Ma Hedvig, Ignác, Rudolf névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
SZERBIA SZEMBEN A NEMZETKÖZI JOGGAL
Állami támogatással változtatják a nemzeti arányokat
Bozóki Antal
A község 2022-ben 26 228 lakost számlált. A korábbi évtizedekben nyilvántartásba vett 6326 menekült és belső menekült száma a jelenlegi lakosság 24,1 százalékának felel meg. Olyan nagyságrend ez, amely nyilvánvalóan jelentős hatással lehetett a község nemzeti összetételére. Mindez komolyan felveti a Keretegyezmény 16. cikkével való összeegyeztethetőség kérdését. Erre a tényre nem Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, nem Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, köztársasági képviselő, se nem Kovács Elvira, VMSZ-es képviselő, aki nemzetközi szinten is a vajdasági magyar közösség nevében lép fel, hanem dr. Cservenák Péter, a Vajdasági Magyar Plénum alelnöke, a Zöld-Baloldali Front községi képviselője, a Topolya holnapután képviselőcsoport tagja hívta fel a kkt figyelmét. A VMSZ-es többségű testület a tervet mégis az előterjesztett alakban fogadta el. Bozóki Antal:
Topolya község képviselő-testülete június 25-én elfogadta a 2026–2030-as időszakra szóló migrációkezelési helyi cselekvési tervet.
A dokumentum bevezetőjét Szatmári Adrián községi elnök írta – vagy legalábbis ő írta alá –, aki egyben a Vajdasági Magyar Szövetség egyik vezető tisztségviselője is.
Ebben az áll, hogy „a helyi önkormányzat valamennyi illetékes szerve, a köztársasági szervek, valamint a migrációkezelési helyi cselekvési terv kidolgozására létrehozott munkacsoport arra törekszenek, hogy biztosítsák a község területén élő migránsok integrációjának minőségi és tartós feltételeit”.
A terv célja, hogy „a helyi önkormányzat hosszú távon javítsa a menekültek, belső menekültek, a visszafogadási (readmissziós) megállapodás alapján visszatérők, a menedékkérők, valamint a jogállással nem rendelkező, rászoruló migránsok és egyéb migráns kategóriák szociális és gazdasági helyzetét”– írja a dokumentumban.
A Marina Krsmanović menekültügyi és migrációs biztos által készített 60 oldalas dokumentum Topolya község alapvető adatait is tartalmazza: a földrajzi jellemzőket, a községhez tartozó települések 2022. évi népszámlálási adatait, a népesség korösszetételét, az alapvető gazdasági mutatókat és a népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását.
A 2022. évi adatok szerint a községnek 26 228 lakosa volt. A legnagyobb etnikai csoportot a magyarok alkotják, akik (már csak) a teljes lakosság 50,83%-át teszik ki. A szerbek a lakosság 34,56%-át, a montenegróiak 1,42%-át, a ruszinok 0,52%-át, a szlovákok 0,12%-át alkotják, míg az egyéb nemzeti közösségek a népesség 10,51%-át adják.
A közreadott adatok szerint a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) területén zajlott fegyveres konfliktusok kezdete óta összesen 6326 személyt vettek nyilvántartásba a község területén. Ezek közül 6172 fő volt menekült, Koszovó és Metóhia Autonóm Tartományból (most Koszovói Köztársaság) területéről pedig 154 fő érkezett a községbe.
– 2025 szeptemberének végén 55 menekült jogállású személy és 59 belső menekült szerepelt a nyilvántartásban. A tényleges szám ennél magasabb, mivel ide tartoznak azok is, akik időközben megszerezték a Szerb Köztársaság állampolgárságát, de továbbra is szociálisan rászoruló helyzetben élnek – olvasható a dokumentum 24. oldalán.
A támogatásban részesültek bizonyára tartósan letelepedtek a község területén, erről azonban nem közöltek adatot.
A dokumentum általános célként a menekültek, a belső menekültek, a visszatérők és a migránsok szociális helyzetének javítását, jogaik védelmét, a migráció fejlesztési potenciáljának kihasználását, valamint az elvándorlás kedvezőtlen hatásainak mérséklését jelöli meg.
