Ma Kálmán, Ede, Edvárd névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Támogatás vagy klientúraépítés?
Bozóki Antal
A pályázatok elbírálásánál a párthovatartozás és a személyes kapcsolatok szerepe sem zárható ki. Ez pedig a klientúraépítés és a visszaélés klasszikus formája, amit jól ismerünk Lovas Ildikó MNT-irányító korából, még a „vonatgázolás” előtti VMSZ-időkből, amikor teljhatalommal rendelkezett és a Magyar Szónál rendelt alákérdezős interjút lakáj-újságíróinktól, és elmagyarázta a fellebbező intézményeknek, hogy van sok pályázat és a szerencse forgandó. Őnagysága és kiszolgálói közéleti megítélése és felelősségre vonása is várat még magára. A titkárság feladata nem csupán a klientúraépítő pénzosztás lenne, hanem az is, hogy átfogó szakmai elemzésekkel biztosítsa minden közösség számára az értékorientált, sokszínűséget és kritikai szempontokat is érvényesítő feltételeket. Vajon így történik? A Tartományi Képviselőházban ideje lenne vitát nyitni arról, hogy a költségvetési pénzek célszerűen, átláthatóan és milyen eredménnyel kerülnek felhasználásra. Ótott titkárságának erre se terve, de még elképzelése sincs! Bozóki Antal:
„Aki túléli, hallgatni fog a szégyen miatt, hogy évekig hallgatott.”
Milan R. Simić
Július 17-augusztus 20.
Támogatás vagy klientúraépítés?
A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság 2025-ben is több, a nemzeti közösségeket érintő pályázatot írt ki.
Július 17-én Újvidéken több szervezet és intézmény képviselője vette át a titkárság által a nemzeti kisebbségek – etnikai közösségek jogainak érvényesítésére, valamint a multikulturalizmus és a nemzetek közötti tolerancia ápolására kiírt pályázatok nyertes szerződéseit.
Ótott Róbert (1984, Zenta), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által delegált tartományi kormányalelnök és a titkárság vezetője elmondta: „A két pályázat során több mint 64 millió dinárt ítéltünk oda, így több mint 600 projektet tudtunk támogatni.”
Július 24-én Maja Gojković, a tartományi kormány haladópárti (SNS-es) elnöke és Ótott Róbert 64 szerződést adott át az óvodák, általános- és középiskolák, valamint diákotthonok létesítményeibe irányuló beruházásokra – 375 millió dinár értékben.
Augusztus 1-jén új pályázatok jelentek meg: többnyelvűség támogatása – 10 millió dinár (utcanévtáblák, honlapok, kiadványok), multikulturalizmus – 9 millió dinár (könyvkiadás, falunapok, kulturális rendezvények), iskolai felszerelések – 30 millió dinár, iskolafelújítás – 100 millió dinár, a tanulók és pedagógusok biztonságát biztonságának javítása – 50 millió dinár.
Papíron mindez azt sugallná, hogy a haladó–VMSZ-es kormány kiemelt figyelmet fordít a nemzeti közösségek jogaira, a toleranciára és az oktatás fejlesztésére. Csakhogy a pénzek elosztása kizárólag pályázatok útján történik, ami több kérdést is felvet: A titkárságnak van-e valós rálátása arra, hogyan érvényesülnek a nemzeti közösségi jogok a nyelvhasználat, oktatás, kultúra és tájékoztatás területén? A pályázati összegek valóban oda kerülnek-e, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk? Készült-e elszámolás arról, mire költötték a támogatásokat?
A gyakorlat azt mutatja, hogy a rendszer nem az egyenlő fejlődést biztosítja, hanem inkább a „pályázati elit” megerősödését. Vannak szervezetek és intézmények, amelyek rendszeresen nyernek, és vannak, amelyek soha nem jutnak támogatáshoz. Az pedig, aki nem pályázik – „magára vessen”?
A pályázatok elbírálásánál a párthovatartozás és a személyes kapcsolatok szerepe sem zárható ki. Ez pedig a klientúraépítés és a visszaélés klasszikus formája, amit jól ismerünk Lovas Ildikó MNT-irányító korából, még a „vonatgázolás” előtti VMSZ-időkből, amikor teljhatalommal rendelkezett és a Magyar Szónál rendelt alákérdezős interjút lakáj-újságíróinktól, és elmagyarázta a fellebbező intézményeknek, hogy van sok pályázat és a szerencse forgandó. Őnagysága és kiszolgálói közéleti megítélése és felelősségre vonása is várat még magára.
A titkárság feladata nem csupán a klientúraépítő pénzosztás lenne, hanem az is, hogy átfogó szakmai elemzésekkel biztosítsa minden közösség számára az értékorientált, sokszínűséget és kritikai szempontokat is érvényesítő feltételeket. Vajon így történik?
A Tartományi Képviselőházban ideje lenne vitát nyitni arról, hogy a költségvetési pénzek célszerűen, átláthatóan és milyen eredménnyel kerülnek felhasználásra. Ótott titkárságának erre se terve, de még elképzelése sincs!
Augusztus 19.
Honnan van a pénz?
