2021. október 18. hétfő
Ma Lukács, Jusztusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pénzköltők

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Pénzköltők
A költő (swampy illusztrációja)

Eredetileg a „Jöttmentek” címet adtam e cikknek, mert Szőcs Géza és utódja, L. Simon László nevét az utókor nem fogja feljegyezni. Esetleg majd a kuriózumokkal foglalkozó jogtörténészek.

Ezzel a felütéssel kezdi Szerbhorváth György legújabb jegyzetét a Paraméter nevű portálon, amelyben a magyarországi kultúrpolitika két főszereplőjének viselkedését boncolgatja.

„Először is bevallom, hogy ugyan sokan Szőcs Gézát jeles költőnek tartják, illetve hozzáfűzik, akadtak kiváló versei, amit én olvastam tőle, az jobbára avantgárd maszlag vagy játékos baromság („Jő egy jeti a hófúvásban/Vajon én vagyok?” – költötte pár éve. De én inkább ufónak mondanám). Azok után, amit az utóbbi két évben tett (és nem tett), nem is vagyok rá többé kíváncsi. Mert csak arról hallottam, hogyan osztogatta saját miniszteri (államtitkári) keretéből a zsét haverjainak. És ez nem csak etikailag kétséges. Nem írom meg, amit hallottam, mert bizonyítani nehéz – mi sem jellemzőbb Magyarországon, hogy nem nyilvánosak azon információk, mit és mire herdált el Szőcs (saját magára is).”

„Utódját, L. Simon Lászlót viszont régről ismerem, és az is bizonyos, hogy költészete erősen felejthető, már ha túl tudtuk tenni magunkat versein (dettó avantgárd után lövések). Mostanság előszeretettel idézik erotikus költeményeit, de a helyzet rosszabb. Miután a honi kritika figyelemre sem méltatta azt, amit nem is lehet, L. Simon frusztráltsága agresszióba torkollott, azaz a hatalmi pozíciók megszerzésébe.”

„A Fiatal Írók Szövetségének elnökeként kezdte, amelynek kezdetben magam is tagja voltam rövid ideig, amíg ki nem derült, miről van szó. A határon túli fiatal magyar írók szervezeteként indult volna, összecsődítettek bennünket Szegeden, ittunk és pingpongoztunk, aztán hopp, L. Simon lett az elnöke, aki mindennek elmondható, de határon túlinak nem. A Fidesz első kormányzása alatt jól is ment a FISZ-nek, csak hát eszük és tehetségük kevésbé akadt, így – ha jól emlékszem – 2003-ban a József Attila Kör szigligeti ülésén L. Simon azzal állt elő, hogy a FISZ fuzionálna a József Attila Körrel, mivel nekik van pénzük, csak nem tudják elkölteni, de eme pénzért cserébe azt kéri, hogy a JAK alelnöki posztja őket (illetve őt) illesse, ha jól rémlik. Mindenesetre pozíciót kért. Alig tudtuk páran megakadályozni, hogy ez megtörténjék, L. Simon el is somfordált.”

„Aztán a Móricz Zsigmond ösztöndíjat osztó kuratóriumban találkoztam vele. Történt egyszer, akár a népmesében, hogy ülés után hívtak fel, mondván, elkúrták: ők nem annak akartak ösztöndíjat adni, akinek, csak hát összekeverték a két azonos nevet. Ég a pofám, hogy akkor nem fordultam a nyilvánossághoz, miképpen is megy az ösztöndíj-osztás.”

„Azóta L. Simon kultúrpolitikai életútja egyenesben van, mondhatnánk, ez szerencse is, mert legalább írásra kevesebb ideje akad. Az azonban már az abszolút bizarr kategóriába illik, hogy immár még egy bulvárlap is vele foglalkozik kritikailag. Megvallom, eddig nem voltam a Blikk híve, de az szimpatikus, hogy még náluk is betelt a pohár. Mert a kulturális államtitkár úr azt találta ki, hogy saját magáról is alkot egy jogszabályt. Mert az nem járja, hogy ha már a Nemzeti Kulturális Alapot bekebelezte és saját magára formázta, akkor csak azért kiengedje a kezéből, mert államtitkár lett. Hisz elbír ő minden terhet, az NKA-elnökösködést, főleg, ha pénzosztásról és –szerzésről van szó. Jut is eszembe ama kellemes emlék, amikor a kuratóriumi ülést L. Simon azzal fejelte meg, hogy végül a saját bizniszeit reklámozó prospektusokat osztogatott ki közöttünk borvállalkozásáról (vagy miről – nyilván rögtön a kukába hajítottam őket).”

„Nem kell hozzá sok ész, hogy belássuk, az effajta esetek, amikor saját pozíciójuk kapcsán hoznak új törvényeket, szabályokat, milyen súlyosan csorbítja a jogállamiságot. De nincs mit csodálkozni, Szőcs Gézában és L. Simonban az a közös, hogy őket aztán abszolúte megrontja a hatalom. József Attila forog a sírjában: egyrészt, mert L. Simon JA-díjas lehet (amikor ő kapta, a miniszter nem húzta ki őt a listáról, mert elfogadta a jelölését, feltételezem, saját szervezete részéről), hogy aztán Szőcs már maga szabja meg, ki lehet JA-díjas (s egykor maga is JA-díjas). Szőcs persze államtitkárként elérte azt is, hogy az egykor jó hírű PEN Club elnökévé válhasson, mert gittegylet nélkül nem bírja ki – hisz a PEN főtitkára meg a gyakorló dilettáns, egykori médiamogul, Tolvaly Ferenc. Nagy csapat, már csak az írással kéne valamit kezdeni. De azt is fix egyesre fogadhatjuk meg, hogy Szőcs előbb-utóbb egy Kossuth-díjat is kiutaltat magának.”

„A Blikk arról is beszámol, hogy az új államtitkár legújabb kötetében egy lengyel akciócsoport munkáját elemzi, tucatnyi meztelen nőt, akik dolgoznak: utat építenek és hegesztenek példának okáért. Na ja, L. Simon igyekszik jófejkedni, lazának mutatkozni. Pedig jobb lenne, ha Szőccsel együtt ők maguk mennének el utat építeni, rájuk férne. De eljön ennek is az ideje, mert a hatalom nem csak megront, de múlékony is. A másik tanulság meg az, hogy ha egy magát meg nem értett költőként megélő akárki politikai pályára lép, ott kő kövön nem marad.”

2012. június 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább

„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”

Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >

Tovább

Végtelenül sajnálatos a szabadkai politikusok mosakodása

Remélem, hogy előzőleg legalább a sajtóból értesültek és gondosan áttanulmányozták Dragan kapitány több évtizedes „humanitárius” tevékenységét. >

Tovább

Dvostruka zavisnost medija na mađarskom jeziku

Mediji na mađarskom jeziku se nalaze u dvostruko zavisnom položaju, s jedne strane, zavise od novčane >

Tovább

Bekezdések az előválasztásról

Az első forduló 2. és 3. helyén végzett személyek próbáltak trükközni? Inkább aludjanak? Hát persze hogy >

Tovább

Szembenézni a tényekkel!

Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem >

Tovább

A vörös vonal

Nem kis erőfeszítésembe került, hogy ne lépjem át a „vörös vonalat” és ne váljak nacionalistává, mert >

Tovább