2025. december 5. péntek
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Végel László
Végel László
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?

Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk síkra. Ne beszéljen a forradalomról, aki tiszteli a jogállami eszmét. A forradalom egyébként is félig-meddig ismeretlen Közép-Európában és a Balkánon. Több lelkesen ünnepelt történelmi eseményt forradalomnak nevezünk, holott azok főleg tiszteletre méltó nemzeti színezetű felszabadító mozgalmak voltak, ami semmit sem von le jelentőségükből. Ha a jelenleg uralkodó osztály nagyobb távlatokban gondolkodna, akkor szigorúan betartaná a jogállami normákat, nehogy felborítsa a közmegegyezéses eszmét, amellyel jelenleg legitimálja a hatalmát. Ha folyamatosan felborítja őket, akkor legitimálja a jogállamiságot elvető forradalmat. Végel László:

2025. január 6., hétfő

Miközben Kelet-Közép-Európában a szocializmus szitokszó lett, érdemes emlékeztetni Márai Sándor megállapítására: „Minden kapitalizmus, amely nem köt idejében ésszerű kompromisszumot a nyugati értelmezésű szocializmussal, — menthetetlenül a vörös, barna, vagy zöld fasizmus egyik válfajába süllyed.”, írta a magyar író, aki az orosz típusú szocializmus elől Amerikába emigrált.  Megbuktattuk a szocializmust, túl sok hős járta a rituális táncot a teteme körül, ám nem tudunk mit kezdeni a diadalmas kapitalizmussal. Paradox közép-európai és balkáni ellentmondás dúl Európa eme részén: az egyenlőség és igazság nevében a tömeg önként besétál a populizmus csapdájába, mert abban bizakodik, hogy egy erős vezető igazságot tesz. A populizmusba vezető út errefelé bevallatlanul is szocialista reménykockákkal van kikövezve. A tömeg nem bízik többé az óriási egyenlőtlenséget gerjesztő szabadpiacon alapuló demokráciában, hanem az erőskezű, igazságos vezetőben reménykedik, ami óhatatlanul a szabadságjogok korlátozásával, a vezető kultuszával és teljhatalmával, a civil társadalom és az alulról jövő kezdeményezések elfojtásával jár. Bár a vezetők egyenlőséget ígérnek, valójában az oligarchákat szolgálják ki. Mindeközben el kell ismernünk, hogy az autokrata rendszert nem erőszakkal vezették be, hanem a polgárok többsége szabad választásokon döntött mellette. Először szabad választásokon választotta az önkéntes szolgaságot. Azóta is időnként felmerül a kérdés, hogyan szerezze vissza a cserbenhagyott és elárult jogokat? Hogyan nyerhető vissza a szigorúan centralizált autokratikus államban a szabad sajtó, a jogállamiság? A nagy és békés tömegtüntetések mindeddig nem hoztak eredményt. A hatalom által szigorúan ellenőrzött választások sem. Számos kudarc után felmerül a kérdés: akkor marad a forradalom? Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás? Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk síkra. Ne beszéljen a forradalomról, aki tiszteli a jogállami eszmét. A forradalom egyébként is félig-meddig ismeretlen Közép-Európában és a Balkánon. Több lelkesen ünnepelt történelmi eseményt forradalomnak nevezünk, holott azok főleg tiszteletre méltó nemzeti színezetű felszabadító mozgalmak voltak, ami semmit sem von le jelentőségükből. Ha a jelenleg uralkodó osztály nagyobb távlatokban gondolkodna, akkor szigorúan betartaná a jogállami normákat, nehogy felborítsa a közmegegyezéses eszmét, amellyel jelenleg legitimálja a hatalmát. Ha folyamatosan felborítja őket, akkor legitimálja a jogállamiságot elvető forradalmat.  Avagy várjunk türelmesen az újabb bársonyos forradalomra?  A 20. század nagy dilemmái időszerűek maradnak a 21. században is. Ezért sokkal inkább hajlok arra, hogy a 20. század nem fejeződött be a berlini fal lebontásával, inkább azokkal tartatok, akik szerint ezek az évek a harmincas évekre emlékeztetnek. Valami nagyon megváltozott ebben az egyre törékenyebb világban.

2025. január 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ki ez a megkerülhetetlen, híres médiaszakértő?

Az Újvidéki Televízió műsorigazgatója 1988-tól. A joghurtforradalom hullámait meglovagolva került Kovács László addigi műsorigazgató helyére, akit >

Tovább

VMDK: Politikai színjáték Pásztor–Vučić–Orbán kottájából

A VMDK világosan kijelenti, a tegnapi esemény nem rólunk szól, hanem róluk. Nem a közösséget szolgálja, >

Tovább

KÖDÖSÍTÉS: NEM KÖTELEZŐ ÉS NEM IS TÖRVÉNYES KÓDEX

Figyelem! Közszolgálati média, aminek törvényes kötelessége biztosítani a teljeskörű, hiteles, független tájékoztatást, amihez minden állampolgárnak joga >

Tovább

Egy nemzedék tett fogadalmat

Az alkonyatban fehér leggömbök lebegtek a Duna felett. A Duna habfodrai a fehér rózsakoszorúkkal játszadoztak.  Hála >

Tovább

A rendező és a főrendező esete

Urbán András siet tiltakozni, nehogy félreértés legyen, nehogy aktivizmussal vádolják? Ami a darabjaiban zajlik, annak semmi >

Tovább

Szerbia vagy-vagy helyzetben

A tüntetések ezekben a napokban sem lankadnak, Vučić pedig a végletek között ingadozik. Az egyik nap >

Tovább

VMP: Vajdasági magyar médiasötétség

A Vajdasági Magyar Plénum 2025. november 14-én megtartott első nyilvános tribünjén megállapította: a vajdasági magyar elektronikus >

Tovább

Ami sok, az sok

Az orvostól hazafelé menet leültem, egy padra pihenni, ahol két középkorú férfi beszélgetett.  Kiderült, hogy mindketten >

Tovább

„ESÉLYEGYENLŐSÉG, JOGÉRVÉNYESÍTÉS”?

A jelenlegi hatalom még abból is médiaparádét csinál, ami egyébként alapvető és garantált anyanyelv-használati és oktatási >

Tovább

Erősödik a kapitalizmustól való elfordulás

Figyelemre méltó, hogy Amerikában éppen Trump idején erősödnek ezek a mozgalmak. No Kings néven országos tüntetések >

Tovább

Halottak napja

De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >

Tovább

Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?

A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >

Tovább