2023. február 5. vasárnap
Ma Ágota, Ingrid, Etelka, Léda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Ellentmondásos, hiteltelen „filozófus” (2.)

Losoncz Márk nyílt leveléről

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Losoncz Márk nyílt leveléről
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke megnyitóbeszédet tart 2016. június 29-én, Újvidéken (Fotó: Tanjug)

Párbeszéd lesz, de nem a VMSZ mostani vezetőségével. Sajnálatos, hogy Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, új/más szervezetet/pártot el se tud képzelni. A VMSZ-nek volt alkalma a közösséggel való párbeszéd kialakítására. Erre azonban Pásztor Pista és klikkje egy kicsit sem volt hajlamos. A párbeszédre – a véleményem szerint – csak akkor kerülhet sor, ha előbb készül egy tárgyilagos elemzés a magyar közösség helyzetének alakulásáról az utóbbi 15 évben, vagyis amióta Pásztor Pista a VMSZ elnöke. Mindennek előfeltétele kellene, hogy legyen a VMSZ teljes elnökségének távozása és egy új összetételű vezetőség megválasztása... Ha netán mégis sor kerülne – vélhetően Pásztor Pista pénzelése útján – az elképzelt „együttgondolkodásra”, az csakis a VMSZ és nem a közösség javát szolgálná. Őket legitimálná egy hamis kép, még nagyobb élethazugság felmutatásával. Azt a látszatot keltené, hogy a közösségen belül minden rendben van és a VMSZ megerősödését hozná. Vagy a lázas és nyájaskodó fogalmazvány szerzője épp arra törekszik, hogy előkészítse a talajt a VMSZ vesztésre álló vezéreinek az előremeneküléshez? Bozóki Antal:

Losoncz Márk, aki a közéletben nem nagyon ismert szerző, az utóbbi napokban nem egy, hanem csaknem egymás után két nyílt levelet is írt. Mindkettőt az Autonómia civil portál közölte, amelyiken egyébként is többnyire publikálja cikkeit.

Az elsőt, a december 30-ait Pásztor Bálintnak és Vicsek Annamáriának (mindketten a Vajdasági „Magyar” Szövetség – VMSZ alelnökei, stb.), a másodikat, január 4-én, közvetlenül a hatalmi pártnak, vagyis a VMSZ-nek címezte. Ezt a Szabad Magyar Szó portál is közölte. Az írások a közösségi hálóra is felkerültek, többen meg is osztották, kommentálták.

Képzettsége szerint a szerző filozófus, több könyve és tanulmánya jelent meg. Kutató a Belgrádi Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetében (IFDT).

A második nyílt levelét Losoncz a „tisztelt” Vajdasági Magyar Szövetséghez és a párt „kedves” tagságához intézte.

Ebben a szövegben is, csakúgy, mint az első nyílt levélben, a VMSZ és annak vezetői iránti hízelgés és bírálat váltogatja egymást – a hízelgés javára.

– Elöljáróban hadd fejezzem ki a VMSZ-szel szembeni mély hálámat, amely, azt hiszem, sok vajdasági magyarban él még manapság is – áll Losoncz levelének kezdetén.

– A VMSZ tele van jó emberekkel, akiknek hálával tartozunk a közösségépítésért – írja Losoncz, akinek „nagyot dobbant a szíve”, amikor 2008-ban Újvidékre bebuszozva meglátta Pásztor Pista „arcképét a politikai plakáton”.

Arról azonban nem ír, hogy a munkahelyeket és az óriási támogatási összegeket pártszolgai alapon osztogatják, ebből kifolyólag az is tény, hogy a VMSZ-ben sok a megzsarolt, megszomorodott, alázatos, félelemmel teli, gyakran sunyivá lett ember. Az intézményeink felett egy nőnek (Lovas Ildikónak, a pártelnök élettársának) a szeszélye és a család kiszolgáló gépezete uralkodik. Az eredmény az a bizonyos „toxikus hatás”, amit Losoncz is észrevett, és ami miatt sokan emigráltak is.

