2026. február 9. hétfő
Ma Abigél, Alex, Apollónia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A forradalom jogossága

Végel László
Végel László
A forradalom jogossága

Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat követel és sosem tudni hogyan fejeződik be. Megtörténhet az is, hogy új diktatúrával. Toller vállalta a forradalmat. A bíróságon ezt vallotta: „Mi, forradalmárok elismerjük a forradalom jogát, amikor látjuk, hogy a helyzet már elviselhetetlen, hogy megmerevedett. Ekkor jogunk van megdönteni.” Ha tehát az uralkodó osztály elitje nem képes további engedményekre, kiegyezésre, hanem kimerevíti, bebetonozza a rendszert, akkor Toller szerint, jogos a forradalom. az uralkodó osztálytól függ, hogy véressé válik-e. A felelősség is az övé. Végel László:

2025. június 21., szombat

Kora reggel Temerinből Újvidékre utazok, ahol a lakásban pokoli hőség fogad. Igaza van annak a politikusnak, aki megalázó sajnálattal beszélt a panelprolikról, mivel az időjárásnak is jobban ki vannak szolgáltatva, mint a kormánypárt tekintélyes tagjai vagy pedig a bársonyos forradalom nyertesei. Sietve intézem a folyó ügyeket, hogy mielőbb visszatérjek Temerinbe.  A buszban nagy a tumultus, az utasok a temerini medencébe igyekeznek. Főleg gyerekek és nagymamák. Végre megérkezek a temerini „kisházba (igy nevezhető, mert kicsiny és jól megbújik egy kertben) és Anikóval az első nyári napon kiülünk a teraszra, ahol  friss szellő lengedez, elfogyasztunk egy kávét, aztán bevonulunk a hűvös szobába. Beszerelem a komputert, ezután itt fogok dolgozni. Leírok néhány bekezdést, aztán a német expresszionisták drámáit olvasgatom. Hátuk mögött az első világháború szörnyű élménye - előttük a második világháború rémképe. Természetesen, hogy nem a magánéleti mütyürkéjükről írdogáltak, hanem koruk drámájáról. Ezek után érthető, hogy legtöbbjük a Hitler-korszakban emigrálni kényszerült. Igy járt Ernst Toller is. A frontról hazatérve békemozgalmat szervezett, majd 1919-ben a Bajor Tanácsköztársaságban vállalt szerepet, amelynek bukása után ötévi börtönre ítélték. Hitler hatalomra jutása után beteljesült a sorsa: emigrációba kényszerült. Az 1927-ben írt Hopplá, élünk című drámája a weimari időszak dilemmáit tárja fel. A forradalmárok egy csoportja kegyelmet kap, közülük egyikük Wilhem Kilman pedig teljes felmentést, akiből később miniszter lesz. Toller nem rejti véka alá, hogy a hatalom még a forradalmárokat is kísértésbe hozza. Ezenkívül a forradalmárok olyan ellentmondásba kerülnek, amelyek feloldhatatlanok. „Olykor nagyobb bátorság kell ahhoz – mondja Kilman miniszter – hogy a nép ellenére kormányozzunk, mint ahhoz, hogy barikádokat emeljünk”. A folytatásban váratlan fordulatra kerül sor. A minisztert egy merénylő meggyilkolja. A dráma egyik legfontosabb szereplője, Karl Thomas  azt gondolja, hogy elvtársa a gyilkos, fut utána, a rendőrség azonban őt tartja gyanúsnak, mert fegyverrel a kezében fut a gyilkos után, két golyót is utána ereszt, de a gyilkos elmenekül. Ez a két golyó hiányzik a revolverből, ezért őt gyanúsítja a rendőrség. Később kiderül: a gyilkos egy jobboldali személy volt. Kiszabadul a börtönből, de nem tud immár mit kezdeni a szabadsággal. A drámában egyszerre tárul fel a Weimari Köztársaság sebezhetősége és a fasizmus rémképe. Albert Kroll a Hoplá, élünk egyik szereplője a dráma elején kimondja a „végszót”: „mi forradalmárok csak szabadságon levő halottak vagyunk”. Toller az író ennek ellenére a forradalom mellet tesz hitet, mielőtt börtönbe vetik: Csak az a kérdés, mikor jogos egy forradalom. A forradalom jogossága örök viták tárgya: mikor válik a felkelés, a lázadás vagy akár a zsarnok eltávolítása a közösség számára elfogadhatóvá, sőt, erkölcsileg kívánatossá? Ennek a vitának nincs vége. Aquinói Szent Tamás elhíresült mondata jut eszembe „Amikor valaki a közösség javára cselekszik, és eltávolítja a zsarnokot, nem tekintendő gyilkosnak, hanem inkább az igazság bajnokának.” Ha veszélybe kerül az emberi méltóság eszméje, akkor sokak szerint a forradalom jogos, nem tekinthető puszta rombolásnak, hanem kollektív önvédelemnek. Csak az a gond. hogy minden forradalom, a legnemesebb is, ártatlan emberéleteket, tehát túlságosan magas árat követel és sosem tudni hogyan fejeződik be. Megtörténhet az is, hogy új diktatúrával. Toller vállalta a forradalmat. A bíróságon ezt vallotta: „Mi, forradalmárok elismerjük a forradalom jogát, amikor látjuk, hogy a helyzet már elviselhetetlen, hogy megmerevedett. Ekkor jogunk van megdönteni.” Ha tehát az uralkodó osztály elitje nem képes további engedményekre, kiegyezésre, hanem kimerevíti, bebetonozza a rendszert, akkor Toller szerint, jogos a forradalom. az uralkodó osztálytól függ, hogy véressé válik-e. A felelősség is az övé.

 

2025. június 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

TISZTELETET ÉS BECSÜLETET NEM LEHET VÁSÁROLNI!

A közelgő választások fényében felvetődik a politikai értelmezés lehetősége, hogy a Pásztor fivérek számára a Prosperitati >

Tovább

SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, >

Tovább

A banalitás terrorja köszöntött be

Manapság veszélyes vállalkozás komoly és elgondolkodtató kérdéseket felvetni, hiszen a posztigazság korszakában minden hazugság igazságnak tüntethető >

Tovább

Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?

A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt >

Tovább

VMP: Újvidék igazi védjegye

2024 november 1-jén a vasútállomás előtetőjének leomlása miatt Újvidék neve bekerült a világhíradók vezető híreibe. Sokan >

Tovább

A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet

A virtuális világban élő Pásztor Bálint gyakorlatilag állandó választási kampányüzemmódban van. Poénkodni próbálva megjegyezte: Torda „újratelepítését” >

Tovább

Kezdetét vette a nyers erőszakpolitika

A sokak által várva-várt új világrend a küszöbünkön toporog, újra osztozkodnak a nagyhatalmak, a kicsik pedig >

Tovább

A polgárok lehorgasztott fővel várnak

Kire? Mire? Nem tudnám kitippelni, csak a kíváncsi és beszédes tekintetekre emlékszem, amelyek arról árulkodnak, hogy >

Tovább

A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FELSZÁMOLÁSA

A Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá >

Tovább

VMP: HADVISELÉS AZ EGYETEMEN

Annál visszataszítóbb szembesülni vele, hogy akadnak olyan magyarok, akik kiszolgálják ezt a rendszert, „vevők” arra, hogy >

Tovább

SZERBIA ISMÉT MILITARIZÁLÓDIK?

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nyilvánosan ellenzi a sorkatonaság visszaállítását, arra hivatkozva, hogy az tovább növelné >

Tovább

A pravoszláv szenteste Šešelj nagy stratégiai győzelmét jelképezte

A szentestei ünnepségen megjelent vezetők csetnikdalokat énekeltek. Ezek nem nevezhetők többé tiltott daloknak, sőt parlamenti döntés >

Tovább