Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (5.)
Mi lesz a sorsa az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének?
Bozóki Antal
A Véemeszes emlékművel, tehát, nem oldódna meg az 1944/45-ös újvidéki atrocitások magyar áldozatai emlékművének a kérdése, akiknek a nevei többnyire ismertek. Ha Újvidéken be is fejezik a tervezett 1944/45-ös emlékművet, de megnyugtató módon nem rendezik az áldozatok listáját, fennáll a veszély, hogy – a megbékélés helyett – állandó viszályok, rongálások, gyalázások tárgya lesz. A VMSZ nemhogy rendezte volna ezt a problémát, hanem még „olajat öntött a tűzre”! Lesz-e egyáltalán és ha igen, mikor emlékműve az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyaroknak Újvidéken? Az állami vezetők – a nagy összeborulás közben – miért nem rendezték már ezt a fájó történelmi témát? A politikai vita megoldása és a feszültségek növelésének kerülése érdekében az is megoldás lehet, hogy a Pásztor Bálint által a 2022. november 24-ei Fókuszban említett, 2017-ben átadott kezdeményezést, – „ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum” és amelyben „két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan” – a VMSZ visszavonja és olyan emlékmű elkészítését javasolja az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak, amelyen egyetlen név sem szerepel, a szövege pedig a többi nemzethez tartozó áldozatok nyelvén és írásával is fel lesz tüntetve. Bozóki Antal:
Pressburger Csaba, az Autonómia portál Észverés című műsorának szerkesztő-műsorvezetője 2022. december 2-án nyilvánosan felkérte Öreg Annát és Pásztor Bálintot, hogy december 6-án legyenek az élőműsorának vendégei és a 44/45-ös ártatlan áldozatok emlékének szentelt, Újvidéken felállítandó emlékművel kapcsolatos vitát az ő műsorában folytassák le.
Öreg Anna a bejegyzés alatti hozzászólásában jelezte, hogy elfogadja a meghívást. A vitából azonban nem lett semmi, mivel „Valentin nem reagált”. Úgy is mondhatni, megfutamodott.
A junior Pásztor korábban nem volt hajlandó nyilatkozni a Családi Körnek az általa (is) szorgalmazott (rossz) szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvény témájában, a magyarországi Narancsnak pedig az anyaországi pénzek költésével kapcsolatosan a Vajdaságban. Úgy látszik neki csak a pártja által kézben tartott sajtó és az alákérdezős interjúk felelnek meg. A Junior – a jelenlegi választási rendszernek és az apukájának köszönhetően – „2007. február 14-től köztársasági parlamenti képviselő”! A Vajdasági „Magyar” Szövetség képviselője.
Kovács Elvira, a VMSZ és szerbiai Képviselőház alelnöke, stb. – december 7-ei sajtóhír szerint – így nyilatkozott: „a két ország kapcsolatát meghatározták a mindkét fél által elkövetett bűntettek, de ez a fejezet az áldozatok elismerésével lezárult, és megtörtént a történelmi megbékélés”. Az viszont nem mondata, hogy ezek, a magyar közösség számára fontos és érzékeny kérdések gyakorlatilag nem rendeződtek.
Az 554/2021. (2021. IX. 29.) kormányrendelethez mellékelt, Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a baráti kapcsolatokról és a stratégiai partnerségi együttműködésről szóló szerződés 5 (2) cikkében erről a témáról csak ennyi található: „A Felek egyetértenek, hogy együttműködnek a hadisírok és háborús emlékművek gondozásában Magyarország Honvédelmi Minisztériumának és a Szerb Köztársaság Munkaügyi, Foglalkoztatási, Veterán és Szociális Ügyekért Felelős Minisztériumának szándéknyilatkozata alapján.” Vagyis: „Nesze semmi, fogd meg jól!” (A szerződést nem a magyar Országgyűlésnek kellene becikkelyezni? А szerb parlament a 2022. december 5-ei ülésén tárgyalta.)
Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke, amikor december 7-én az emlékmű átadása késlekedése okáról kérdezték, mivel a november 30-ai (és a december 8-ai) határidő is lejárt, így válaszolt: „Nem tudok én ezekről a dátumokról. Szerintem az, hogy egy objektumnak a kivitelezési munkálatai milyen határidőhöz kötődnek, az semmiféle összefüggésben nincs az átadással. Azt gondolom, hogy hihetetlen mértékben méltatlan mindaz, ami ezzel kapcsolatban történik. Ennél gyalázatosabb közéleti intermezzót én nagyon régen nem láttam. Azt gondolom, hogy erről a vonatról jó volna leszállni, mert ez nem vezet sehová, illetve ahová vezet, oda nem volna jó elindulni.”