Konkrét célként látja elő 2026 és 2030 között legalább 30 család lakhatási helyzetének rendezését (családi házak és telkek megvásárlásával), legalább 100 család lakhatási feltételeinek javítását, építőanyag-támogatás biztosításával, és legalább 10 család gazdasági megerősítését, jövedelemszerző programok révén, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat együttműködésével. További célként jelöli a társadalmi kohézió és tolerancia erősítését a menedékkérők és jogállás nélküli migránsok iránt, a közszolgáltatások, egészségügyi, oktatási, kulturális és közösségi infrastruktúra fejlesztésével.
A migrációkezelési terv végrehajtásához – a dokumentum szerint 2026–2030 között mintegy 2 000 000,00 dinár szükséges a helyi költségvetésből, ami a teljes költség 10%-át jelenti. A fennmaradó 90 százalékot (18 000 000,00 dinárt) egyéb forrásokból – köztársasági, hazai és nemzetközi alapokból, valamint adományokból – szándékoznak biztosítani, de a források nincsenek megnevezve.
A dokumentum beszámol arról is, hogy a község területén, a Szerb Köztársaság Menekültügyi és Migrációs Biztosságával együttműködve, 2009-től 2024-ig több közös projekt valósult meg, amelyek által falusi házakat vagy építőanyagot vásároltak a menekülteknek. A projektek összértéke ötvenhétmillió-háromszázötezer dinár volt.
A migrációkezelési terv alapjaként a dokumentum 12 különböző szintű és rangú, az emberi jogokra és a migránsokra vonatkozó nemzetközi egyezményre és nyilatkozatra hivatkozik, amelyeknek a Szerb Köztársaság részese, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatától (1948) kezdve az ENSZ globális 2018. évi egyezményig a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról.
A dokumentum azonban említést sem tesz a többnemzetiségű közösségek számára – mint amilyen Topolya – igencsak fontos, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 1995. február 1-jén kelt keretegyezményéről, amely Szerbiára 2001. május 11-től érvényes!
Az egyezmény 16. cikke kimondja: „A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.”
A rendelkezés célja éppen az, hogy az államok ne változtassák meg mesterségesen az őshonos nemzeti közösségek lakta területek etnikai arányait.
A topolyai kkt által június 25-én elfogadott, a 2026–2030-ra terjedő migrációkezelési helyi cselekvési terv alapján megállapítható, hogy ebbe a többnemzetiségű községbe a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (JSZSZK) területén zajlott fegyveres konfliktusok kezdete óta összesen 6326 személy települt.
A menekülteknek 2009 óta folyamatosan vásároltak építkezési anyagot (123 családnak), 22 család számára menekülttelep, 26 menekült család számára pedig családi ház épült, további 22 családnak pedig házat vettek. Jelenleg 55 menekült jogállású személy és 59 belső menekült szerepel a nyilvántartásban. Topolya község még Menekültügyi Biztosságot is létrehozott!
A község 2022-ben 26 228 lakost számlált. A korábbi évtizedekben nyilvántartásba vett 6326 menekült és belső menekült száma a jelenlegi lakosság 24,1 százalékának felel meg. Olyan nagyságrend ez, amely nyilvánvalóan jelentős hatással lehetett a község nemzeti összetételére. Mindez komolyan felveti a Keretegyezmény 16. cikkével való összeegyeztethetőség kérdését.
Erre a tényre nem Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, nem Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, köztársasági képviselő, se nem Kovács Elvira, VMSZ-es képviselő, aki nemzetközi szinten is a vajdasági magyar közösség nevében lép fel, hanem dr. Cservenák Péter, a Vajdasági Magyar Plénum alelnöke, a Zöld-Baloldali Front községi képviselője, a Topolya holnapután képviselőcsoport tagja hívta fel a kkt figyelmét. A VMSZ-es többségű testület a tervet mégis az előterjesztett alakban fogadta el.
Dr. Cservenák június 25-én sajtókonferenciát is tartott Topolyán, a Vajdasági Magyar Plénum pedig külön is felhívja a figyelmet, hogy „Topolya és a többi magyarlakta vajdasági település sem fogadhat el olyan betelepítési akciótervet, amely az őshonos magyar lakosság számarányát megváltoztatja, veszélyezteti!”
Elmondta azt is, hogy elutasították prof. Christopher M. Jackson amerikai tanár, kisebbségkutató részvételét a kkt ülésén, ahol az ő meghívására vett volna részt, hogy megismerkedjen a testület működésével és a kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásával. Ez önmagában is sokat elárul a testület nyitottságáról.
A migránsok betelepítésének problémája nem csak Topolyán, de más magyarok lakta községekben is hosszú évek óta fennáll, a magyar intézmények és politikusok közül azonban eddig érdemében senki nem foglalkozott vele, meg nem szólalt, pedig egyértelműen a magyar közösség egyik fontos kérdéséről van szó, amelytől a jogai érvényesítése is függ.
Az MNT alapította magyar nyelvű sajtó állapotát jellemzi, hogy erről egyáltalán nem tájékoztattak, miközben a közösség egyik kiemelt fontosságú problémájáról van szó!
A migránsok betelepülését támogató programok finanszírozásával Szerbiában folyamatban van a nemzeti kisebbségek által lakott települések lakossági arányának a megbontása, felhígítása – az ország nemzetközi kötelezettségeivel ellentétben.
A nemzeti arányok megváltozása olyan folyamat, amelyet a Keretegyezmény fényében is vizsgálni kell. A topolyai adatok és maga a program komoly kérdéseket vetnek fel. Felmerül ugyanis a program összeegyeztethetőségének kérdése a Keretegyezmény 16. cikkével.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak most – a községek adatai alapján – átfogó információt kellene készíteni, hogy hol, melyik községekben illetve településeken változott meg a lakosság nemzeti aránya az államilag és nemzetközi programokkal is támogatott folyamatos betelepülés által. Ismertetni kellene a problémát az Európa Tanács belgrádi missziójával és az az Európai Unió szerbiai jelentéstevőjével is. Nagy valószínűséggel mondhatni azonban, hogy a jelenlegi Magyar Nemzeti Tanács ettől a feladattól láthatóan elzárkózik.
Következő cikk: „Mi, szerbek nem vagyunk kisoroszok.” Bocs, de azok vagytok
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tordán ez lett azáltal, hogy a VMSZ-es képviselők ott voltak a parlamentben
Az utóbbi két évben a VMSZ önmagának tulajdonított eredményei is valójában az állagmegóvás és a folyamatos >
VMDK: HOL VANNAK A BELGRÁDI EREDMÉNYEK, HA MAGYARORSZÁGI TÁMOGATÁSOKKAL KELL KAMPÁNYOLNI?
Tegyük fel a kérdést: mi köze van ezeknek a támogatásoknak a szerbiai parlamenti választásokhoz? Miért nem >
„Majd szavazzanak az ötösre!” (1.)
A listán két tordai név is van: Kiss Kornélia okleveles földmérnök, falugazdász a 69. helyen, Sári >
VMDK: KOVÁCS ELVIRA A SOROK KÖZÖTT BEISMERTE, HOGY A VÁLASZTÁSOK UTÁN IS AZ SNS–SRS SZÖVETSÉGGEL AKARJÁK FOLYTATNI!
A VMDK meglátása szerint különösen cinikus, hogy sem a VMSZ, sem Kovács Elvira nem vállal érdemi >
Üres akadémiai vita a nemzeti közösségi jogokról
Az elérhető információk alapján nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, de nem lenne meglepő, ha az MNT >
Mit ér a polgár, ha választó és magyar? Helyzetjelentés a szabadkai plakátháborúról
Portré tekintetében Kasza valóban kissé vöröses. „Mintha elpirult volna szégyenében!” – jegyezte meg egy VMDK-s újságíró >
Miféle felelősséggel tartoznak a diktatúra polgárai?
Ők felmenthetők, amennyiben nincs semmiféle funkciójuk és nincs semmiféle befolyásuk a közéletre. Azonban ugyanez a válasz >
A 3-as lista lehet a VMSZ sírásója
Történelmi jelentőségű lehetne, ha évtizedek után ismét létrejöhetne egy pluralista vajdasági magyar politikai képviselet, amelyben nem >
A VMSZ „politikai prostituáltak gyülekezete”, vagy „elvszerű, gerinces emberek sokasága”?
Az október 25-i választások a VMSZ sorsát is megpecsételhetik. Amennyiben az egyetemisták listája győzne a választásokon, >
VMDK: Pásztorék ismét ködöt árulnak a Tisza-menti szavazóknak
A Tisza-menti régió lakói – akiknek a mindennapi életben, a kórházi ellátásban és a hivatalos ügyintézésben >
Létezik alternatíva
Ahogy látom, új arcok, új nevek tűnnek fel, ami nyilván komoly közéleti frissülést jelez. És ez >
Távoli, és mégis élő
Az a nehéz, hogy én most pont ugyanannyit éltem itt, Magyarországon, mint amennyit otthon. Nagyon érdekes >