Ülést tartott a Pásztor István Alapítvány (PIA) igazgatóbizottsága, amely 3,96 millió dinárt osztott szét 18 rászoruló pályázónak. Az igazgatóbizottság tagjai Pásztor Ábel, Fremond Árpád, az MNT VMSZ-es elnöke és Csákány Lajos vajdasági magyar nábob, a szabadkai BOSS pizzéria és számtalan ingatlan és vállalkozás tulajdonosa.
Az alapítvány elnöke, Pásztor Ábel (az egykori VMSZ-elnök fiatalabbik fia) a Magyar Szónak nyilatkozva ismertette: három fő célt követnek – Pásztor István szellemi örökségének ápolását, Pásztor István-díjak kiosztását, valamint támogatási rendszer működtetését a rászorulóknak.
A július 4-én meghirdetett pályázatra 21 kérelem érkezett, ebből 18-at támogattak. A kedvezményezettek között voltak: egzisztenciálisan rászorulók (20 ezer dinár), fiatal tehetségek (20–100 ezer dinár) és súlyos egészségügyi gondokkal küzdő gyermekek (350 ezer – 1,1 millió dinár).
Ám az alapítvány pénzügyi háttere homályos. A nyilvános közlemény csak „támogatókról” beszél, nevüket nem közli. Az ifjú Pásztorok nem a saját forrásaikból hozták létre a szervezetet, hanem ismeretlen adományozók révén. Nincs független ellenőrző testület sem, az igazgatóbizottság tagjai pedig kizárólag a VMSZ-hez kötődnek. Sokat elárul azonban Csákány Lajosnak az igazgató szervekben való részvétele.
Nem nehéz észrevenni: a PIA nem pusztán jótékonysági, hanem politikai eszköz. Egyrészt Pásztor István vitatott politikai múltját próbálja „tisztára mosni” talmi csillogással, másrészt a VMSZ befolyásának növelését és a közelgő választásokra való felkészülést szolgálja.
Az álságos jelmondat – „a legnagyobb öröm az életben az, ha jót tehetünk másokkal” – szépen hangzik, de a valóság az, hogy Pásztor István elnöksége idején közel 70 ezer fővel csökkent a vajdasági magyarság lélekszáma, aminek sokak szerint a pártelnök által bevezetett gátlástalan, leigázó politizálás és diszkrimináció is oka volt. A Vajdaságnak hátat fordító magyarok drasztikus száma vajon mennyire bizonyítja, hogy „jobbá tette az emberek életét”?
A tények önmagukért beszélnek. De nem ártana oknyomozó felméréseket végezni és objektív, tudományos módszerekkel előbb kiértékelni a néhai pártelnök tevékenységét, mielőtt kultuszt építünk és (lovas)szobrot emelünk Pásztor Istvánnak. Politikai lépései a mai válság előhírnökeiként alapozták meg a jogállam leépítésébe, a korrupcióba és bűnözésbe rohanó Szerbia jelenlegi vérbe fulladását.
Következő cikk: Csúszik bele a tekintélyuralomba a Nyugat legrégebbi demokráciája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit ér a polgár, ha választó és magyar? Helyzetjelentés a szabadkai plakátháborúról
Portré tekintetében Kasza valóban kissé vöröses. „Mintha elpirult volna szégyenében!” – jegyezte meg egy VMDK-s újságíró >
Miféle felelősséggel tartoznak a diktatúra polgárai?
Ők felmenthetők, amennyiben nincs semmiféle funkciójuk és nincs semmiféle befolyásuk a közéletre. Azonban ugyanez a válasz >
A 3-as lista lehet a VMSZ sírásója
Történelmi jelentőségű lehetne, ha évtizedek után ismét létrejöhetne egy pluralista vajdasági magyar politikai képviselet, amelyben nem >
A VMSZ „politikai prostituáltak gyülekezete”, vagy „elvszerű, gerinces emberek sokasága”?
Az október 25-i választások a VMSZ sorsát is megpecsételhetik. Amennyiben az egyetemisták listája győzne a választásokon, >
VMDK: Pásztorék ismét ködöt árulnak a Tisza-menti szavazóknak
A Tisza-menti régió lakói – akiknek a mindennapi életben, a kórházi ellátásban és a hivatalos ügyintézésben >
Létezik alternatíva
Ahogy látom, új arcok, új nevek tűnnek fel, ami nyilván komoly közéleti frissülést jelez. És ez >
Távoli, és mégis élő
Az a nehéz, hogy én most pont ugyanannyit éltem itt, Magyarországon, mint amennyit otthon. Nagyon érdekes >
A diákok küldetése Vučić megbuktatása
Ha a Szerb Haladó Párt csalásokkal és erőszakkal hatalmon maradna, az teljessé tenné Szerbia autoriter pályáját, >
Most ki lesz az oka?
Ki fog győzni, és ki lesz ennek az oka? Mit lehet tudni. Végső fokon ki elég >
A VMSZ haladó képviselője
Kovács Elvirának, Fremond Árpádnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszternek egyebek >
Lehetséges-e ezt befejezni szép, tiszta fehérkesztyűs kézzel?
Nem számolnak azzal a tömeges számonkérő indulattal, amellyel Budapesten szembesültem. Nem lebecsülendő a veszély, hogy az >
Vajon az új nemzedékek értik-e Pančićot és Eörsit?
Erre a kérdésfelvetésre az is ösztönzött, hogy a magyarországi rendszerváltást valójában a fiatalok döntötték el. Az >