2023. február 6. hétfő
Ma Dorottya, Dóra, Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (3.)

Mi lesz a sorsa az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Mi lesz a sorsa az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének?

Probléma az is, hogy Vicsek és Pásztor Bálint Facebook oldalán jelentkező több más személy, akik jóllehet nem is érzik / értik a vita lényegét és nem is arról beszélnek / írnak, hanem arról, hogy a műsor szerkesztője a nyilvánosságot érdeklő és érintő kérdéseket (is) merészelt feltenni. Nem pedig az, hogy a Pásztorok (most már) az 1944/45-os ártatlan áldozatok emlékműve kapcsán (is) összetűzésbe kerültek nem csak a magyar közösség egy részével, hanem a szerb ellenzéki szervezetekkel is. Bozóki Antal:

Az 1944/45-ös újvidéki emlékmű körüli vita a Vajdasági Rádió és Televízióban (VRTV) is folytatódott.

November 17-én a Fókuszban című műsor vendége Öreg Anna, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG) köztársasági parlamenti képviselője volt.

– Senki nincs az emlékmű felállítása ellen, és senki nem gondolja, hogy nem voltak magyar ártatlan áldozatok 1944-45-ben. […] 2018-ban először jelent meg a vitatott lista, ami benne van a kezdeményező dokumentációban. Pásztor Bálint mindig azt mondja, hogy nem lesznek nevek az emlékművön, viszont ez a lista bekerül az archívumba. Azoktól az emberektől lehetett elkapni ezt a listát, akik benne voltak a városi Kulturális Bizottságban. 1300 név van ezen a listán, azt hiszem, és ezek között 18 olyan név van, amit a történészek megkérdőjeleznek. Vannak olyan emberek, akik ellen még a háború alatt a magyar állam indított eljárást és elítélte őket, mint bűnözőket. Ezeket a neveket most nem lehet revideálni. Ezeket a neveket erről a listáról egyszerűn le kell törölni. Többek között azért is, mert magukat az ártatlan áldozatokat és a családtagjaikat valamilyen módon beárnyékolják – mondta Öreg Anna.

– Lehetséges, hogy ez csak egy hiba volt, de hát akkor rendben van azt mondani, hogy jó, elhibáztuk, most kijavítsuk. Pásztor úr nagyon hevesen reagált az egészre, főként az én írásaimra, még olyant is mondott, hogy szényen, hogy magyarnak vallom magam, ami valamilyen módon érzelmileg nagyon kizökkentett, mert itt nem arról van szó, hogy bárki bármilyen népet lefasisztáz, mint ahogy ők mondják, a magyarokat. Itt arról van szó, hogy a bűnözőket nem lehet kiegyenlíteni az ártatlan áldozatokkal, állapította meg a képviselő asszony.

A Mozgalom a Változásért (Pokret za preokret) november 20-án a weboldalán arról számolt be, hogy Pásztor Bálint a belgrádi Politika napilapnak adott november 19-ei interjújában (a címoldalon), amit más médiumok is átvettek, „félrevezeti a szerb közvéleményt az újvidéki ártatlan áldozatok emlékműve felállításának kérdésével kapcsolatban”.

– Pásztor az értékeléssel, miszerint »a balliberális ellenzék támadja a hatalmi többséget és szégyenletesen támadja a történelmi megbékélést«, folytatja a történelem revíziójának hirdetését, arra törekedve, hogy a háborús bűnösöket ártatlan áldozatoknak kiáltsa ki – mondta Janko Veselinović, a mozgalom elnöke, köztársasági parlamenti képviselő.

Veselinović kiemelte, hogy „a dokumentumban, amelyik az emlékmű felállításáról szóló határozat alapjául szolgált, elítélt háborús bűnösök is vannak, aki részt vettek az újvidéki razziában és számos bűncselekményt követtek el Újvidéken, ahol még nem gyógyultak be a sebek a kegyetlen gyilkosságoktól, a VMSZ pedig most rehabilitálná ezeket. Támogatják ebben a Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) és a [Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), amelyek az újvidéki hatalmi koalíció tengelyét képezik – mondta Veselinović. – Senki nem ellenzi az ártatlan áldozatok emlékművét, amikor letisztázódik a lista és eltávolítják belőle a háborús bűnösöket – tette hozzá.

