Ma Vanda, Paula, Timóteusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Ivan Viđenović: „Veszélyesebb a Szerb Tudományos Akadémia 1986. évi Memorandumánál” (1.)
Pásztor Bálint: „A VMSZ támogatja a (szerbségre vonatkozó) deklaráció meghozatalát”
Bozóki Antal
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője mindenekelőtt a szerbséget felölelő deklarációról beszélt. Hangsúlyozta, azok a szerbek, akik Banjalukán, Vukováron, Szegeden, Temesváron, Beranéban élnek, a parlamenti közvetítést nézve joggal csalódottak (?? – B.A.), mert nem látják, hogy a parlament szerb képviselői nemzeti egységet mutatnának, hogy támogatják a határon kívül élő szerbeket. Lehet, úgy tűnik, ez a deklaráció csak a szerbségre vonatkozik, de az ország minden polgárát érinti, szögezte le a magyar kisebbség képviselőjeként. Mint mondta, együttműködni azok a nemzetek tudnak, akik tisztában vannak a saját értékeikkel és jó kapcsolatot ápolnak azokkal a nemzetekkel, amelyek a határain kívül élnek. Elmondta, a VMSZ támogatja a deklaráció meghozatalát, és nem látnak benne semmit, ami veszélyeztetne más nemzetiségeket. Bozóki Antal:
Július 31-én, a szerb képviselőház rendkívüli ülésén, a 250 közül 154 jelen lévő képviselő 140 igen, 9 nem szavazatával elfogadta A nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatot. Öt képviselő nem szavazatott. „A hatalmi párt képviselői felállva tapsoltak, míg az ellenzéki képviselők, akiknek a többsége nem volt a teremben, ülve maradtak”.
A Szerb Haladó Pártnak – SNS 129, a Szerbiai Szocialista Pártnak – SPS 18 és a Vajdasági Magyar Szövetségnek 6 képviselője van a szerb parlamentben. Ez azt jelenti, hogy még a hatalmi pártok mindegyik képviselője sem szavazott a Deklarációra, vagy meg se jelent a voksoláson.
A Deklarációt előzőleg „összehangolták Szerbia Köztársaság és a boszniai Szerb Köztársaság szerb népének június 8-i belgrádi Össznépi Szerb Nagygyűlésén [Svesrpski Sabor].
A szerbiai képviselőház ülését megelőzően a Boszniai Szerb Köztársaság Népképviselőháza július 2-án 62 igen és 3 ellenszavazattal elfogadta a Deklarációt.
Ezt követően, a szerb kormány július 18-i ülésén fogadta el a dokumentumot és elfogadásra továbbította a Szerb Képviselőháznak, „hogy biztosítva legyen a teljes alkalmazása Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban”.
Az Össznépi Szerb Szábor 9 oldal terjedelmű, (3 458 szóból álló) dokumentumát a két köztársaság elnöke, kormányfői, kormányának alelnökei, parlamentjének elnökei és alelnökei (Kovács Elvira is?), Porfirije szerb pátriárka, a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) érsekeinek és a papjainak a részvételével és áldásával, valamint „a szerb nép” írták alá.
– A Deklaráció megállapítja, hogy a szerb nép egységes egészet képez, hogy Koszovó és Metóhia Szerbia elidegeníthetetlen része, a szerbek nemzeti identitásának egyik meghatározója, valamint hogy nem támogatja a Srebrenicáról szóló (2024. május 23-i ENSZ – B.A.) határozatot.
A Felhívás 49 záradékot, álláspontot és célt tartalmaz, amelyeket az Össznépi Szerb Szábor jóhiszeműen, a béke, a stabilitás, a nemzeti, kulturális és vallási identitás, valamint az együttműködés elmélyítése és a kölcsönös védelem érdekében hangolt össze – közölte tömören a szerbiai köztelevízió (RTS).
A köztársasági képviselőház július 23-án kezdődött rendkívüli ülésének napirendjén „összesen 60 pont szerepelt, közöttük 12 hitel-megállapodás, amelyek összesen megközelítőleg újabb 1 milliárd eurós hitelt jelentenek az országnak. Mindenekelőtt infrastrukturális projektek, utak építésére veszi fel az ország, de a projektek között van az országos stadion is”.
A szerb nép jövőjével foglalkozó deklaráció szövege kapcsán Miloš Vučević kormányfő beterjesztőként rámutatott, hogy „ez a felhívás az ország nemzetpolitikájának a szövege, nem pártprogram, hanem népprogram, amelynek megfogalmazásában a szerbség minden kulcstényezője részt vett. Senkit nem veszélyeztet, csupán a nemzet túlélését szolgálja”.
A képviselőházi ülés előtt a szerb nyelvű sajtóban számos közéleti személyiség fejtette ki a dokumentum elfogadását ellenző véleményét.
Ivan Viđenović, a Belgrádi Tudományegyetem professzora szerint „az Össznépi Szerb Szábor dokumentuma egy komoly dokumentum, amelyik veszélyesebb a Szerb Tudományos Akadémia 1986. évi Memorandumánál”. (A Memorandumról „egyesek úgy vélik, hogy kiadása kulcsfontosságú momentum volt Jugoszlávia szétesésében, és hozzájárult a délszláv háborúk kitöréséhez.)
