2025. november 19. Szerda
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

TŐKE JÁNOS: „NEM LEHET MÁR VISSZACSINÁLNI EZT, AMI TÖRTÉNT”

A Magyar Szó új főszerkesztője és a régi szerkesztéspolitika

Bozóki Antal
Bozóki Antal
TŐKE JÁNOS: „NEM LEHET MÁR VISSZACSINÁLNI EZT, AMI TÖRTÉNT”

Valójában az újvidéki székhelyű Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági magánegyetem Igazságügyi Jogi Karát fejezhette be magánúton. A kart, amelyiken Pásztor Bálint „rendkívüli egyetemi tanár közjogi, valamint jogelméleti tudományterületen”.

Kacagjunk, vagy sírjunk?! Milyen bájos összefüggések! No, de nagy nehezen csak lett diploma. Kipipálva. Nem kell hát csodálkozni, hogy amikor a Magyar Szó 80. születésnapja apropóján „mindegyik szerzőnek ki kellett választania egy meghatározó írást, a Pásztor Bálinttal készített interjút választotta”. Ezzel már előre biztosítva volt számára a főszerkesztői pozíció és ez sajnos meg is határozza a pártvezér iránti kritikátlan viszonyát. Akkor most a Magyar Szóban mi változott? Azon kívül, hogy a vörös hajú főszerkesztőt fekete hajú váltotta fel, és hogy ismét fekete lett a lap hétköznapi fejléce? Bozóki Antal:

„Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak

egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.”

Deák Ferenc

 

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) szeptember 12-i ülésén jóváhagyta Pesevszki Evelyn kinevezését – aki egyedüli pályázó volt – a Magyar Szó főszerkesztői posztjára. Neve szeptember 23-án jelent meg először fő- és felelős szerkesztőként a lap impresszumában.

Első intézkedései közé tartozott, hogy visszaállította a lap korábbi, fekete fejlécét, amely fölé  került a lap alapítási éve, 1944.

Mint a BALK Magazin-nak adott interjúban elmondta: „Nem élhetünk minden napot úgy, mintha ünnepnap lenne, mert akkor nem értékelnénk az ünnepnapokat.” (Van-e egyáltalán mit ünnepelnünk?) – Megkezdtük a vizuális átalakítást, de ez még közel sem fejeződött be – tette hozzá a főszerkesztő.

A Magyar Szó szeptember 23-i számában Pesevszki „Kezdetek” címmel közölt írásában ismertette elképzeléseit: „Nemcsak az anyanyelvű tájékoztatást érdemli meg a vajdasági magyarság, hanem a színvonalas, a közösség érdekét szem előtt tartó, a magyar szellemiséget tükröző, az etikai elvárásoknak megfelelő és a kor igényeihez alkalmazkodó tájékoztatást.”

Ezzel azonban nyíltan elkötelezte magát a „magyar szellemiséget tükröző tájékoztatás” mellett – ez pedig a VMSZ jól ismert propaganda-fogalma, amely a vajdasági magyar közösség politikai függőségét, tudatlanságban tartását hivatott igazolni.

 

A sajtó „magyar szellemiség” elméletét Klemm József dolgozta ki, és Ternovácz István, valamint Kabók Erika terjesztette tovább a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tájékoztatási felelőseiként.

Klemm szerint ez azt jelenti, hogy „a témaválasztáskor és a feldolgozáskor a magyar érdekeket kell figyelembe venniük az újságíróknak” – vagyis azt, amit a VMSZ vagy éppen Pásztor Bálint pártelnök mond. Fremond Árpád, az MNT elnöke ezt „a saját szájunk íze szerinti” tájékoztatásnak nevezi.

Ez a felfogás kizárja a pluralizmust és a más véleményhez való jogot. Öreg Dezső, az Újvidéki RTV nyugalmazott újságírója  nacionalista, „magyar szellemiségű hülyeség”-nek nevezi.

Főszerkesztői bemutatkozásában Pesevszki ezzel a terminussal tehát egyértelmű „lojalitást” hirdetett, és nem említette a tárgyilagos tájékoztatás elvét, amelyet Deák Ferenc így fogalmazott meg: „Hazudni nem szabad.”

 

„A múltban történtek olyan dolgok…”

 

A BALK Magazin-nak adott interjúban Pesevszki elmondta, hogy „értékítéletet nem mond” elődjéről, Varjú Mártáról, aki 14 évig és 3 hónapig vezette a lapot.

Azt is hozzátette, hogy a „munkarendszer és a felfogás átfordításához hosszú időnek kell eltelnie”, ami a változások beláthatatlan ideig való elodázását jelzi számunkra.