Pásztor Bálint VMSZ-alelnök, köztársasági parlamenti frakcióvezető, etc. november 24-én a VRTV Fókuszban című műsorának volt a vendége, amelyben Bágyi Ribár Renáta műsorvezető az Újvidéken felállítandó 1944–45-ös ártatlan áldozatok emlékműve körül kialakult ellentétes véleményekről is kérdezte.

– Ön szerint vitatható ennek az emlékműnek a felállítása, az Önök beadványában szereplő nevek a vitathatóak? – kérdezte a műsorvezető.

– Nem vitatható semmi. Az hogy az ellenzék, a baloldali liberális ellenzék mindenféle civilizációs vívmányon átlépve megpróbálja kétségbe vonni a kétségbevonhatatlant, az az ő szégyenük. Azt gondolom, hogy egy nyolc évtizedes lemaradásban vagyunk mindannyian, az ország, és az újvidéki ártatlan áldozatok megérdemlik, hogy legyen nekik egy méltó emlékhelyük.

A kérdésre, hogy a 2017. évi kezdeményezéshez mellékeltek-e névsort, Pásztor Bálint azt válaszolta, hogy „nem”. A műsorvezető emlékeztette a parlamenti felszólalására, amelyben „felolvasott néhány nevet”, „akkor hol van ez a lista” – kérdezte Bágyi Ribár Renáta, aki „szerette volta tisztázni a nézőknek, hogy most vitahatóak-e ezek a nevek, vagy pedig nem”. – De hol van ez a névsor – kérdezett vissza Pásztor Bálint, majd azt mondta, hogy „olyan névsor, amit a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mellékelt volna, olyan névsor nem létezik”.

Pásztor Bálint a műsorban „elmondta (szerinte mi – B.A.), hogy van”. – Nem úgy kezdődött, hogy én visszaütöttem a parlamentben, hanem úgy kezdődött, hogy lefasisztázták a magyar közösséget, Janko Veselinović és Borko Stefenović. Négy alkalommal eddig ebben a mandátumban, azt állítván, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség a fasisztáknak szeretne emlékművet állítani Újvidéken – mondta Pásztor Bálint.

Ezt követően arról beszélt, hogy „kilenc évvel ezelőtt a VMSZ és a Szerb Haladó Párt (SNS) elérte a történelmi megbékélést a két nép és a két ország között”. 2010-ben, „a mi kezdeményezésünkre” (vélhetően a VMSZ-ére – B.A.), létrehoztak egy akadémiai történész (magyar-szerb – B.A.) vegyes bizottságot, amelyek a feladata az volt, hogy összeállítsa „az 1941 és 1948 között az ártatlan áldozatok névsorát, nemzeti hovatartozástól függetlenül”.

Ezt a munkát a bizottság néhány év alatt elvégezte és több ezer név szerepel ezen a történészek által összeállított listán, ami felkerült az internetre. Volt egy másik bizottság is, még ezt megelőzően, amit a szerbiai igazságügyi minisztérium hozott létre, amely az 1944-ben és (1944. szeptember 12-e – B.A.) után kivégzett ártatlan áldozatok listáját készítette el – mondta a junior Pásztor, majd a „magyar–szerb történelmi megbékélés” fontosabb eseményeiről beszélt.

Egyebek mellett elmondta, hogy „2013-ban, a mi (VMSZ – B.A.) kezdeményezésünkre, a Szerb Haladó Párttal (SNS) megegyezve, létrejött a történelmi megbékélés, amelynek az egyik eleme az volt, hogy Áder János (akkori magyar köztársasági elnök – B.A.) beszédet mondott a szerbiai parlamentben, az követően Tomislav Nikolić, akkori köztársasági elnökkel főt hajtottak az ártatlan csúrogi áldozatok emléke előtt”.

A Junior azonban nem mondta, hogy „bocsánatot kért Áder János (2013. június 26-án – B.A.) a szerb parlamentben azokért a bűnökért, amelyeket a II. világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen a Vajdaságban”. A csúrogi „közös államfői főhajtáson” az „elűzendő” délvidéki magyaroknak annak idején szendvicseket kínáló ex-radikális Tomislav Nikolić szerb elnök száját viszont egyszer sem hagyta el az „oprostite” mágikus szó. Na már most, milyen kölcsönös megbékélés az, amikor az egy fél bocsánatot kér, a másik pedig fejet hajt? A bocsánatkérés a szerb részről mind a mai napig nem történt meg!