A professzor azt mondta, hogy a Deklaráció „papír, amelyiket minden különösebb elemzés nélkül fogadnak el”. Leszögezte, hogy „a Deklaráció kétségtelenül Bosznia és Hercegovina szuverenitása megszüntetésnek, valamint Szerbia és BH európai integrációja teljes megszakításának a politikai platformja”. – Nem lenne szabad elfogadni Szerbia Képviselőházában, mert alkotmány- és törvényellenes – tette hozzá.
– Szükséges, hogy a daytoni békemegállapodás nyugati partnerei és garantálói nyomást gyakoroljanak Aleksandar Vučićra, hogy elálljon az 1986-os Memorandum megújításától mint az új vérengzés platformjától a Balkánon” – mondta Viđenović a belgrádi Médiaközpontban július 10-én tartott sajtókonferencián.
Az ellenzéki pártok már előre jelezték, hogy nem fognak a Deklarációra szavazni.
Danijela Nestorović az Ökológiai Felkelés [Ekološki ustanak] képviselője a Danas napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy „a deklaráció az aktuális elnök (Aleksandar Vučić – B.A.) és Milorad Dodik (a boszniai Szerb Köztársaság elnöke – B.A.) tisztességtelen és bűnügyi cselekményeinek fedezésére szolgál”. – Ez a deklaráció még jobban elmélyíti a válságot a térségben, mert a radikális filozófia veszélyes a fejlődés minden formájára és a szerb népre – tette hozzá.
Dr. Đođe Pavićević, a Zöld-Baloldali Front (ZLF) képviselője szerint „a deklaráció nem fogadható el, mert instrumentalizálja a nagy nemzeti kérdéseket és a polgárok érzéseit Aleksandar Vučić és Milorad Dodik napi politikai érdekei miatt”.
Vojislav Mihailović, a Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért (POKS) vezetője és képviselője a Danas napilapnak elmondta, „a POKS álláspontja, hogy nem vesz részt ebben a Vučić által tervezett bohózatban, és hogy a Deklaráció ellen fog szavazni. Nem fogunk neki alibit nyújtani az új árulásokhoz, amelyet tervez”.
A Radar című új belgrádi hetilap július 11-i, A memorandumos politika újrahasznosításának szakaszában vagyunk című terjedelmes írása szerint „most a napi politikai menün a nemzeti veszélyeztetettség, az összes szerb egybegyűjtse van. Amikor Vučić önmagát úgy mutatja be, mint a szerbek érdekvédőjét, akkor könnyebben elfogadják például az általa támogatott Rio Tinto projektumot. A szerb érdekvédő auráját biztosítva magának, elkezdheti bontani a (belgrádi katonai – B.A.) vezérkar épületét, a kiállítási csarnokot…”
A szerb parlament többnapos ülésén a számos, de összevont napirendi pont ellenére „a vita elsősorban a lítium kitermelését érintette”, de heves csatározás folyt az egyik oldalon a haladópárti és a párthoz közeli, a másik oldalon pedig az ellenzéki képviselők között a szerbségre vonatkozó deklaráció miatt is.
– Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakcióvezetője mindenekelőtt a szerbséget felölelő deklarációról beszélt. Hangsúlyozta, azok a szerbek, akik Banjalukán, Vukováron, Szegeden, Temesváron, Beranéban élnek, a parlamenti közvetítést nézve joggal csalódottak (?? – B.A.), mert nem látják, hogy a parlament szerb képviselői nemzeti egységet mutatnának, hogy támogatják a határon kívül élő szerbeket.
Lehet, úgy tűnik, ez a deklaráció csak a szerbségre vonatkozik, de az ország minden polgárát érinti, szögezte le a magyar kisebbség képviselőjeként. Mint mondta, együttműködni azok a nemzetek tudnak, akik tisztában vannak a saját értékeikkel és jó kapcsolatot ápolnak azokkal a nemzetekkel, amelyek a határain kívül élnek.
Elmondta, a VMSZ támogatja a deklaráció meghozatalát, és nem látnak benne semmit, ami veszélyeztetne más nemzetiségeket. Ilyen nemzeti deklarációja más országoknak is van. Magyarország is gondot visel a határon kívül élő nemzettársairól, ahogy Szerbia is gondot visel majd a határon kívül élő népéről. Pásztor ismertette, nemzetközi jogszabályok teszik lehetővé, hogy minden állam gondot viseljen a kisebbségben élő nemzettagjairól. A határon belül élő kisebbségről való gondviselés, illetve az anyaország határon kívül élő nemzettársairól való gondviselése nagyon fontos, mondta. Erről azért formál jogot beszélni, mert Orbán Viktor kisebbségi politikájának számos hozadéka volt a szerbiai magyar kisebbség számára, de a Magyarország és Szerbia viszonyának javításában is – mondta Pásztor Bálint a Magyar Szó nevű pártlap tudósítása szerint, majd – a képviselői munkahelyét elhagyva – Romániába sietett, hogy Tusnádfürdőn július 26-án „munkaebéden” vegyen részt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
Következő cikk: Öreg Anna: „A VMSZ képviselői pontosan kinek a nevében beszélnek?” (2.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az igazi a hatalom Elon Musk kezében van
Sokan arra számítanak, hogy Trump és Musk valamikor szétválnak. Nem hiszem, mert a céljaik kiegészítik egymást. >
Mi vár Amerikára?
Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >
Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!
A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >
“Összeesküvés Amerika ellen”
Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >
Bizalmi válságban
A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >
A globális dráma
"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >