2023. február 5. vasárnap
Ma Ágota, Ingrid, Etelka, Léda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Major drámája

Végel László
Végel László
Major drámája

Bizonyára létezik erre valamiféle logikus magyarázat.  Ezt azért kockáztatom meg, mert Major nem volt egyszerű karrierista politikus, döntései meggyőződésből fakadtak. Nyilván osztotta Tito félelmeit, aki nem talált más kiutat mint az antiliberális kurzust. Téved az, aki azt hiszi, hogy az antiliberális kurzus vereséget szenvedett. Valamiképpen Major az antilberalisták őse, csakhogy utódai nem a munkásosztály, hanem a nemzet nevében lépnek fel. Major ezzel a hetvenes évek elején egy nagy kelet-közép-európai és jugoszláviai politikai játszma részese volt. Végül azoknak az eszméknek lett a prédája, amelynek ő is terepet biztosított. Figyelemre méltó azonban az is, hogy soha a vajdasági magyar írók nem élvezték annyira a hatalom bizalmát, mint a Major-korszakban. A hetvenes években és később Forum-igazgatók, főszerkesztők, színházigazgatók lettek, úgyhogy az ólomidőket nem lehet egy ember hatalmával jellemezni. Kellett hozzá egy nomenklatúra – magyar nomenklatúra is. Nem méltányos Major Nándort egyedüli bűnbaknak kikiáltani. Végel László:

2022. november 22., kedd

Ma reggel olvasom a hírt, hogy tegnap életének 92. évében elhunyt Major Nándor, író és politikus. Sok ember sokat köszönhet neki, köztük többen nincsenek többé az élők sorában, mások pedig taktikusan megfeledkeztek róla.  Szívesebben emlékezem az íróra, hiszen a Dél című regényét ma is fontosnak tartom. A vajdasági magyar kritika megfeledkezett róla, de sajnos, Major Nándor is. Gimnazista koromban fontos olvasói élményem volt az általa szerkesztett HÍD folyóirat friss szellemisége, amely valamiképpen előkészítette a hatvanas évek szellemi erjedését, amellyel éppen ő került szembe. Sajnos! Nekem sosem bocsájtotta meg az Új Symposionban közölt az Esti órákról című esszékötetéről irt kritikámat. Ma is azt gondolom, hogy a könyv erényei ellenére csirájában hordozta Major 1971 utáni nagy fordulatát. A köztünk levő különbségek azonban már előbb jelentkeztek. Én a 68-as események európai, jugoszláviai és szerbiai jelentőségét minden ellentmondási ellenére fontosnak tartottam, akkoriban figyelő szememet valóban Párizsra vetettem. Ő viszont mereven elutasította a liberalizmussal beoltott európai új baloldalt.  Elítélte azt az állításomat, miszerint Tito egyik) nem az egyetlen) történelmi tévedése a „szerbiai liberálisokkal” (Koča Popovićra, Marko Nikezićre gondolok) való leszámolás volt. Ez volt a híres 1971-ban uralkodó „antiliberális kurzus”, amely legalább olyan nagy tisztogatással járt, mint amilyet a joghurt-forradalom után hajtottak végre. Tito 1971-ben megrémült saját reformjaitól, s a brezsnyevi agresszivitástól. Nem afféle lokális történetről van szó. Csehszlovákia orosz megszállása után Brezsnyev megfogalmazta a szocialista országok korlátozott szuverenitásáról szóló elméletét. Jugoszláviába is komoly fenyegetések érkeztek Moszkvából, mire 1971 után bekövetkezett Jugoszlávia berzsnyevizálása. Brezsnyev hasonló szerepet játszott Hruscsov után, mint amilyen szerepet Putyin játszik Jelcin után. Tito félelme tehát nem volt alaptalan. Csakhogy a nyugati orientációjú szerbiai „anarcholiberálisokkal” való leszámolás valójában megtisztította a terepet a szerbiai nacionalizmus előtt. Ma is vallom, hogy Milošević bölcsőjét 1971-ban kezdték ringatni, a nacionalizmus ezek után olyannyira elburjánzott, hogy 1989-ban elsodorta azoknak egy részét is, akik a bölcsőjét 1971-ban ringatták. Újra meg újra bebizonyosodott, hogy a fékezhetetlen antiliberalizmus a nacionalizmus előszobája is lehet. Ez volt Major drámája. Bizonyára létezik erre valamiféle logikus magyarázat.  Ezt azért kockáztatom meg, mert Major nem volt egyszerű karrierista politikus, döntései meggyőződésből fakadtak. Nyilván osztotta Tito félelmeit, aki nem talált más kiutat mint az antiliberális kurzust. Téved az, aki azt hiszi, hogy az antiliberális kurzus vereséget szenvedett. Valamiképpen Major az antilberalisták őse, csakhogy utódai nem a munkásosztály, hanem a nemzet nevében lépnek fel. Major ezzel a hetvenes évek elején egy nagy kelet-közép-európai és jugoszláviai politikai játszma részese volt. Végül azoknak az eszméknek lett a prédája, amelynek ő is terepet biztosított. Figyelemre méltó azonban az is, hogy soha a vajdasági magyar írók nem élvezték annyira a hatalom bizalmát, mint a Major-korszakban. A hetvenes években és később Forum-igazgatók, főszerkesztők, színházigazgatók lettek, úgyhogy az ólomidőket nem lehet egy ember hatalmával jellemezni. Kellett hozzá egy nomenklatúra – magyar nomenklatúra is. Nem méltányos Major Nándort egyedüli bűnbaknak kikiáltani. Tény azonban az is, hogy éppen ez a nomenklatúra sikeresen továbbfejlesztette a vajdasági magyar intézményrendszert. Ez is a tényekhez tartozik. A joghurt forradalom után ez az intézményrendszer összeroppant, és csak a magyar kormány egyre kiadósabb támogatásának köszönve maradt talpon.

 

2022. december 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Menekülés a politikamentes irodalomba

A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >

Tovább

Deli Andor nem támogatta, hogy bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket

A Péterrévéről elszakadt fiatal képviselő, Deli Andor azóta több alkalommal is bizonyította, hogy nem a vajdasági >

Tovább

A Csillag

Manapság túl sok a tévedhetetlen, aki büszkén hirdeti, hogy a nyílegyenes nemzeti úton birtokolja az igazságot. >

Tovább

Nincsenek új megbotránkoztatók

Ritkul körülöttünk a levegő, emlékeztet Anikó. Arra gondolok, hogy az elmúlt egy-két évben sok közeli barátom >

Tovább

„Úgy lesz jó, ahogy lesz”?

Pásztor rádiónyilatkozata két csődöt jelentett be egyszerre: az egyik a szerbiai nemzeti kisebbségi politika csődje, hiszen >

Tovább

Mindig Nyugatra menj...

Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >

Tovább

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább

Összeborulás vagy elszámoltatás?

Amennyiben a vajdasági magyar közösség helyzetének megvitatására irányuló párbeszédre, vagy változásra  a VMSZ vezetésében és politikájában >

Tovább

„A kézfogás csodája”

Az MNT „alapította” Magyar Szó napilap is a pásztorvilág építésének az egyik tartópillére. Erdődi Edvinát a >

Tovább

Ez lenne Lovas tandíja?

A „példamutató beruházással” kapcsolatban felvetődik az is, hogy Pásztor Istvánnak miért éppen a Szabadkai Városi Könyvtár >

Tovább