A műsorvezető megismételt kérdésére, hogy akkor „van-e lista?”, Pásztor azt válaszolta, hogy „hát most mondtam el, hogy nincs olyan lista, amit mi mellékeltünk volna, viszont van a Boris Tadić által összeállított / létrehozott bizottságnak a munkája, amely az interneten elérhető és egész Vajdaságra vonatkozóan tartalmazza a mindenféle nemzetiségű ártatlan áldozatoknak a listáját. A 2017-ben átadott kezdeményezésben, ami egy oldal és néhány sornyi dokumentum, ez a két internetes link szerepel az összes áldozatra vonatkozóan. Ez a két link része a beadványnak”.

– Egyes más történészek azt állítják, akik lehet, hogy nem vettek részt ebben a munkában, hogy a névsoron szerepel Újvidék polgármestere a megszállás alatt, vagy a razzia ideje alatt gyilkosságokért felelős személy, vagy aki a Pirosi úton két családot gyilkolt meg. Ha Ön azt mondja, hogy az ártatlan áldozatok megérdemlik az emlékművet, akkor az ő emléküket is sérti, ha ezek a személyek is rajta vannak azon a bizonyos listán – mondta a műsorvezető.

– És mi a megoldás? – kérdezte Pásztor. Az a megoldás, hogy odázni kell még nyolcvan évig, hogy az ártatlan áldozatoknak legyen emléke Újvidéken, csak azért, mert bizonyos politikusok, napi politikai céloktól vezérelve, nem visszariadva semmitől, megkérdőjeleznek neveket. Kérdem én, volt-e ezekkel az emberekkel a kapcsolatban bírósági tárgyalás? Azt is szeretném Janko Veselinovićtól vagy Öreg Annától hallani, hogy amíg Magyarország, még a második világháború alatt kiszolgáltatta Jugoszláviának a razzia elkövetőit és kitervezőit, szembenézett ezekkel az eseményekkel, addig mi az utóbbi évekig kénytelenek voltunk egy levegőt szívni azokkal és nagyon sokan néphősként mozogtak az utcákon, aki bizony közvetlenül részt vettek a 44-es 45-ös magyarirtásban.

Tehát, én azt szeretném, ha azok, akik azt állítják, hogy mi a fasisztáknak állítunk emléket, vagy szeretnénk emléket állítani, szembenéznének a teljes igazsággal, nem gyaláznák meg újra az ártatlan áldozatoknak az emlékét, nem vonnák kétségbe a történelmi megbékélésnek az elért eredményeit és nem a napi politikai dicsőséget hajhásznák – szögezte le Pásztor Bálint.

– De nem gondolja-e hogy talán ezek az események, történések, nyilatkozatok is azt bizonyítják, hogy hát azért elég labilis ez a szerb-magyar történelmi megbékélés jelenleg még? – kérdezte a műsorvezető, amire Pásztor azt válaszolta, „nem gondolja, hogy labilis”.

A képviselő szerint erről a témáról olyan pártok beszélnek, amelyek „arra nem voltak képesek, hogy elinduljanak a választásokon, csak közleményeket tudnak kiadni, vagy olyan baloldali és liberális, a kommunizmus és bolsevizmus eszméit magukénak valló pártok beszélnek erről a parlamentben, amelyek nem tudnak a polgároknak mit fölkínálni és nem riadnak attól vissza, hogy csak azért, hogy népszerűségre tegyenek szert, megkérdőjeleznek olyan folyamatokat, amilyeneket összeurópai vonatkozásban az elmúlt nyolcvan évben csak a németek és a franciák, illetve a németek és a lengyelek tudtak elérni egymással. Meg mi magyarok és a szerbek tudtunk elérni.”

– Ön szerint akkor lesz emlékmű? Ez a november 30., ez a dátum ez időszerű ezzel kapcsolatban? – kérdezte a műsorvezető Bágyi Ribár Renáta.

– Emlékmű lesz, az újvidéki ártatlan áldozatok tiszteletére felállítandó állni fog. Hogy ez pontosan mikor fog történni, azt gondolom, hogy azt követően, hogy nyolc évtizedet vártak rá, közel most már az ártatlan áldozatok, illetve az ő leszármazottaik, családtagjaik, egy technikai kérdés. Lesz emlékmű. És ezek a folyamatok nem fognak megakadni és ezek a próbálkozások nem fognak sikerrel járni. Én örülnék, ha ebben magyarok nem vennének részt, de hát sajnos részt vesznek benne – hangzott a válasz.

