Ma Szömér, Frigyes, Milla, Hedvig névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Sérülnek a magyar nyelvhasználati jogok (is)
Az MNT a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén sem teljesít
Bozóki Antal
A VMSZ-nek, Ótott Róbert (Zenta, 1984) személyében alelnöke van a Tartományi Kormányban, aki egyúttal tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár is. Felmerül az a kérdés is, hogy a titkársága mit tett a nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítése érdekében. Eljött az ideje annak, hogy az illetékes tisztségviselők – Fremond Árpád, az MNT elnöke, Ótott Róbert, tartományi titkár, Tóth Ramóna, a Végrehajtó Bizottság tagja és Lakatos Adrián, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke – számot adjanak tevékenységükről, vállalják a politikai felelősséget, és nyilvánosan adjanak választ arra a kérdésre: mit tettek a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati jogainak védelméért és érvényesítéséért? Bozóki Antal:
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatott megvalósítani a vajdasági magyar közösség önkormányzathoz való jogát a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén. A testület emellett állást foglalhat, kezdeményezéseket tehet és intézkedéseket foganatosíthat minden olyan kérdésben, amely közvetlenül kapcsolódik a magyar közösség helyzetéhez, identitásához és jogainak érvényesítéséhez.
Az MNT azonban hosszabb ideje nem biztosítja a vajdasági magyar közösség számára a hiteles, kiegyensúlyozott, pártatlan és sokoldalú tájékoztatást. Nem valósul meg az általa alapított magyar nyelvű közmédia hatalomellenőrző szerepe sem. A közszolgálati tájékoztatás helyett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyetlen politikai hatalmi központjának kiszolgálása vált meghatározóvá.
Az MNT tehát a tájékoztatás területén nem tesz eleget alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek. A jelek szerint azonban a testület tevékenységében nemcsak ezen a területen mutatkoznak súlyos hiányosságok.
Tőke Jánosnak a Szabad Magyar Szó független hírportálon megjelent „A közjegyzők esete a magyar nyelvhasználattal” című alapos tényfeltáró írásából kiderül, hogy a Vajdaságban működő közjegyzők mintegy hetven százaléka nem hajlandó magyar nyelven kiadni az okiratokat.
Az írás szerint a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság adatai alapján a magyar nyelv Vajdaság 31 községében hivatalos használatban van. A közjegyzőségről szóló törvény értelmében az ügyfél kérésére azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, a dokumentumokat azon a nyelven is ki kellene állítani.
A Tőke János által megkeresett 47 közjegyzői iroda közül azonban mindössze 13 válaszolta azt, hogy az ügyfél kérésére minden külön térítés nélkül magyar nyelven is kiadja az okiratot. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezett közjegyzői irodák kevesebb mint 28 százaléka tesz eleget a törvényben előírt kötelezettségeinek. Két községből – Antalfalváról és Titelről – még válasz sem érkezett az újságíró megkeresésére.
A szerző Józsa László ügyvéddel készített interjújából, további fontos összefüggésekre derül fény. Az ügyvéd – aki korábban az MNT elnöke, valamint a testület nyelvhasználati bizottságának tagja is volt – rámutatott arra, hogy az illetékes hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy megfelelő számban és arányban nevezzenek ki olyan közjegyzőket, akik nemcsak ismerik, hanem a gyakorlatban is használni tudják az adott nemzeti kisebbség nyelvét, annak ellenére, hogy ezt a törvény megköveteli.
Józsa László szerint ehhez az is hozzájárul, hogy egyre kevesebb a magyar anyanyelvű vagy megfelelő magyar nyelvtudással rendelkező, képesített jogász. Emiatt a hatóságoknak valóban nem könnyű olyan közjegyzőket kinevezniük, akik képesek magyar nyelven is eljárni. Hozzátette azonban, hogy az MNT és a VMSZ olyan politikai pozícióban van, amely lehetővé tenné számukra az oktatáspolitikai folyamatok befolyásolását, és ezáltal a probléma hosszabb távú kezelését.
Tegyük hozzá: a közjegyzőségről szóló törvény szerint azokban az önkormányzatokban, ahol valamely nemzeti kisebbség nyelve hivatalos használatban van, a közjegyző kinevezésének feltétele, hogy ismerje az adott kisebbség nyelvét, vagy rendelkezzen együttműködési megállapodással olyan hiteles bírósági fordítóval, aki az adott kisebbségi nyelvre jogosult fordítani.
