2013. augusztus 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább

Pásztor-kultusz építés

Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >

Tovább

Amikor jön a vonat

Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >

Tovább

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább