Ma Viktor, Lőrinc, Ofélia névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Mikor volt nehezebb? Akkor vagy most?
A társadalom továbbra is megosztott, mint a kilencvenes években, de az árkok mégsem olyan mélyek. Barátaim és ismerőseim között is számos értelmes személy akad, akik a kilencvenes években Milošević-rendszer kritikusa voltak, mostanság azonban békésen belesimultak a rendszerbe. Akkor a kilátástalanságban acélosodott a remény, a mostani tűrhetőbb állapotokban viszont növekszik a sztoikus reménytelenség. Rosszabb is lehetne, sóhajtanak fel sokan. Hallgatom a prót és a kontrát és kétközben vagyok. Végel László:
2026. március 7., szombat
Ezekben az években egyre többen teszik szóvá, hogy Szerbiába visszatértek a kilencvenes évek. Mikor volt nehezebb? Akkor vagy most? A kormányzat szerint Szerbia belépett az aranykorba, tehát az élet gondtalan. Mások szerint Milošević idején az erőszak alkalmazása kiszámíthatóbb volt, léteztek bizonyos szabályok, viszont manapság a tökéletes improvizáció korában élünk. Az is igaz, hogy az európai állapotok is különböztek, a hangulat is más volt. A kilencvenes években a polgárok nyomorúságos körülmények között éltek, az ország gazdasági zárlat alatt volt, félelmetes infláció dúlt, az embereknek nem volt vesztenivalójuk, ezért elszántabbak voltak. Manapság az életszínvonal magasabb, az embereknek van mit veszíteniük, ezért az elégedetlen tömegek hajlamosak a különbékére és a kompromisszumra. Békés szándékkal indulnak a tüntetésekre, melyek mégis sokszor durva rendőrségi intervencióval végződnek. A társadalom továbbra is megosztott, mint a kilencvenes években, de az árkok mégsem olyan mélyek. Barátaim és ismerőseim között is számos értelmes személy akad, akik a kilencvenes években Milošević-rendszer kritikusa voltak, mostanság azonban békésen belesimultak a rendszerbe. Akkor a kilátástalanságban acélosodott a remény, a mostani tűrhetőbb állapotokban viszont növekszik a sztoikus reménytelenség. Rosszabb is lehetne, sóhajtanak fel sokan. Hallgatom a prót és a kontrát és kétközben vagyok. Igaz a rendőrség akkor is többször erőszakkal számolta fel a tüntetéseket, a filmen látom az erőszakot alkalmazó gumibotos rendőröket, de meglepő, hogy Milošević rendőrsége milyen gyatrán volt felszerelve. A régi elhanyagolt szocialista rendőrségre emlékeztető rendőrök a gomibotok suhogtatása közben a fejükre elhelyezett sisakot igazgatták, amely állandóan félrecsúszott a kobakjukon és akadályozta őket a „munkában”. Nem viseltek arcmaszkot, s látszott, hogy testpáncélt sem hordanak. A mai rendőrség bezzeg halad a korral!! Lehajtható plexi arcredővel, mellkas-, váll- és karvédelemmel, lábszárvédőkkel, térd- és könyökvédővel vonul a pályára, hogy feloszlassa a tüntető tömeget. Néha persze egészen különös jelenetek születnek. Láttam egy jelenetet, amelyben egy páncél-mellényes csendőr egyik kezében hatalmas pajzzsal, a másikban gumibottal az újvidéki egyetem épülete előtti parkban miniszoknyás egyetemista lánykát üldöz. Először azt gondoltam, hogy egy francia filmkomédia jelenetét vágták be a tévések. Tévedtem.
Következő cikk: VMDK: Nagyfény – a példából a hanyatlás jelképévé egy alkalmatlan hatalom miatt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
AKI A VMSZ-RE SZAVAZ, ERRE IS SZAVAZ
Most Pásztor Bálintnak és Gyivánovity Dánielnek válaszolnia kell: Elfogadhatónak tartják-e, hogy Szabadkát egy jogerősen elítélt polgármester vezesse? Követelik-e >
A támogatás, amelyből árok lett
Őszintén el kellene mondani az anyaországi társadalomnak, miért fontos Magyarországnak, hogy a határain kívül élő magyar >
A délvidéki magyarság Vajdaságban (még) létező része már régóta a nemzet(i kisebbségi)halál előszobájában toporog!
Nem merem azt írni, hogy tisztelt, mert fogalmam sincs kihez (és miért pont őhozzá?) érkezik majd >
Hova lett a vajdasági magyarok pénze?
Ezért számomra a Prosperitati történetének legnagyobb kérdése nem az, hogy mennyi pénzt osztottak szét. Hanem az, >
Háborúban és békében
El kéne mondania a valóságot. Azt, hogy Magyarország nem a világ legkülönlegesebb helye, amelynek minden aszfaltcsíkja >
Hova lett a vajdasági magyarok pénze? 2.0
A Prosperitati Alapítvány tíz éve azért működik, hogy gazdaságilag megerősítse a vajdasági magyar közösséget. A saját >
A magyar irodalom nagy korszakától búcsúzunk
Esterházy Péter halálakor azt írtam, hogy elveszett egy fiatal írónemzedék kompasza, Nádas Péter halála pedig számomra >
A VMDK válasza Robert Yugovich bejegyzésére
És igen, együttműködésre szükség van. De együttműködés nem egyenlő önfelszámolással. Végül pedig: mi nem egy „erősebb >
Miért hallgattatok?
A kérdés az, hogyan lehetne lelket önteni az elvándorló, válságba kerülő vajdasági közösségbe? Hogyan lehetne megerősíteni >
Szakmailag hiányos és megalapozatlan a nyelvi stratégia tervezete
„A magyar nyelv használatának és jelenlétének erősítését” inkább a nyelv- és íráshasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának vizsgálata >
Délvidéki magyarok lehetnek a „modern” abo-abo nemzedék
Remélem, „kispásztor” beszámolt a nagykövetnek az ausztráliai és a vajdasági magyar történelem közötti hasonlatosságokról, habár nálunk >
Az egyetem a listákon
A valódi kérdés az, hogyan lehet a Belgrádi Egyetem egyáltalán a világ 600 legjobb egyeteme között. >