A törvény kimondja azt is, hogy „a közjegyzők kinevezése során különös figyelmet kell fordítani a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbségek tagjainak megfelelő arányú képviseletére”. Ugyanez a rendelkezés vonatkozik a közjegyzői gyakornokok alkalmazására is. Fontos lenne tudni, hogy mennyi magyar közjegyző és gyakornok van a tartományban és hol.
Az interjúban elhangzott az is, hogy a hatályos nyelvhasználati törvény alapján az eljárást lefolytató szerv köteles biztosítani a tolmács díjazását, vagyis téves az a gyakorlat és értelmezés, amely szerint ennek költségeit az ügyfélnek kellene viselnie. Józsa László tudomása szerint ugyanakkor a közjegyző a közjegyzői díj részeként felszámíthatja a fordítás költségeit. Ezt is azonban tisztázni kellene.
A hivatalos fordító jelenlétének hiánya a közjegyzői eljárás során akár a hitelesített okirat érvényességét is megkérdőjelezheti, illetve annak megsemmisítéséhez vezethet.
Józsa László egy másik visszásságra is felhívta a figyelmet. Ha ugyanis valaki azt kéri, hogy a bírósági eljárás kisebbségi nyelven folyjon, a jelenlegi szabályozás szerint a bírónak párhuzamosan szerb és kisebbségi nyelven kell vezetnie a jegyzőkönyveket, elkészítenie a végzéseket és az ítéleteket. Ez rendkívül körülményes, életszerűtlen és elrettentő megoldás, amely nem ösztönzi, hanem inkább visszaszorítja a nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesítését.
Felvetette azt a kérdést is, vajon normálisnak tekinthető-e, hogy az állampolgárok rendszerint kizárólag szerb nyelven és cirillírással kapják meg az önkormányzatoktól az adóügyi határozatokat. Ilyenkor sok polgár – minden jó szándéka ellenére – egyszerűen nem érti, mi áll a hivatalos dokumentumban. Józsa szerint „a kommunizmus idején jobban voltak szabályozva és a gyakorlatban alkalmazva ezek a jogok, mint ma, amikor állítólag demokráciában élünk”.
Nem jobb a helyzet az ingatlan-nyilvántartási hivataloknál sem. A földhivatalok a magyar nyelven benyújtott szerződéseket rendszerint lefordíttatják, és csak a szerb nyelvű változat alapján hajlandók eljárni. Ezzel gyakorlatilag figyelmen kívül hagyják azt a kötelezettségüket, hogy olyan személyzetet alkalmazzanak, amely képes a hivatalos használatban lévő kisebbségi nyelveken benyújtott okiratok alapján is eljárni.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki élni kíván nyelvhasználati jogával, és magyar nyelven nyújt be szerződést a kataszterhez, saját ügyének intézését nehezíti meg. Az eljárás ugyanis gyakran hónapokra, olykor évekre elhúzódik, amíg a hivatal által megrendelt fordítás elkészül. Ez egyértelmű és súlyos kisebbségi jogsértés, amely ellen a vajdasági magyar politikai képviseletnek fel kellene lépnie – emelte ki Józsa László.
A nyilatkozatból ugyanakkor kimaradt egy további probléma: a közjegyzők jelentős része továbbra is kizárólag szerb nyelven és cirillírással készült dokumentumokat fogad el hitelesítésre. Ez szintén a hivatalos anyanyelv-használati jogok kirívó megsértésének tekinthető.
És akkor még nem beszéltünk a magyar nyelvű helységnévtáblák hiányáról, gyakori megrongálásáról vagy átfestéséről, amelyek szintén azt jelzik, hogy a magyar nyelv közterületi jelenléte sem élvez megfelelő védelmet.
Az egypárti, VMSZ-irányítás alatt álló Magyar Nemzeti Tanács egyik legfontosabb feladata éppen az anyanyelv-használati jogok védelme és előmozdítása lenne.
A testületben 2021-ben elkészült ugyan a 86 oldal terjedelmű Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia, amely az idei év közepén kifut, de úgy tűnik, hogy a későbbiek során a testület nem foglalkozott annak a gyakorlati megvalósításával. Mit ér a stratégia, ha abból semmi nem teljesül?
Az MNT Végrehajtó Bizottságában e területért Tóth Ramóna (Nagykikinda, 1987) felel. Az önéletrajza szerint a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológiai Tanszékén szerzett diplomát. Mielőtt a VMSZ listájáról bekerült volna az MNT Végrehajtó Bizottságába, szülővárosán kívül kevéssé volt ismert a vajdasági magyar közéletben.
Az MNT-ben eltöltött csaknem négy év alatt végzett munkájáról, különösen a nyelvhasználat területén elért eredményeiről alig található nyilvános információ. Tevékenysége inkább közösségi rendezvényeken és ünnepségeken való protokolláris részvételben mutatkozott meg, mint a nyelvi jogok következetes képviseletében. Átlagfizetése 2025 decembere és 2026 februárja között 142 837 dinár volt. Mit dolgozott érte?
Az MNT külön Nyelvhasználati Bizottsággal is rendelkezik, amelynek elnöke Lakatos Adrián (Ada, 1994). A fiatal jogász inkább Ada község képviselő-testületének elnökeként ismert, mint a nyelvi jogok következetes védelmezőjeként.
Az MNT honlapján és közösségi hálón a bizottság összetétele ugyan megtalálható, arról azonban nem érhető el tájékoztatás, hogy a testület milyen ügyekkel foglalkozott, hány ülést tartott, milyen kezdeményezéseket tett, illetve milyen eredményeket ért el az elmúlt csaknem négy év során.
A közjegyzői gyakorlat, a nyelvhasználati törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, valamint a fennálló problémák alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az MNT illetékességének másik alapvető területén, a hivatalos nyelv- és íráshasználat vonatkozásában sem teljesít megfelelően. Pedig ez a hivatalos nyelv- és íráshasználatnak csak az egyik része. Az újságírók feladata feltárni azt is, hogy például milyen a helyzet a közigazgatási eljárásokban? Akkor meg minek az MNT?
Nem véletlen, hogy a Vajdasági Magyar Plénum 2026. évi MNT választási programja fontosnak tartanak tartja egy Magyar Kisebbségkutató Intézet létrehozását.
A mindennapi élet azt mutatja, hogy magyar nyelv- és írás hivatalos használatának helyzete nemhogy javult volna az elmúlt években, hanem több területen romlott. A jogszabályokban garantált jogok és a mindennapi gyakorlat között egyre nagyobb a szakadék, miközben az MNT illetékes szervei nem mutatnak fel számottevő eredményeket se kezdeményezést a helyzet rendezése érdekében.
A VMSZ-nek, Ótott Róbert (Zenta, 1984) személyében alelnöke van a Tartományi Kormányban, aki egyúttal tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkár is. Felmerül az a kérdés is, hogy a titkársága mit tett a nemzeti kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítése érdekében.
Eljött az ideje annak, hogy az illetékes tisztségviselők – Fremond Árpád, az MNT elnöke, Ótott Róbert, tartományi titkár, Tóth Ramóna, a Végrehajtó Bizottság tagja és Lakatos Adrián, a Nyelvhasználati Bizottság elnöke – számot adjanak tevékenységükről, vállalják a politikai felelősséget, és nyilvánosan adjanak választ arra a kérdésre: mit tettek a vajdasági magyar közösség nyelvhasználati jogainak védelméért és érvényesítéséért?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >
VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >
A neheze csak ezután következik
Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >
VMDK: VMSZ nem Szerbiát védi, hanem az SNS hatalmát
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elfogadhatatlannak tartja Kovács Elvira Belgrádban tett kijelentéseit, amelyekben a demokratikus >
HATAN HÉTFELÉ
Mivel a jelenlegi politikai viszonyok érdemi változása a választásokig most már aligha várható, a VMSZ továbbra >
VMDK: Ne vegyék el a polgároktól az önvédelemhez való jogot!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a leghatározottabban elítéli a fegyverekről és lőszerekről szóló új törvényjavaslatot, >
SZERBIA SZEMBEN A NEMZETKÖZI JOGGAL
A község 2022-ben 26 228 lakost számlált. A korábbi évtizedekben nyilvántartásba vett 6326 menekült és belső >