2026. július 23. csütörtök
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Major drámája

Végel László
Végel László
Major drámája

Bizonyára létezik erre valamiféle logikus magyarázat.  Ezt azért kockáztatom meg, mert Major nem volt egyszerű karrierista politikus, döntései meggyőződésből fakadtak. Nyilván osztotta Tito félelmeit, aki nem talált más kiutat mint az antiliberális kurzust. Téved az, aki azt hiszi, hogy az antiliberális kurzus vereséget szenvedett. Valamiképpen Major az antilberalisták őse, csakhogy utódai nem a munkásosztály, hanem a nemzet nevében lépnek fel. Major ezzel a hetvenes évek elején egy nagy kelet-közép-európai és jugoszláviai politikai játszma részese volt. Végül azoknak az eszméknek lett a prédája, amelynek ő is terepet biztosított. Figyelemre méltó azonban az is, hogy soha a vajdasági magyar írók nem élvezték annyira a hatalom bizalmát, mint a Major-korszakban. A hetvenes években és később Forum-igazgatók, főszerkesztők, színházigazgatók lettek, úgyhogy az ólomidőket nem lehet egy ember hatalmával jellemezni. Kellett hozzá egy nomenklatúra – magyar nomenklatúra is. Nem méltányos Major Nándort egyedüli bűnbaknak kikiáltani. Végel László:

2022. november 22., kedd

Ma reggel olvasom a hírt, hogy tegnap életének 92. évében elhunyt Major Nándor, író és politikus. Sok ember sokat köszönhet neki, köztük többen nincsenek többé az élők sorában, mások pedig taktikusan megfeledkeztek róla.  Szívesebben emlékezem az íróra, hiszen a Dél című regényét ma is fontosnak tartom. A vajdasági magyar kritika megfeledkezett róla, de sajnos, Major Nándor is. Gimnazista koromban fontos olvasói élményem volt az általa szerkesztett HÍD folyóirat friss szellemisége, amely valamiképpen előkészítette a hatvanas évek szellemi erjedését, amellyel éppen ő került szembe. Sajnos! Nekem sosem bocsájtotta meg az Új Symposionban közölt az Esti órákról című esszékötetéről irt kritikámat. Ma is azt gondolom, hogy a könyv erényei ellenére csirájában hordozta Major 1971 utáni nagy fordulatát. A köztünk levő különbségek azonban már előbb jelentkeztek. Én a 68-as események európai, jugoszláviai és szerbiai jelentőségét minden ellentmondási ellenére fontosnak tartottam, akkoriban figyelő szememet valóban Párizsra vetettem. Ő viszont mereven elutasította a liberalizmussal beoltott európai új baloldalt.  Elítélte azt az állításomat, miszerint Tito egyik) nem az egyetlen) történelmi tévedése a „szerbiai liberálisokkal” (Koča Popovićra, Marko Nikezićre gondolok) való leszámolás volt. Ez volt a híres 1971-ban uralkodó „antiliberális kurzus”, amely legalább olyan nagy tisztogatással járt, mint amilyet a joghurt-forradalom után hajtottak végre. Tito 1971-ben megrémült saját reformjaitól, s a brezsnyevi agresszivitástól. Nem afféle lokális történetről van szó. Csehszlovákia orosz megszállása után Brezsnyev megfogalmazta a szocialista országok korlátozott szuverenitásáról szóló elméletét. Jugoszláviába is komoly fenyegetések érkeztek Moszkvából, mire 1971 után bekövetkezett Jugoszlávia berzsnyevizálása. Brezsnyev hasonló szerepet játszott Hruscsov után, mint amilyen szerepet Putyin játszik Jelcin után. Tito félelme tehát nem volt alaptalan. Csakhogy a nyugati orientációjú szerbiai „anarcholiberálisokkal” való leszámolás valójában megtisztította a terepet a szerbiai nacionalizmus előtt. Ma is vallom, hogy Milošević bölcsőjét 1971-ban kezdték ringatni, a nacionalizmus ezek után olyannyira elburjánzott, hogy 1989-ban elsodorta azoknak egy részét is, akik a bölcsőjét 1971-ban ringatták. Újra meg újra bebizonyosodott, hogy a fékezhetetlen antiliberalizmus a nacionalizmus előszobája is lehet. Ez volt Major drámája. Bizonyára létezik erre valamiféle logikus magyarázat.  Ezt azért kockáztatom meg, mert Major nem volt egyszerű karrierista politikus, döntései meggyőződésből fakadtak. Nyilván osztotta Tito félelmeit, aki nem talált más kiutat mint az antiliberális kurzust. Téved az, aki azt hiszi, hogy az antiliberális kurzus vereséget szenvedett. Valamiképpen Major az antilberalisták őse, csakhogy utódai nem a munkásosztály, hanem a nemzet nevében lépnek fel. Major ezzel a hetvenes évek elején egy nagy kelet-közép-európai és jugoszláviai politikai játszma részese volt. Végül azoknak az eszméknek lett a prédája, amelynek ő is terepet biztosított. Figyelemre méltó azonban az is, hogy soha a vajdasági magyar írók nem élvezték annyira a hatalom bizalmát, mint a Major-korszakban. A hetvenes években és később Forum-igazgatók, főszerkesztők, színházigazgatók lettek, úgyhogy az ólomidőket nem lehet egy ember hatalmával jellemezni. Kellett hozzá egy nomenklatúra – magyar nomenklatúra is. Nem méltányos Major Nándort egyedüli bűnbaknak kikiáltani. Tény azonban az is, hogy éppen ez a nomenklatúra sikeresen továbbfejlesztette a vajdasági magyar intézményrendszert. Ez is a tényekhez tartozik. A joghurt forradalom után ez az intézményrendszer összeroppant, és csak a magyar kormány egyre kiadósabb támogatásának köszönve maradt talpon.

 

2022. december 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mítoszok alkonya

A nagyhatalmak győzhetnek, de mítoszuk lassan omladozik. Két mítosz omladozik szinte egy időben. Az egyik Oroszország >

Tovább

VMDK: Újabb felújítás, újabb milliók: ki a felelős a mulasztásokért?

A közvéleménynek joga van tudni, hogyan lehetséges, hogy a nagy állami beruházások és a modernizáció jelképeként >

Tovább

A jelenség túl baljóslatú ahhoz, hogy csak a politikusokra bízzuk

Tarr Zoltán a Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a Tisza párt alelnöke saját posztjában kérdezte: >

Tovább

A kollektív konformizmus kora

Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett >

Tovább

KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?

Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >

Tovább

VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >

Tovább

A neheze csak ezután következik

Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >

Tovább

VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni

A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >

Tovább

ROSSZ POLITIKAI ÜZENET

A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >

Tovább

Az ismétlődő közelmúlt

Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >

Tovább

Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik

Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >

Tovább

Kisebbségi kerekasztalt!

A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >

Tovább