A kérdésre, hogy „ezek szerint a tiltakozásnak és az átadás dátumának semmilyen köze nincs egymáshoz”, azt válaszolta, hogy „nincs”. – A munkálatok befejeződnek és az avatás megtörténik majd – tette hozzá.
A szenior Pásztornak most már „jó volna leszállni” a vonatról, amelyik „nem vezet sehová”. Erre a vonatra ő maga vett jegyet. A vonalból ki lehet menet közben is ugrani, de ahhoz bátorság kell!
A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) december 8-án „a legerélyesebben elítélte” Vicsek Annamária oktatási államtitkárt, a Vajdasági Magyar Szövetség államtitkárát, aki a közösségi médiában véleményírásával megbélyegezte a VRTV Magyar szerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetőjét, Bágyi Ribár Renátát.
– Bágyi Ribár Renáta kolléganőnk azért került az államtitkár célkeresztjébe, mert a VMSZ magas rangú tisztségviselőjének, Pásztor Bálintnak (a Fókusz című, november 24-ei szerzői műsorában – B.A.) kérdéseket mert feltenni „az 1944-45-ös ártatlan áldozatok” emlékművével és azzal az állítólagos áldozati listával kapcsolatosan, amelyen az 1942-es razzia és más bűntettek miatt elítélt háborús bűnösök is szerepelnek – írja közleményében az NDNV.
Eközben a Véemeszes irányítású Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület (VMÚE) lapul, mint az a bizonyos nyuszi a fűben!
Az államtitkár reakciója kapcsán a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) úgy fogalmazott a december 8-ai közleményében, hogy „az ilyen megnyilvánulásoknak nem titkolt célja a független, tényfeltáró újságírók megfélemlítésé, öncenzúrára való ösztönzése, illetve az egyhangúság teljes bevezetése”.
A párt szolidaritást vállalt Bágyi Ribár Renátával és nyilvános megkövetését követelte. Pásztor Bálint viselkedését pedig „dölyfösnek” nevezte.
Öreg Anna parlamenti képviselő december 9-én közleményben ugyancsak elítélte a Vajdasági RTV újságírója elleni nyomásgyakorlást.
– Különösen vitás az az érvelés, hogy magyar újságíróként nem lehet elvitatni az emlékmű megépítését, mert azt a VMSZ javasolta és veszélybe sodorja a szerb-magyar megbékélést. Magyarként kérdezem: ezentúl a VMSZ ki fog adni egy igazolást arról, hogy ki a jó és ki a rossz magyar annak függvényében, hogy a munkánkat a Pásztor-dinasztia állásfoglalásával és terveivel összhangban végezzük-e? – írja többek között a politikus.
„Megdöbbent a tény, hogy Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke (akit Pásztor István éppen december 8-án javasolt erre a tisztségre – B.A.) úgy gondolja, hogy joga és hatalma van eldönteni, hogy ki a jó magyar, és hogy az újságírókat alkalmas és alkalmatlan magyarokká nyilvánítsa. Az a mód, ahogy minősíti az újságírónőt, és ahogy egy emlékművel rehabilitálni kívánja a náci gyilkosokat is, azt mutatja, hogy a VMSZ tévúton jár” – szögezi le Öreg Anna.
2022. december 12-ei hír szerint „ismét módosult” az 1944-45-ös ártatlan áldozatok emlékére tervezett, sokat vitatott újvidéki emlékű felállításának a határideje, „amit november 30-áról december 26-ára halasztottak. Milan Đurić polgármester szerint a kivitelezőnek nincs pénze az emlékmű megrongált talapzatának a helyreállítására, amelyen továbbra is ott áll a városvezetésnek szóló antifasiszta üzenet.”
***
A VMSZ az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatokról való megemlékezés formájáról és helyéről nem egyeztetett a többi magyar politikai párttal és szervezettekkel sem.
Csorba Béla, a VMDP elnöke, a 2016. augusztus 30-ai közleményében megállapította: „A VMSZ indítványa nincs összhangban a hárompárti (VMSZ–Vajdasági Magyar Demokrata Párt–Magyar Egység Párt) választási programnak az újvidéki magyar áldozatok emlékművére vonatkozó kitételével, ezért nagy a veszélye annak, hogy a későbbiekben akadályává válik a közös cél megvalósításának”.