Arra a kérdésre, hogy a Magyar Szó pártlap-e, így válaszolt: „A múltban történtek olyan dolgok, amiknek nem kellett volna megtörténniük. De hogy most pártlap lenne, azzal nem értek egyet.” – Talpon egyetlen párt maradt, és ez a VMSZ. Tehát az, hogy a VMSZ megjelenik a Magyar Szóban, természetes – tette hozzá.

 

Ez a kijelentés már önmagában jelzi a szerkesztés politikai alávetettséget. A valóság ezzel szemben az, hogy léteznek más magyar politikai és érdekvédelmi szervezetek is, mint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Plénum (VMP).

Nem az a gond, hogy a VMSZ megjelenik a lapban, hanem az, hogy egyedül csak ez a párt van jelen, mégpedig teljesen kritikátlanul, kiemelt helyen és túlzott terjedelemben, akkor is, amikor ezt semmi nem indokolja.

A VMSZ „talpon maradásának” előfeltétele épp a Magyar Szó lakájlappá degradálása volt. A közmédiát rövid pórázra fogták, odahelyezték az „igen, Ildikó”-s főszerkesztőt majd 15 évre.

„Talpon maradni” úgy tud egy párt, ha a média a kezében van. Akkor csodákat tud művelni a nyájjal. Az új főszerkesztő azonban ez ellen eddig se tiltakozott, s ezután is ezt a „normalitást” tiszteli.

 

A gyakorlat nem változott

 

Pesevszki kinevezése óta eltelt hetekben lényegi változás nem történt.

Szeptember 23. és október 4. között Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, négy alkalommal is címoldalon és fotón szerepelt: a Connect + Grow konferencián, a Szijjártó Péterrel folytatott tárgyalásokon, a Prosperitati rendezvényen és a Belgrád–Szabadka gyorsvasút megnyitóján.

Csak annyi változott, hogy a cikkek már nem három, hanem négyhasábos terjedelemben jelentek meg. Ez lenne a változás?!

Az olvasóknak elegük van már  Pásztor Bálintból, a VMSZ-ből, az MNT-ből, a Magyar Szóból és Pesevszkiből is – akárcsak Varjú Mártából!

 

Pásztor Bálint diákja?

 

A terjedelmes interjúból megtudtuk azt is, hogy Pesevszkinek problémái voltak a szerb nyelvtudással, a matematikával, majd a magyar tannyelvű vizsgákkal is, így végül „2016-ban írta be a Jogtudományi Kart magánúton Szabadkán és le is diplomázott 4 év alatt”.

Valójában az újvidéki székhelyű Gazdasági Akadémia Univerzitás Gazdasági magánegyetem Igazságügyi Jogi Karát fejezhette be magánúton. A kart, amelyiken Pásztor Bálint „rendkívüli egyetemi tanár közjogi, valamint jogelméleti tudományterületen”.

Kacagjunk, vagy sírjunk?! Milyen bájos összefüggések! No, de nagy nehezen csak lett diploma. Kipipálva.

 

Nem kell hát csodálkozni, hogy amikor a Magyar Szó 80. születésnapja apropóján „mindegyik szerzőnek ki kellett választania egy meghatározó írást, a Pásztor Bálinttal készített interjút választotta”. Ezzel már előre biztosítva volt számára a főszerkesztői pozíció és ez sajnos meg is határozza a pártvezér iránti kritikátlan viszonyát.

Akkor most a Magyar Szóban mi változott? Azon kívül, hogy a vörös hajú főszerkesztőt fekete hajú váltotta fel, és hogy ismét fekete lett a lap hétköznapi fejléce?

 

„Nem lehet már visszacsinálni ezt, ami történt”

 

A Magyar Nemzeti Tanács kinevezéseivel egy időben jelent meg Pressburger Csaba Észverés című podcastjának új epizódja: „Varjú hagyaték: A Magyar Szó pártlappá silányításának 14 éve”[14].

A műsorban Kókai Péter[15] a lap volt főszerkesztője és Tőke János[16] ugyancsak volt újságírója vettek részt.

Pressburger Csaba a műsor végén megkérdezte a vendégeit: „Mindketten ismeritek, dolgoztatok együtt Pesevszki Evelynnel, milyen Magyar Szóra számítotok?”

