Ma Gertrúd, Patrik névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
TEMPLOM (FEL)GYÚJTÁS
Nemzeti alapú incidensek veszélyeztetik az együttélést
Bozóki Antal
A VMSZ rendre azt üzeni, hogy a nemzeti alapú jogsértéseknek nincs hatásuk a magyar–szerb kapcsolatokra. Másképpen fogalmazva: a párt eltűri a magyar közösséget érintő jogsérelmeket. A radikálisokból lett haladókkal kötött hatalmi szövetség a párt számára fontosabbnak bizonyul, mint a közösség méltóságának védelme. Nem véletlen, hogy 2025-ben a VMSZ egyetlen alkalommal sem reagált érdemben a magyar közösséget ért jogsértésekre. Bozóki Antal:
Miközben országos szinten – legalábbis a politikai kommunikáció szerint – „történelmi csúcson” van a magyar–szerb, illetve szerb–magyar barátság, amely leginkább az országvezetők látványos ölelkezéseiben és közös burekozásában nyilvánul meg, a mindennapi élet egészen más képet mutat. A nemzeti közösségek és egyének ellen irányuló, nemzeti alapú incidensek továbbra is jelen vannak, a kisebbségi jogsérelmek pedig rendszeresek.
A vajdasági magyar médiában 2025-ben megjelent 106 írás (35 szerző tollából) alapján 79 olyan eset azonosítható, amely nemzeti közösségi vagy egyéni kisebbségi jogsérelemként értelmezhető. Ezek az esetek 25 különböző formában jelentek meg.
A jogsértések legnagyobb része az anyanyelvhasználat területén történt (11 eset). Ezt követik a kedvezőtlen életkörülményekhez kapcsolódó jogsérelmek (10), amelyek mögött a megélhetési és foglalkoztatási lehetőségek, valamint a nemzeti kisebbségi közösségekbe való munkateremtő befektetések hiánya, az alacsony életszínvonal, valamint az elégtelen egészségügyi ellátás áll. Jelentős számban fordult elő gyűlöletbeszéd (7), közbiztonsági jogsértés (6), valamint a nemzeti türelmetlenség szításának esete (6). Nem ritkák a helységnévtáblák rongálásai (5), illetve az oktatási és tájékoztatási jogok sérelmei sem (4–4 eset), illetve kisebb számban további területeken.
Ezek az ügyek a napi hírek szintjén időről időre felbukkannak, de érdemi feldolgozás, következetes számonkérés nélkül többnyire feledésbe merülnek. Az elkövetők túlnyomó többsége ismeretlen marad, felelősségre vonás nélkül.
Ebben az összefüggésben különösen súlyos és figyelmeztető jel a Mária Neve-templom egyik északi oldalsó bejáratának 2026. január 8-án éjszaka történt felgyújtása. Bár személyi sérülés nem történt, az eset anyagi kárral járt, és szimbolikus súlya messze túlmutat önmagán.
Az 1893-ban épült római katolikus templom – Újvidék egyik legismertebb és legmeghatározóbb műemléke – a Szabadság téren áll, a soknemzetiségű város kellős közepén. Nem mellékes körülmény az sem, hogy Újvidék 2022-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselte.
A 021.rs portál értesülése szerint a gyújtogatással egy 52 éves újvidéki nőt gyanúsítanak, aki állítólag benzinnel leöntötte, majd meggyújtotta az ajtót. Zsellér Attila plébános a sajtónak egyértelműen szándékos cselekményről beszélt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy „egyedi esetről van szó”, és a kedélyek hamarosan megnyugszanak.
A templomgyújtási kísérletet – amelyet a tűzoltók gyors beavatkozásával sikerült eloltani – több politikai és civil szereplő is elítélte: a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Žarko Mićin újvidéki polgármester, Aleksandar Popov, a Regionalizmus Központ igazgatója, valamint mások is.
Sebők Róbert, az SSP vajdasági parlamenti frakciójának elnöke szerint „a székesegyház ajtajának felgyújtása a rezsimmédiákból áradó gyűlöletpolitika következménye”. Felmerül azonban a kérdés: vajon valóban ilyen egyszerű az ok-okozati összefüggés, vagy inkább a szerbiai társadalom általános állapotával, az elmélyülő megosztottsággal és a nacionalizmus ismételt fokozódásával állunk szemben?
A VMDK közleménye egyértelműen fogalmazott: „egy vallási szent hely elleni támadás elfogadhatatlan, és veszélyezteti a békés együttélést”.
A kormánykoalíció részéről azonban beszédes volt a reakció hiánya. A Vajdasági Magyar Szövetség nevében nem a pártelnök, Pásztor Bálint szólalt meg – ahogy azt az ügy súlya indokolta volna –, hanem Bájity Borisz, a VMSZ újvidéki városi szervezetének elnöke (a néhai Pásztor István apródja). Nyilatkozatában az esetet „incidensnek” nevezte, amely szerinte „nem ronthatja meg a magyarok és szerbek közötti jó kapcsolatokat”.
