2024. július 15. hétfő
Ma örkény, Henrik, Roland, Bonaventúra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Milyen országban élünk? (1.)

Szerbia (lát)képe – sajtóinformációk alapján

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Milyen országban élünk? (1.)

Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és a civil szervezetek jelentései alapján is el lehet készíteni, össze lehet állítani, véleményt lehet róla alkotni. Hogyan nézne ez ki Szerbia esetében, amely – Aleksandar Vučić szerb elnök szerint – éppen az „aranykorát” éli? Az itt élők naponta tapasztalják, az érdeklődök pedig az összegyűjtött adatok alapján következtethetnek arra, hogy milyen országban is élünk. Lássuk, mit mutatnak a (szám)adatok, milyen is Szerbiában az „aranykor” 2023. május végén? Az adatokból az is jól látszik, hogy a hatalmi szerveknek mit kellene változtatniuk, milyen reformokat kezdeni az ország és a lakosság helyzetének javítására. Bozóki Antal:

Szerbiában jogállam nem létezik, az Alkotmány

és a törvények uralma felett egy ember akarata áll.

Aleksandar Marković (Danas, 2023. április 14. 12.)

 

Büszkék vagyunk arra, hogy a VMSZ hosszú évek óta kormánypártként

járul hozzá Szerbia látványos fejlődéséhez. Bravó, Pásztor István!

Szijjártó Péter, magyar külügyminiszter

 

Népesség

 

Április 28-án tette közzé a 2022-es év októberében elvégzett népszámlálás végleges eredményeit a Köztársasági Statisztikai Intézet. A hivatalos adatok szerint Szerbiának 6.647.003 lakosa van, ebből 3.231.978 férfi és 3.415.025 nő.

Szerbia lakosságából szerbnek 5.360.239-en vallják magukat (2.601.446 férfi és 2.758.793 nő). A nemzeti hovatartozásáról 136.198-an nem nyilatkoztak, míg 322.013 esetében ismeretlen maradt ez az adat.

A legnépesebb nemzeti kisebbség továbbra is a magyar: összesen 184.442-en vallották magukat magyarnak. A 2011-es népszámlálás idején a magyarok száma 253.899 volt, vagyis 69.457-tel vagyunk ma kevesebben, mint tizenegy évvel ezelőtt. Ez 27,36 százalékos csökkenést jelent.

Szerbiában minden ötödik ember 65 évnél idősebb, ami kétségbeejtő méretű elöregedésről tanúskodik. Nem kevésbé elgondolkodtató az az adat is, miszerint a lakosság mindössze 14,4 százalékát képezik a 15 éves és annál fiatalabb személyek. Szerbiában az átlagéletkor 43 év.

A 15 évnél időseb lakosság 59 százaléka házastársi kapcsolatban, vagy „vadházasságban” él. A többiek egyedül élnek.

Pszichológusok és szociológusok véleménye szerint az ilyen lesújtó helyzetre a kommunizmus időszaka, majd a kilencvenes évek háborúi, végül pedig a gazdasági élet hanyatlása és a szociális politika hiánya hatott ki.

Az emberek elidegenedtek egymástól, teljesen szétporladt a jóléti társadalom illúziója. Ehelyett a rideg fogyasztói társadalom agresszív, romboló módon csap le a hétköznapokra.

A patriarchális családmodell, amelyet manapság is viszonylag sokan idealizálnak, végleg elveszett. Továbbá eltűnt a közösségi szellem, az együttértés, ami főleg – szerb média szerint – a szerb fiatalok jelentős részének viselkedéséből látszik.

Szerbiában évente mintegy 64 ezer gyermek születik. Páronként átlagosan mindössze 1,64 gyermek jön világra. Ezzel szemben több mint 17 ezer terhesség-megszakítást hajtanak végre.

Különösen gondbaejtő, hogy az abortuszon átesett nők 28,9 százaléka egyszer sem szült. A helyzet ennél is jóval rosszabb lehet, hiszen hivatalos adatokról van szó.

 

Elvándorlás

 

Szerbiából évente átlagosan minimum 50 ezer (zömében fiatal) polgár távozik. Az elvándorlás fő oka az ország gazdasági-szociális állapota, de a nyomasztó társadalmi klíma, a hatalom lakossághoz való viszonyulása, az emberek több alapon történő megosztása és a távlatok hiánya is hozzájárul az aggasztó folyamat felgyorsulásához.

A Fejlesztési és Innovációs Intézmény [Insitut za razvoj i inovacije] felmérése szerint az elvándorlás következtében Szerbia évi szinten legalább 960 millió eurós veszteséget szenved. A helyzet minden bizonnyal ennél is súlyosabb, ugyanis a közvetlen kár mellett közvetett veszteség is létezik.