 

Tőke János: „Nagyon nehéz kérdés, a puding próbája az evés. Jó lenne majd látni az első pár számot. Azt hiszem, hogy nem lehet már visszacsinálni ezt, ami történt. Itt van a Magyar Szó vezetőségének a nagyon nagy és súlyos hibája, amit megengedett és tudatosan csinált, hogy elhitették az ott dolgozókkal, hogy a politikus a hímes tojás, a szent ember, akihez nem szabad provokáló, komoly kérdéseket feltenni. Elhitették ezt, és azt hogy ők szolgák innentől kezdve. Mellérendelt viszonyból egy alá- és egy fölérendelt viszony lett, amit – jöhet Pesevszki Evely, jöhet bárki – már nem lehet visszafordítani.”

 

Kókai Péter: „Pesevszki Evely az én időszakomban került a Magyar Szóhoz, belpolitikai újságíró volt. Az adott politikai, társadalmi réteg, közeg, viszonyrendszer, erővonal-rendszer meghatározza a mindenkori főszerkesztő mozgásterét. Az MNT alapította, ott a VMSZ az egyedüli lista, annak van egy elnöke, ebben az országban az van hatalmon, aki éppen, Magyarországon az van hatalmon, aki éppen.

Az a kérdés, hogy az adott főszerkesztő mekkora autonómiát tud, képes vagy akar egyáltalán megvalósítani a saját szerkesztősége számára. A kulcsszó: a valóság. Ez egyfajta üzenet is lehet a következő főszerkesztő részére. Egy közszolgálati médiumnak arra kell törekednie, hogy a mindenkori valóságot próbálja minél hívebben visszaadni a kedves fogyasztójának.

Nem kell nagy VMSZ-ellenesnek lenni, persze, hogy foglalkoznia kell a Magyar Szónak ezzel a politikai tényezővel is. Ugyanakkor a társadalmi forrongást, a nyugtalanságot, a feszültséget a jelenlegi és a visszamenő Magyar Szóban nem látom visszaköszönni.

Amire egy főszerkesztőnek törekedni kell, hogy a valóságot adja vissza, azon az eszközön keresztül, amit a kezébe kapott, a kedves olvasójának.”

 

Független sajtót a vajdasági magyarságnak!

 

A vajdasági magyar közösségnek alkotmányos és törvényes joga van a független, tárgyilagos és etikus tájékoztatásra. Amíg azonban a sajtó a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SNS) befolyása alatt működik, addig a közösség helyzete nem javulhat.

Változásról csak akkor beszélhetünk, ha a Magyar Szó tudósítani kezd: 

• az egyetemisták és a tüntető tömegek követeléseiről,

• a belpolitikai válságról és a korrupcióról, valamint

• közli a VMDK és a VMP állásfoglalásait is.

 

Amennyiben  rövidesen nem történik érdemi változás a lap szerkesztéspolitikájában, eljárást kell indítani a Magyar Szó Kft. és a lap vezetői ellen, mivel megsértik a közszolgálati médiákra vonatkozó jogszabályokat.

Ha ez sem hoz eredményt, bojkottot kell hirdetni a Magyar Szó ellen! A lapot nem kell megvásárolni – mert csak így lehet hatékonyan védekezni a VMSZ-es és haladó propagandával szemben.

 

2025. október 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A rendező és a főrendező esete

Urbán András siet tiltakozni, nehogy félreértés legyen, nehogy aktivizmussal vádolják? Ami a darabjaiban zajlik, annak semmi >

Tovább

Szerbia vagy-vagy helyzetben

A tüntetések ezekben a napokban sem lankadnak, Vučić pedig a végletek között ingadozik. Az egyik nap >

Tovább

VMP: Vajdasági magyar médiasötétség

A Vajdasági Magyar Plénum 2025. november 14-én megtartott első nyilvános tribünjén megállapította: a vajdasági magyar elektronikus >

Tovább

Ami sok, az sok

Az orvostól hazafelé menet leültem, egy padra pihenni, ahol két középkorú férfi beszélgetett.  Kiderült, hogy mindketten >

Tovább

„ESÉLYEGYENLŐSÉG, JOGÉRVÉNYESÍTÉS”?

A jelenlegi hatalom még abból is médiaparádét csinál, ami egyébként alapvető és garantált anyanyelv-használati és oktatási >

Tovább

Erősödik a kapitalizmustól való elfordulás

Figyelemre méltó, hogy Amerikában éppen Trump idején erősödnek ezek a mozgalmak. No Kings néven országos tüntetések >

Tovább

Halottak napja

De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >

Tovább

Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?

A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >

Tovább

A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent

Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >

Tovább

MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS

A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >

Tovább

Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval

Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >

Tovább

Aztán felemelte a sétabotját

Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >

Tovább