A szerző külön-külön megszólítja a Pásztor család tagjait: a „kedves Pásztor Istvánt” és a „kedves Lovas Ildikót”, a Pásztor fiúkat, a „kedves Bálintot” és a „kedves Ábelt” is (utóbbi a feleségével, Petra Pasztor-Paulikkal a Fideszes/Véemeszes Deli Andor Európai képviselőnél „asszisztens” Brüsszelben – gondolhatjuk milyen fizetéssel).

– Tudom, sok vajdasági magyar „maffiacsalád”-nak tekint Benneteket” – írja Losoncz, aki szerint „sokan vannak, akik belátnak a családotok belső titkaiba” és ha e titkok közül néhány kiszivárogna a szélesebb nyilvánosságba, akkor az voltaképpen könyörtelen karaktergyilkosság lenne”.

A sorból még a Pásztor-fiúk anyját, Valériát sem felejti ki, aki 2022. június 1-jén hunyt el. A Pásztor-család azonban „nem gyászolt és mondott le politikai programokat a volt feleség és édesanya elvesztése miatt”.

A levél nyájas és tegeződő hangvétele Losoncznak a Pásztorokhoz való közelállóságára utal, ami önmagában még nem bűn. Az elhunyt volt családtag említése viszont, akinek bizonyára nem sok vagy éppen semmi köze nincs a Pásztorok politikai tevékenységéhez, a szerző illetlenségét is mutatja.

Lovas Ildikó szépirodalmi munkásságát Losoncz „kifejezetten nagyra tartja” – „meg is írtam Neked a minap, hogy szerintem a Spanyol menyasszony a vajdasági magyar (sőt, összmagyar) irodalom egyik csúcsteljesítménye” – olvasható a nyílt levelében.

Ha filozófus, akkor mindenhez ért? Minek ide irodalomtudós, ha ő, a filozófus ekkora horderejű kijelentéseket tehet egy másik szakterületen? Fő a tekintélyes póz és a bölcs hanghordozás.

Miután Lovast e hízelgő „értékítélet” után az összmagyar irodalom élére helyezi, szerzőnk bátrabban szedi elő dorgáló hangját: „sokat töpreng azon, mi történhetett, hogy ma már a politikai tevékenységedet – a megbecsülés mellett is – aggályosnak tekintem”.

El lehet-e hinni, hogy ezt egy pártatlan, tudományos ambíciókkal rendelkező személy írja?

Tudni kell, hogy a levélíró (de közvetlen környezete is) azok közé tartozik, akik folyamatosan a pásztorvilág kedvezményeit élvezik.

Újvidéken, 2016. június 29-én megnyílt a Belgrádi (!) Egyetem Filozófiai és Társadalomelméleti Intézete (IFDT) regionális tudományos központja, amelynek egyik koordinátora – csodák csodájára – éppen Losoncz Márk lett.

– A regionális tudományos központra azért van szükségünk, hogy kritikus módon vizsgálhassuk magunkat és a munkánkat. […] Megtiszteltetés lesz, hogy a lehetőségeinkkel összhangban házigazdái és támogatói legyünk a központ által szervezett minden eseménynek – fogalmazott akkor a megnyitón szónokló Pásztor István párt- és házelnök, illetve azt kívánta a központ munkatársainak, hogy mielőbb intézetté nőjje ki magát a központ.

Lett-e intézet? Hol vannak a Pásztor István kívánsága szerinti, „önmagunkat kritikusan vizsgáló munkák”?

Pásztor Pista – a VMSZ több mint másfél évtizedes politikai vezetése alatt – teli gőzzel épp arra törekedett, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat, a másként gondolkodókat, akiket „picsogó kórusnak”, „kártékonyaknak”, szekér után futó, „húgyos körtére rászoruló tótoknak” nevezett, a véleménypluralizmust pedig „kakafóniának” (sic!). Vagy felavató beszédében egy lakájintézetet vizionált a saját dicsőítésére?

– A vajdasági magyar közösség sorsa egy kicsiny, de túlontúl nagy hatalommal bíró család belterjes beszélgetései során dől el, ahelyett, hogy a közviták, a transzparens, érvelő és dialogikus beszélgetések lennének mérvadóak. Ez toxikus hatással van a közösségi létünkre, és gyógyírt kellene találni rá – írja Losoncz levele alcímében.

Ezek a – többnyire találónak is mondható – megállapítások képezik Losoncz javaslatának az alapját, miszerint „kezdődjön meg a nyílt, közvetlen párbeszéd az első fázisban azon vajdasági magyarok között, akik az elmúlt években a legtöbbet gondolkodtak a közösség sorsán”.

– Úgy vélem, a közösségi sebeket gyógyítani kívánó, az egyéni sebeket méltányosan és tisztelettudóan kezelő közbeszédre lenne szükség, integratív útkeresésre, megvitatható javaslatokkal és ellenjavaslatokkal fellépő szereplőkre. Meg kellene végre teremteni az együttgondolkodás kereteit! – írja.

Ezután a szerző név szerint felsorol 74 személyt, akik között, mint ahogy maga is írja, olyanok is vannak, akik „nincsenek beszélő viszonyban”. Tegyük hozzá, olyanok is, akik – a „picsogó kórus” néhai tagjai, a „kártevők”, „a húgyos körtére szorultak”, a folyamatosan zaklatottak, a megfigyeltek, a megzsaroltak és ellehetetlenítettek – nem szívesen szívnának immár (!) egy levegőt a Pásztorokkal és a holdudvarukhoz tartozókkal.

Olyanok is, akik szerint „ez a vonat réges-rég elzúgott mellettünk”, akik „nem ülnének le soha a hatalom szereplőivel” (amelyhez a VMSZ vezető kárderei is tartoznak), mert az „egyéni sebek olyan mélyek”, hogy azokat „már nem lehet begyógyítani”. – Meggyőződésem, hogy még egy nyilvános bocsánatkérés is kevés lenne, hogy ezekkel akár egy levegőt is szívjak – írja az egyik kommentelő.

A névsor eleve sok olyan nevet kínál, amelyek viselői egy látszat párbeszéd komédiájához lennének csupán alkalmas dekorációk.

Egyáltalán, milyen „nyílt, közvetlen párbeszéd” lehetőségét látja Losoncz Márk nagy felindulásában? Olyanét netán, mint a híres Tanyaszínházas „megoldás”, amikor a cenzúrabotrány után a pártelnök, akit újabban „botcsinálta teátrológus egyeduralkodónak” is neveznek, „a teljes szótértés jegyében” – mint a király rakoncátlankodó udvari bolondjait – magához rendelte a színházvezetőket, majd beállt a néma csönd? Az eredmény csak a közös fényképezkedés lett!

A nyílt levél szerzőjének komolytalanságát mutatja az is, hogy a kezdeményezett párbeszéd „tiszteletbeli koordinátorának” az elhunyt Patócs Lászlót (Zenta, 1986. január 25. – 2021. május 18.) javasolja, „a barátját, aki végig igyekezett gyógyítani a sebeinket” .

A „filozófus” kiötlötte tehát – hacsak nem mások sugallták neki –, hogy most közösségi párbeszédet kell kezdeni, mivel „a közösségépítés előrébb kellene, hogy legyen az egyéni sérelmeknél”.

Senki józan nem lehet a közösség ügyeiről való párbeszéd ellen. Ez a párbeszéd-javaslat azonban elkésett! A szenior és junior Pásztor 2022 végi kijelentései különben is arról tanúskodnak, hogy tökéletes sikernek tekintik az ellenzék eltakarítását, a rég áhított „összefogást” ünneplik. A szenior ezt „örömmel élte meg”! Eszük ágában sincs senkivel sem tárgyalni.