 

Ingatlanok

 

A 2022-es népszámlálás szerint Szerbiában összesen 3.613.352 lakás van, melyek átlagos területe 74,7 négyzetméter – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet, írja az N1.

Az összes lakásból 2.625.711 lakott, 510.258 lakás átmenetileg lakatlan, míg összesen 123.584 lakatlan. Az összes lakásból 288.883-at nyaralóként vagy szezonálisan használnak, 64.916 lakást pedig kizárólag gazdasági tevékenység végzésére használnak.

A 3,6 millió lakásból 2797 üzlethelyiség, 4691 szükségből lakott helyiség, míg összesen 929 ingatlan kollektív lakásként került a listára.

Szerbiában mintegy 4.700 falu van, amelyekben 50 ezer üres, „tulajdonos nélküli” ház található és még 150 ezer olyan ház, amelyen azt írja, hogy ott pillanatnyilag senki sem lakik.

Összesen 1.034 településen kevesebb, mint száz, 550 faluban pedig kevesebb, mint 50 polgár él.

A falvak 86 százalékában folyamatosan csökken a lakók száma. Mintegy 1.034 olyan falu található, amelyekben tíz vagy annál kevesebb lakó maradt.

 

Mezőgazdaság

 

Szerbia területén összesen 566 ezer gazdaság található. 2012 óta (a haladó-szocialista-VMSZ-es rezsim alatt) 66 ezer gazdaság szűnt meg.

A mezőgazdaság fejlődésének üteme az utóbbi tíz évben mindössze 0,61 százalékot tett ki, vagyis ezt az életbevágóan fontos ágazatot a teljes stagnálás jellemzi.

Európában a termelők hektáronként 500-től 900 eurós támogatást kapnak, Szerbiában 35 eurót.

A falusiak átlagéletkora (43,6 év) magasabb a városokban élők átlagéletkoránál (41,3 év).

 

Élelmiszertermelés

 

„Szerbia már jó ideje nem az élelmiszerek országa.”

Dušan Nikezić agráripari szakember és ellenzéki politikus rámutatott arra a tényre, hogy 2022-ben az élelmiszeripari termékek behozatala 23 százalékkal nőtt, kivitele pedig mindössze 2,8 százalékkal növekedett. Mint mondta, ez részben annak köszönhető, hogy az állam jelentős földterületeket ajándékozott az araboknak. Emiatt olyan helyzetbe került, hogy olcsó pénzért exportál gabonát, s ugyanakkor olyan termékek importjára kényszerül, mint amilyen például a hús, a tej, a paradicsom, a bab és a hagyma.

 

Infláció

 

Áprilisban 15,1 százalékra csökkent az évközi infláció – közölte május 12-én a Szerbiai Nemzeti Bank. Ez azt jelenti, hogy az árak 2022 áprilisa és 2023 áprilisa között 15,1 százalékkal emelkedtek. A márciusi árakhoz viszonyítva az áprilisi árak 0,7 százalékkal emelkedtek.

Márciusban az évközi infláció 16,2 százalék volt, ami azt jelenti, hogy megindult egyfajta lassulás és csökkenés.

 

Költségvetési hiány

 

Szerbia költségvetési hiánya az idei év első két hónapjában hárommilliárd dinárt tett ki – közölte a Pénzügyminisztérium.

Január és február hónapokban az állam bevételei 280,7 milliárd dinárt, a kiadások pedig 283,8 milliárd dinárt tettek ki.

Februárban 9,1 milliárd dinár költségvetési hiány keletkezett.

Február folyamán 130,4 milliárd dinár bevétele volt az államnak, ebből 102,7 milliárd dinár származott az adóbevételekből, melyek legnagyobb részét, azaz 57 milliárdot az általános forgalmi adó, 19 milliárdot pedig a jövedéki adóbevétel adta.

Nem adójellegű bevételek 9,8 milliárd dinárban realizálódtak, a februári adománybevétel pedig 17,9 milliárd dinárt volt.

Az év második hónapjában a költségvetési kiadások 139,6 milliárd dinárt tettek ki, ebből az alkalmazottaknak 33,4 milliárd dinárt utalt az állam, a beruházási kiadásokra 25 milliárd dinárt szánt Szerbia, a nyugdíj- és egyéb, szociális jellegű kiadásokra pedig 18,4 milliárd dinárt különítettek el az államkasszából. Kamatfizetésre 17 milliárd dinárt költött az ország.