Ez a hozzáállás nem új: a VMSZ rendre azt üzeni, hogy a nemzeti alapú jogsértéseknek nincs hatásuk a magyar–szerb kapcsolatokra. Másképpen fogalmazva: a párt eltűri a magyar közösséget érintő jogsérelmeket. A radikálisokból lett haladókkal kötött hatalmi szövetség a párt számára fontosabbnak bizonyul, mint a közösség méltóságának védelme. Nem véletlen, hogy 2025-ben a VMSZ egyetlen alkalommal sem reagált érdemben a magyar közösséget ért jogsértésekre.
Žarko Mićin újvidéki polgármester – ezt el kell ismerni – határozottan elítélte a történteket, „elfogadhatatlan erőszakos és vandál cselekménynek” nevezve az esetet, és az elkövető(k) mielőbbi felelősségre vonását sürgette. Garanciát azonban senki nem tud adni arra, hogy hasonló támadások nem ismétlődnek meg.
Aleksandar Popov, az újvidéki Regionalizmus Központ [Centar za regionalizam] igazgatója szerint a gyújtogatás „szégyenletes tett Újvidék és Vajdaság számára”, és beleillik abba a megosztó politikai légkörbe, amely az utóbbi időszakban – különösen az egyetemi hallgatók és az elégedetlen polgárok 2024 novemberi tiltakozásaink kezdete óta – erősödött fel.
Mindez egy olyan városban történik, ahol a magyar közösség száma drámai mértékben csökkent. A 2022-es népszámlálás szerint Újvidék 368 967 lakosából mindössze 9 792 vallotta magát magyarnak. Ez a fogyatkozás nemcsak demográfiai adat, hanem politikai és társadalmi üzenet is.
A város arculata is gyökeresen megváltozott. Sonja Stoja építészmérnök a Danas belgrádi napilapban megjelent írásában arról számolt be, hogy Újvidék régi központja – ahol a Mária Neve-templom is áll – az építészeti beavatkozások miatt „mindörökre megváltozott”, felismerhetetlenné vált.
A szerb nacionalizmus és sovinizmus erősödésével egyre nehezebbé válik nemcsak a magyar, hanem más nemzeti közösségek helyzete is Újvidéken. A Mária Neve-templom felgyújtásának kísérlete ebben az összefüggésben nem pusztán vandalizmus, hanem a békés együttélés elleni támadásként értelmezendő. Az egymás iránti bizalom megingását is okozhatja.
A bűncselekmény kapcsán a Magyar Nemzeti Tanács és a VMSZ tartományi tisztségviselőinek reakciójáról mindeddig nem érkezett hír.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mikor volt nehezebb? Akkor vagy most?
A társadalom továbbra is megosztott, mint a kilencvenes években, de az árkok mégsem olyan mélyek. Barátaim >
A megtett út
A folytatás sikere attól függ, hogy az eddigi „szerencsés véletlenek” helyébe tud-e lépni egyfajta tudatos építkezés. >
AMIKOR A HATALOM A GYŰLÖLET NYELVÉN SZÓL
A történtek ismét azt mutatják, hogy a tartományi intézmények vezetésében olyan személyek is ülnek, akik nem >
VMP: MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE TANULSÁGAI MA
2024. november elseje után az egyetemisták vezetésével korrupcióellenes szabadságharc bontakozott ki Szerbiában, nem pedig „anarcholibeláris színes >
VMDK: Újabb korrupció és politikai üzlet gyanúja
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogy a szabadkai Korzo 3. szám >
Két évtizedes huzavona után ünnepélyesen megnyitották a Népszínház épületét
Ezúttal sem kommentálom az eseményeket, hiszen azt gondolom, hogy a végső szót a szabadkai polgárok, mindenekelőtt >
VMDK: Hat év szégyen
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint a Naša radost Iskoláskor Előtti Intézmény központi konyhájának hat éve >
VMDK: Ha Vojislav Šešelj „fogatlan oroszlán”, akkor miért indulnak vele egy listán?
Miért kell a vajdasági magyar közösségnek egy olyan listán szerepelnie, amelyben a radikálisok is helyet kapnak? >
Kendőzetlenül lép színre az erőszak
A békepárti Trump elnök új háborút indított el, amely szerinte 4-5 hétig esetleg valamennyivel tovább tart. >
VMDK: Pásztor átlépte az utolsó határt, a VMSZ koalícióra lép Šešelj politikájával
Az elmúlt évtizedekben mintegy 60.000 magyar hagyta el Vajdaságot. Ez nem puszta statisztika – ez egy >
Hitelvesztett főszerkesztő
Pesevszki ezzel tovább rombolta a jobb sorsra érdemes napilap hitelét. Egy napilap hitelessége azon múlik, hogy >
Talán születik valamiféle alternatíva
Ahogy látom, időnként meg-megtörik a vajdasági magyar csend. Hallatja a szavát a Vajdasági Magyar Plénum és >