Párbeszédre szükség lett volna, de korábban és másféle partnerrel! Most már késő erre, mivel jóvátehetetlen politikai károk érték a közösséget. A következményekért pedig feleljenek, akik előidézték. Van, akivel lehet, és kell is, de van, akivel nem lehet és nem is szabad szóba állni.

Párbeszéd lesz, de nem a VMSZ mostani vezetőségével. Sajnálatos, hogy Losoncz Márk gondolatvilága megrekedt a VMSZ-nél, új/más szervezetet/pártot el se tud képzelni.

A VMSZ-nek volt alkalma a közösséggel való párbeszéd kialakítására. Erre azonban Pásztor Pista és klikkje egy kicsit sem volt hajlamos.

A párbeszédre – a véleményem szerint – csak akkor kerülhet sor, ha előbb készül egy tárgyilagos elemzés a magyar közösség helyzetének alakulásáról az utóbbi 15 évben, vagyis amióta Pásztor Pista a VMSZ elnöke. Mindennek előfeltétele kellene, hogy legyen a VMSZ teljes elnökségének távozása és egy új összetételű vezetőség megválasztása.

A levélíró maga is elismeri, „a tükörben egy torz arcképnek sugalljuk, hogy »minden rendben van, a közösség virágzik éppen«”, meg hogy „a vajdasági magyar közösség élete nagyban »élethazugságokon« (Hamvas Béla) alapszik”.

Vannak olyan realisztikus vélemények is, amelyek szerint a vajdasági magyarság helyzete „egyre kilátástalanabb”, „a nép hallgat (még mindig), a hatalom dőzsöl, halotti tort ülnek felettünk”.

Ha netán mégis sor kerülne – vélhetően Pásztor Pista pénzelése útján – az elképzelt „együttgondolkodásra”, az csakis a VMSZ és nem a közösség javát szolgálná. Őket legitimálná egy hamis kép, még nagyobb élethazugság felmutatásával. Azt a látszatot keltené, hogy a közösségen belül minden rendben van és a VMSZ megerősödését hozná.

Vagy a lázas és nyájaskodó fogalmazvány szerzője épp arra törekszik, hogy előkészítse a talajt a VMSZ vesztésre álló vezéreinek az előremeneküléshez?

 

2023. január 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Menekülés a politikamentes irodalomba

A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >

Tovább

Deli Andor nem támogatta, hogy bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket

A Péterrévéről elszakadt fiatal képviselő, Deli Andor azóta több alkalommal is bizonyította, hogy nem a vajdasági >

Tovább

A Csillag

Manapság túl sok a tévedhetetlen, aki büszkén hirdeti, hogy a nyílegyenes nemzeti úton birtokolja az igazságot. >

Tovább

Nincsenek új megbotránkoztatók

Ritkul körülöttünk a levegő, emlékeztet Anikó. Arra gondolok, hogy az elmúlt egy-két évben sok közeli barátom >

Tovább

„Úgy lesz jó, ahogy lesz”?

Pásztor rádiónyilatkozata két csődöt jelentett be egyszerre: az egyik a szerbiai nemzeti kisebbségi politika csődje, hiszen >

Tovább

Mindig Nyugatra menj...

Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >

Tovább

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább

Összeborulás vagy elszámoltatás?

Amennyiben a vajdasági magyar közösség helyzetének megvitatására irányuló párbeszédre, vagy változásra  a VMSZ vezetésében és politikájában >

Tovább

„A kézfogás csodája”

Az MNT „alapította” Magyar Szó napilap is a pásztorvilág építésének az egyik tartópillére. Erdődi Edvinát a >

Tovább

Ez lenne Lovas tandíja?

A „példamutató beruházással” kapcsolatban felvetődik az is, hogy Pásztor Istvánnak miért éppen a Szabadkai Városi Könyvtár >

Tovább