Mint a Beta összefoglalójából kiderül, az államháztartásban az idei év első két hónapjában 2,7 milliárd dinár összegű költségvetési hiány és 37,3 milliárd dinár elsődleges költségvetési többlet valósult meg.

 

Államadósság

 

Szerbiai államadóssága 2012. december 31-étől 2023. március 31-ig a 17,71 milliárd euróról 35,25 milliárd euróra, vagyis 99 százalékkal növekedett. Ez a bruttó hazai termék (GDP) 51 százalékának felel meg – közölte a Pénzügyminisztérium. 2000 óta ez a közadósság legnagyobb abszolút összege.

2022 végén a köztartozás 33,33 milliárd euróra rúgott, és akkor ez a hazai termék 55,1 százalékéval volt egyenértékű.

Az adósság összegének növekedésénél nagyobb aggodalomra ad okot annak a felgyorsulása. 2013-tól 2020-ig az adósság átlagban 1,2 milliárd euróval növekedett. A következő két évben átlagban 3,28 milliárd euróval emelkedett, majd ennek az évnek az első harmadában 1,9 milliárd euróval lett nagyobb.

Az államadósság legnagyobb része külföldi tartozás, éspedig 22,3 milliárd euró, 11 milliárd a belföldi adósság, 1,7 milliárd pedig az állam közvetlen adóssága.

Az állam 2020 márciusától 2023 februárjáig napi 10,13 millió euróval adósodott el, vagyis másodpercenként 117,2 euróval.

 

Adósságosztályzat

 

A Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség megerősítette Szerbia BB+ szintű besorolását annak ellenére, hogy a geopolitikai események továbbra is kifejezett kockázatot jelentenek a világgazdaság alakulására.

A S&P úgyszintén megerősítette, hogy az országnak stabil kilátásai vannak az adósságosztályzat további javulására – közölte a Szerb Nemzeti Bank (NBS).

 

Aranytartalék

 

Szerbiának van legnagyobb aranytartaléka a régióban: összesen 38,5 tonna aranya van. A második helyen Észak-Macedónia áll 6,8 tonna arannyal, majd Szlovénia következik 3,7 tonnával, Albánia valamivel több, mint 3 tonnával, Bosznia és Hercegovina 2,7 tonnával, végül Horvátország 2 tonnával.

Montenegró nem szerepel ezen a listán, de az ország pénzügyminisztériuma azt állítja, hogy a készlet 1,2 tonna, amelyet Jugoszlávia felbomlása után kaptak.

 

2023. május 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A tájékoztatás és a nézők megalázása!

Az ilyenfajta (propaganda) tájékoztatás a VMSZ és a vele hatalmi koalícióban lévő nacionalista Szerb Haladó Párt >

Tovább

El nem képzelt riport

Az eset azért is érthetetlen, mert attól, hogy kilenc író felolvas maximum ötven embernek, még a >

Tovább

Újhold

Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: >

Tovább

Politikai fikuszok (kirakat)találkozója

Képtelenség elvárni, hogy Juhász és Žigmanov most majd „felülvizsgálják és összefoglalják” a nemzeti tanácsokról szóló törvény >

Tovább

A Mirdita esete a rendőrséggel

Történt ugyanis, hogy az előző nap vagy 150 szélsőjobbos demonstrált a másnapra tervezett rendezvény színtere előtt, >

Tovább

Vučić „szerb világot” épít – a VMSZ „stratégiai partnere”!

A négyszemközti találkozók arra utalnak, hogy a junior pártvezér ilyen tekintetben is apja önkényuralkodói nyomdokain halad, >

Tovább

A nemzeti kisebbségek Európa árvái lettek

Utána a helybeliek népviseletben néptáncokat lejtenek és népdalokat énekelnek, hogy bebizonyosodjon milyen hűségesen őrzik a nemzeti >

Tovább

Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!

A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: >

Tovább

Egy lapra feltenni mindent

Jó volna, ha a balliberális tábor azon része, amelyik épp csak kannibalizmussal nem vádolta meg Magyar >

Tovább

A XXI. századi nemzeti identitással vívódó magyar társadalom

Nem érzem magam beavatottnak, hogy bekapcsolódjak a kaotikus értelmezési káoszba, csak tűnődöm, hogyan kommentálná ezeket az >

Tovább

A „temerini fiúk” esete

Esetüket a vajdasági magyar politikai érdekvédelem sem szereti (fel)emlegetni. (Kiváltképp amióta a tetőpontján táncol a történelmi >

Tovább

„Nincsenek nyitott kérdések”?

Pásztor Bálint ismételten bizonyította, hogy az itteni magyar közösség helyzetét, minden napi problémáit nem kívánja ismerni, >

Tovább