A junior Pásztor közvetlenül a műsor után írt Facebook bejegyzésében számolt be, hogy „2020. február 20-a után újra a Fókuszba került Bágyi Ribár Renátánál”, és „olyan témákról beszélt nyíltan, amelyeket illetően csak a VMSZ cselekszik”.

Vicsek Annemari (ismertebb nevén Annamária), a VMSZ városi szervezetének elnöke a párt oktatási államtitkára (második mandátumban), az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének egyik fő szorgalmazója, Pásztor Bálint „lelkes rajongója”, ahogy maga írja, a bejegyzéshez alábbi kommentárt írta:

– Elképesztő a számomra, hogy egy magát független és kutató, magyar újságírónak valló személy ekkora gyűlölettel irányuljon a beszélgetőpartnere iránt, csak azért, mert az véemeszes... és hogy ennyire átvegye a szerb ellenzék gyűlöletkeltő és listát szajkózó retorikáját... hogy lehet valaki képes magyarként csak azért nem elfogadni vagy nem támogatni az ártatlanul lemészárolt áldozatok emlékművét, mert az a VMSZ kezdeményezése?! Hogy kérdőjelezheti meg egy magyar szerkesztő ilyen szégyenteljesen a szerb-magyar megbékélés erejét?! Tőle mondjuk nem is vártam mást. Neked pedig Dr. Pásztor Bálint minden elismerésem a türelmedért, a bölcs és kimért megfogalmazásaidért. Remélem, sokan megnézik ezt a felvételt, és most már végre megértik, hogy milyen lista van és milyen nincs...

Vicsek párthovatartozásából eredő, elfogultságtól sem mentes jegyzete is jól illusztrálja a Véemesznek a sajtóhoz, a másként gondolkodókhoz és az ellenzéki szervezetekhez való viszonyulását.

Probléma az is, hogy Vicsek és Pásztor Bálint Facebook oldalán jelentkező több más személy, akik jóllehet nem is érzik / értik a vita lényegét és nem is arról beszélnek / írnak, hanem arról, hogy a műsor szerkesztője a nyilvánosságot érdeklő és érintő kérdéseket (is) merészelt feltenni. Nem pedig az, hogy a Pásztorok (most már) az 1944/45-os ártatlan áldozatok emlékműve kapcsán (is) összetűzésbe kerültek nem csak a magyar közösség egy részével, hanem a szerb ellenzéki szervezetekkel is.

 

 

 

2022. december 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A jövő cserbenhagyott bennünket

A nyugalmazott tanárnővel abban is szót értettünk, hogy a kilencvenes évek baljósabbak voltak, mint a maiak, >

Tovább

„Razzia-emlékközpont épül Újvidéken”

Az Újvidéken készülő Razzia-emlékközpont ellen senkinek semmi kifogása nem lehet. A természetes azonban az lenne, ha >

Tovább

Balkáni road-movie

„Az élet egy road-movie”, amelyben a „nappalok és éjszakák átmenet nélkül torlódnak egymásba”, miközben „sebességváltó nélkül >

Tovább

Menekülés a politikamentes irodalomba

A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >

Tovább

Deli Andor nem támogatta, hogy bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket

A Péterrévéről elszakadt fiatal képviselő, Deli Andor azóta több alkalommal is bizonyította, hogy nem a vajdasági >

Tovább

A Csillag

Manapság túl sok a tévedhetetlen, aki büszkén hirdeti, hogy a nyílegyenes nemzeti úton birtokolja az igazságot. >

Tovább

Nincsenek új megbotránkoztatók

Ritkul körülöttünk a levegő, emlékeztet Anikó. Arra gondolok, hogy az elmúlt egy-két évben sok közeli barátom >

Tovább

„Úgy lesz jó, ahogy lesz”?

Pásztor rádiónyilatkozata két csődöt jelentett be egyszerre: az egyik a szerbiai nemzeti kisebbségi politika csődje, hiszen >

Tovább

Mindig Nyugatra menj...

Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >

Tovább

Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!

Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >

Tovább

„Tordán elégedettek”?

Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >

Tovább

A népszámlálási eredményekre várva

Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >

Tovább