Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Korhecz Tamást érdekli a politika – de vajon a közösséget érdekli-e még Korhecz Tamás?
Köpönyegforgató és szélkakas képviselőkre nincs szükség!
Bozóki Antal
Korhecz Tamás az interjúban azt állítja, nem tér vissza a politikába, de a politika továbbra is érdekli. Ez önmagában nem volna probléma. Az viszont már igen, hogy saját politikai múltját igyekszik utólag átértelmezni, fényezni. Ismét aktívan próbálja formálni a közéleti diskurzust. A mostani kijelentését nem kell ezért készpénznek venni. Nem keltene különösebb feltűnést, ha a VMSZ vagy valamelyik e párthoz közeli civil szervezet listáján szerepelne az őszi nemzeti tanácsi választásokon. Bozóki Antal:
„Savanyú a szőlő.”
Aiszóposz meséje
Kilenc év hallgatás után Korhecz Tamás újra megszólalt. Szinte tőle hangos a vajdasági magyar nyelvű média: a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a YouTube.
Megszólalásainak közös célja láthatóan az, hogy utólag megmagyarázza, illetve újraértelmezze a kilenc évvel ezelőtti politikai döntését.
Korhecz Tamás (Szabadka, 1967) pályafutása során – a Vajdasági Magyar Szövetség elnökei által – számos magas tisztséget töltött be: tartományi kormánytag, az MNT elnöke, majd alkotmánybíró volt. Politikai pályáját azonban végigkísérték a látványos irányváltások, valamint a személyes ambíciók és a karrierépítés elsőbbségének vádjai.
Miután 2025 végén lejárt a kilenc évre szóló szerbiai alkotmánybírói megbízatása – március 9-től a magánegyetemként jegyezett Lazar Vrkatić Jogi és Üzleti Tanulmányok Kara dékáni székét foglalta el.
Úgy tűnik azonban, hogy a dékáni munka önmagában nem elégíti ki közéleti ambícióit. Miközben az interjúban tudósként hivatkozik önmagára, közéleti szereplése ma jóval hangsúlyosabbnak tűnik, mint tudományos munkássága.
Miután 2014-ben összekülönbözött a VMSZ vezetőségével – a saját szavaival – „politikai nyugdíjba vonult”, de ez nem tartott sokáig. A 2015. augusztus 20-án már a VMSZ-szel szemben létrejött Magyar Mozgalom (MM) civil szervezet egyik alapítójaként, majd társelnökeként tért vissza a közéletbe.
A történtek alapján sokakban az a benyomás alakult ki, hogy 2016-ban háttéralkut kötött a néhai Pásztor István VMSZ-elnökkel, aki – egyesek szerint – egy alkotmánybírói székkel „vásárolta meg”, amelyben mostanáig ült. Tisztségéből a vajdasági magyar közösségnek éppen semmi haszna nem származott.
Pályafutása során Korhecz sohasem szakadt el teljesen a Vajdasági Magyar Szövetségtől. Politikai pályáját több irányváltás, ellentmondás és a magasabb tisztségek iránti törekvés jellemezte. Állandóan „felfelé”, újabb tisztségekre törtetett.
2003-ban egyedüli vajdasági magyar politikusként a kettős állampolgárság magyarországi megadása ellen foglalt állást.
Az MNT elnöksége idején, 2011. június 23-án leváltotta Pressburger Csabát, a Magyar Szó főszerkesztőjét. Helyére Varjú Márta került, akinek időszakában megszűnt a közösség hiteles tájékoztatása.
2016-ban hátat fordított a Magyar Mozgalomnak (MM). Súlyos politikai árulást hajtott végre. Ezzel a vajdasági magyar értelmiségi elitet tömörítő ellenzéki MM sorsa is megpecsételődött.
A kilenc évig tartott alkotmánybírói tisztsége alatt Korheczról szinte semmit, vagy alig hallottunk – a bírákra vonatkozó erkölcsi szabályok miatt – az utóbbi hetekben azonban sorra adott interjúkat a vajdasági és szerbiai médiának. Utóbb Csak pártatlanul címmel YouTube-csatornát indított, amelyen „az igazságot, az ok-okozati összefüggéseket keresi, pártatlanul a tények tisztelete mellett”.
Az Újvidéki Rádió PoliTér című műsorának június 17-i vendégeként arról is beszélt a szerkesztő Muci Szántó Mártának, miért fogadta el a VMSZ alkotmánybírói jelölését.
Korhecz Tamás most láthatóan szükségét érezte annak, hogy utólag nyilvánosan megindokolja a Magyar Mozgalom elhagyását.
– A teljes igazság az, hogy valóban elfogadtam a VMSZ jelölését, de semmit nem ígértem és nem tettem, hogy a VMSZ engem jelöljön. Ezt én nem kértem. Elfogadtam, de semmit nem ígértem, annak érdekében, hogy elfogadjam. Szabad döntésem volt. Tudom és megértem az embereket, akik úgy élték meg, hogy cserbenhagytam a Magyar Mozgalmat. Én tisztában voltam vele, hogy a VMSZ elnöke nemcsak azért jelölt alkotmánybírónak, mert ez a szakterületem, hanem azért, hogy ne vegyek részt a politikai életben. Ezzel tisztában voltam – mondta Korhecz Tamás.
Korhecz ezzel lényegében maga ismerte el, hogy tisztában volt a jelölés politikai céljával: tudta, hogy alkotmánybíróvá választásával kivonják az aktív politikából, mégis elfogadta a megbízatást.
Döntését azzal próbálta magyarázni, hogy „a két (a szerb és a magyar – B. A.) kormánnyal szemben a Magyar Mozgalom képtelen (volt – B. A.) elérni változást a politikai életben”. Ő már előre látta és „a rákövetkező 9-10 év (vagyis a mostanáig tartó időszak – B. A.) bebizonyította, hogy (az ellenzékiek – B. A.) nem tudtak elérni semmit”.
Ezek szerint akkor nem kell ellenzékinek lenni? Az ellenzék szükségtelen? Pedig ellenzék nélkül nincs érdemi párbeszéd, párbeszéd nélkül pedig nincs demokratikus fejlődés.
Maglai Jenő, az MM akkori Ügyvivői Testületének tagja sajtóértekezleten elmondta, hogy „a Korhecz Tamással folytatott kommunikáció során magyarázatot követeltek a lépésére vonatkozóan, de elégedetlenek a kapott válasszal. Korhecz arra hivatkozott, hogy személyi ambícióról, szakmai kérdésről van szó. Az MM vezetése szerint viszont ez ennél jelentősebb horderejű kérdés, a szervezet elsősorban azt sérelmezi, hogy nem osztotta meg velük a jelölésével kapcsolatos részleteket.”
A történtek végül a Magyar Mozgalom meggyengüléséhez, majd politikai tevékenységének 2022. december 7-i felfüggesztéséhez vezettek.
A most önigazolást kereső Korhecz Tamás rádiós nyilatkozatában hangzott el a magyarázat, miszerint azért hagyta faképnél a Magyar Mozgalmat, mert az úgysem érhetett volna el eredményt.
Felmerül a kérdés: milyen politikus az, aki az első komolyabb politikai akadálynál feladja a küzdelmet?
Nem zárható ki az sem, hogy a döntés meghozatalában az alkotmánybírói tisztséggel járó kiemelkedő anyagi és társadalmi megbecsülés is szerepet játszott. Erre ugyan nincs bizonyíték, de a kérdés felvetése az interjúban indokolt lett volna.
A szerbiai Alkotmánybíróság bíróinak havi nettó alapfizetése ugyanis általában 700 és 800 ezer dinár között mozog. Ehhez további juttatások is társulhattak. Erről azonban műsorvezető Korheczet nem kérdezte.
Korhecz annak az alkotmánybíróságnak volt a tagja, amelyet évek óta bírálnak lassú és szelektív működése miatt. Távozásakor mintegy 44 ezer megoldatlan ügy maradt hátra, miközben számos döntése a végrehajtó hatalom álláspontját erősítette meg, ami miatt az intézményt számos bírálat érte.
Ezen utólagos magyarázatok sem változtatnak. Hiába mondja most, hogy „33 különvéleményt írt, a legtöbbet, amit valaha bíró írt a szerbiai alkotmánybíráskodás történetében”. De mennyi döntést támogatott? Most igyekszik ellenzéki szerepben mutatkozni?
Az utóbbi kilenc alkotmánybírói év alatt Korhecz Tamás anyagilag alaposan megszedhette magát, most pedig beült egy magánegyetem dékáni székébe, ahonnan az önigazolást és a közösségi életbe való visszatérést keresi.
A pszichológia racionalizációnak nevezi azt, amikor valaki utólag olyan magyarázatot ad egy döntésére, amely erkölcsileg elfogadhatóbbnak tünteti fel azt. Mintha arra számítana, hogy a közvélemény idővel felejt.
A rádiós szereplés végén Korhecz „leszögezte, nem tér vissza a politikai életbe”. – A politika érdekel, a közélet érdekel, elmondom a véleményem, bátran, kendőzetlenül, az igazsághoz és a pártatlansághoz ragaszkodva, de nem térek vissza, nem veszem fel újra a bokszkesztyűt – mondta.
A kijelentését indokolt fenntartással kezelni. A politikában ugyanis nem ritka, hogy egy visszavonulást később mégis visszatérés követ.
Korhecz Tamás az interjúban azt állítja, nem tér vissza a politikába, de a politika továbbra is érdekli. Ez önmagában nem volna probléma. Az viszont már igen, hogy saját politikai múltját igyekszik utólag átértelmezni, fényezni. Ismét aktívan próbálja formálni a közéleti diskurzust.
A mostani kijelentését nem kell ezért készpénznek venni. Nem keltene különösebb feltűnést, ha a VMSZ vagy valamelyik e párthoz közeli civil szervezet listáján szerepelne az őszi nemzeti tanácsi választásokon.
A vajdasági őshonos magyar közösségnek nem köpönyegforgató és szélkakas képviselőkre van szüksége, hanem olyan vezetőkre, akik következetesen képviselik a közösség érdekeit, erkölcsi hitelességükhöz nem fér kétség, és akik számára nem a személyes karrier vagy az anyagi előnyök, hanem a közösség jövője az első.
A kérdés tehát nem az, hogy Korhecz Tamást érdekli-e a politika. Hanem az, hogy a vajdasági magyar közösség érdeklődik-e még iránta. A bizalom ugyanis könnyen elveszíthető, de nagyon nehezen szerezhető vissza.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >
VMDK: VMSZ nem Szerbiát védi, hanem az SNS hatalmát
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elfogadhatatlannak tartja Kovács Elvira Belgrádban tett kijelentéseit, amelyekben a demokratikus >
HATAN HÉTFELÉ
Mivel a jelenlegi politikai viszonyok érdemi változása a választásokig most már aligha várható, a VMSZ továbbra >
VMDK: Ne vegyék el a polgároktól az önvédelemhez való jogot!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a leghatározottabban elítéli a fegyverekről és lőszerekről szóló új törvényjavaslatot, >
SZERBIA SZEMBEN A NEMZETKÖZI JOGGAL
A község 2022-ben 26 228 lakost számlált. A korábbi évtizedekben nyilvántartásba vett 6326 menekült és belső >
A tőke legyőzte a kultúrát
A „talpra állunk – megmaradunk” jelszót pedig baljós elvándorlás váltotta fel. A szélsőjobbos nacionalista Šešelj pártja >
Ötven nappal Orbán után: megváltozhat-e egy olyan ország, amely önmagát változtatta meg?
Minden elemzés előtt, amely az „új” Magyarországról szól, le kell szögezni egy alapvető tényt: az idei >
Ugyanaz a média határozza meg az értékrendet
Hajlamosak vagyunk ezért a koraszeszméket kárhoztatni, de arra nem gondolunk, hogy műveink szellemisége is hozzájárult a >