A három párt választási programjába ez a következőképpen van megfogalmazva: „Célunk, hogy az 1944–45-ös atrocitások magyar tömegsírjait minden településen méltó módon megjelölhessük, így Újvidéken is, ahol a negyvenes években két razzia zajlott le, de csak az egyik áldozatainak emlékét őrzi emlékhely. Ez arra kötelez bennünket, hogy a már több mint másfél évtizede kész tervek alapján megteremtsük a feltételeit egy méltó emlékmű megvalósításának”.
A választási program nyomtatott változatában is az idézett szöveg szerepel, vagyis a Makovecz-torony nincsen megnevezve, illetve olyan megfogalmazás szerepel („a már több mint másfél évtizede kész tervek”), amit lehet ugyan a toronyra való utalásként is érteni, de lehet, hogy készültek más „kész tervek” is. Vagyis lehetőséget ad a különböző / eltérő értelmezésekre.
A VMSZ, tehát „a VMDP feje felett simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet”. Ez meg is történt.
Az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékének tervezett emlékmű felállításával kapcsolatosan Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában – 78 évvel a tragikus események után –, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös atrocitások áldozataira tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására. A Futaki úti temetőben nem engedélyezték a Makovecz Imre által megálmodott és tervezett emlékmű megépítését.
A VMSZ-nek – a Szerb Haladó Párttal (SNS) való egyezkedése és szövetsége során, mint ebben az esetben is – több más politikai döntéshozatali tévedései vannak, például a rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel, november 25. Vajdaság napjaként való ünneplésével stb. kapcsolatosan, ami mérhetetlen károkat okozott a magyar közösségnek. Mindez azonban bármilyen következmények levonása nélkül maradt.
Az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak állítandó emlékművel kapcsolatos eddigi viták alapján, megállapítható, hogy „a (Pásztor Bálint tévés nyilatkozata szerint – B.A.) 2017-ben átadott (Véemeszes – B.A.) kezdeményezésben, ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum, két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan”. – Ez a két link része a beadványnak – mondta a Junior.
Ezen a két listán viszont, amelyen mind az 59 554 elhalálozott neve van, vagyis azoknak a nevei is, akik háborús bűnöket vagy bűncselekményeket követtek el a második világháború ideje alatt. – Akik ellen még a háború alatt a magyar állam indított eljárást és elítélte őket, mint bűnözőket – mondta Öreg Anna a Fókuszban. Ez azt jelenti, hogy a listákon együtt szerepelnek az áldozatok és a bűnözők is.
Az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak tervezett emlékmű – akiknek a száma „a becslések szerint 1300-ra tehető” – csak akkor lehet hiteles és a közvélemény akkor nyugszik meg, ha a listáról leveszik a bűnösöket, vagy egy olyan listát készítenek, amelyen csak az ártatlan áldozatok neveit tüntetik fel.
A tervezett emlékmű olyan szempontból is vitás, hogy csak „szerb, magyar és német nyelven” állna a felirat: „Minden ártatlan áldozat emlékére”. Köztudott ugyanis, hogy más nemzetiségűek is vannak az ártatlan áldozatok között. Emellett, az 1941. évi újvidéki razzia áldozatainak emlékét (a Duna-parton) már őrzi emlékhely.
A Véemeszes emlékművel, tehát, nem oldódna meg az 1944/45-ös újvidéki atrocitások magyar áldozatai emlékművének a kérdése, akiknek a nevei többnyire ismertek.
Ha Újvidéken be is fejezik a tervezett 1944/45-ös emlékművet, de megnyugtató módon nem rendezik az áldozatok listáját, fennáll a veszély, hogy – a megbékélés helyett – állandó viszályok, rongálások, gyalázások tárgya lesz. A VMSZ nemhogy rendezte volna ezt a problémát, hanem még „olajat öntött a tűzre”!
Lesz-e egyáltalán és ha igen, mikor emlékműve az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyaroknak Újvidéken? Az állami vezetők – a nagy összeborulás közben – miért nem rendezték már ezt a fájó történelmi témát?
A politikai vita megoldása és a feszültségek növelésének kerülése érdekében az is megoldás lehet, hogy a Pásztor Bálint által a 2022. november 24-ei Fókuszban említett, 2017-ben átadott kezdeményezést, – „ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum” és amelyben „két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan” – a VMSZ visszavonja és olyan emlékmű elkészítését javasolja az 1944/45-ös újvidéki ártatlan áldozatoknak, amelyen egyetlen név sem szerepel, a szövege pedig a többi nemzethez tartozó áldozatok nyelvén és írásával is fel lesz tüntetve.
Következő cikk: Lelki testvérek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >