Ma Bertold, Marietta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szoborviták (3.)
Árnyékok a „történelmi csúcson” lévő a szerb–magyar barátságon
Bozóki Antal
Az 1944/45-ös, „minden ártatlan áldozatnak” készülő újvidéki emlékmű időszerűsítette a véleményt, miszerint a második világháború tragikus eseményei, a történelmi bűncselekmények és sérelmek még mindig nincsenek méltó és megnyugtató módon rendezve és lezárva. Volt nagy magyar-szerb/szerb-magyar „összeborulás”, koszorúzás, főhajtás, de a bocsánatkérés csak a magyar oldalról hangzott el. Szerb részről, még az „elnézést” sem mondták ki a vajdasági magyarokat ért atrocitások miatt! Ez nélkül pedig a magyar-szerb/szerb-magyar barátság csak jól hangzó parola, a megbékélés aligha lesz lehetséges. Bozóki Antal:
Adán – a korabeli feljegyzések szerint – a Damjanich-emlékmű állítása 2011-ben „váratlanul nagy indulatokat” gerjesztett.
Az emlékműbe épített Damjanich János arcképét ábrázoló bronz domborművet Ada község a magyarországi testvértelepülésétől, Budakalásztól kapta ajándékba, ott ugyanis „ugyanilyen dombormű látható a pravoszláv templom kerítésébe építve”.
Az emlékmű 2011. március 13-ai felavatási ünnepsége után négy nappal a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) vajdasági bizottsága tiltakozott az emlékmű állítása ellen és követelte a községi vezetőktől, „indítsák meg a szobor eltávolításának eljárási folyamatát”.
A Szerb Haladó Párt (SNS) – annak ellenére, hogy azon a községi képviselő-testületi ülésen, amelyen a felállításáról szavaztak, s a képviselői is igennel voksoltak – elítélte az emlékmű felállítását, mondván, hogy az „sérti a szerb nemzetet, és rossz hatással van a nemzetiségek közötti viszonyra is”, és követelte, hogy azt „mielőbb tüntessék el Damjanich János arcképét az emlékműről”. A párt képviselői aláírásgyűjtésbe kezdtek és tiltakozást is tartottak.
A Szerbiai Demokrata Párt (DSS) tartományi szervezete már nem csupán szerbgyűlölőként, hanem „minden nem magyar vajdasági nemzet üldözőjeként” emlegette közleményében Damjanich Jánost.
– Ez az emlékmű egészen biztosan nem járul hozzá a nemzetiségek közötti viszonyok fejlesztéséhez, éppen ezért elvárjuk, hogy a község illetékesei mielőbb eltávolítsák azt – hangsúlyozta Kismárton Ottó, a SPO (akkor) köztársasági parlamenti képviselője a 2011. március 19-ei tiltakozáson, amelyen „mintegy száz személy gyűlt össze”.
– Szűkebb nemzeti szempontból nézve Damjanich János a magyaroknak lehet kedves, tiszteletre méltó hőse, a szerbek viszont tarthatják őt árulónak. A tolerancia meg nem abban keresendő, hogy mindkét nemzet fiait rávegyük, hogy egységesen tiszteljék vagy elítéljék őt, hanem abban, hogy e különbségekkel együtt is meg tudunk maradni egymás mellett. Anélkül, hogy – mint annyiszor a történelem folyamán – mi, magyarok és szerbek ismét egymás torkának esnénk. Kereshetjük a felelősséget a mai politikusok oldalán? Igen, s ez abban áll, hogy ne szítsák a tüzet, ha nem feltétlenül szükséges – olvasható többek között a Vajdasági Magyar Demokrata Párt 2011. március 18-ai közleményben.
Az 1848/49-es magyar forradalomról és szabadságharcról, továbbá az aradi vértanúkról emlékeztek meg a nemzeti gyásznapon, 2022. október 6-án Adán a Damjanich-emlékműnél. Az eseményen az alkalmi műsort követően a megemlékezés koszorúit helyezték el az egybegyűltek.
Damjanich János a szabadságharc legendás alakja volt. Tettei máig élnek a magyarság köztudatában – hangzott el az eseményen.
A megemlékezés szónoka Rigó Pál Zsófia, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) nevű magyar-szerb vegyespárt Magyar Összefogás jelöltje ünnepi beszédében hangsúlyozta, október 6-a „sötét, ugyanakkor erőteljes eseménye a magyarság múltjának”.
– Nekünk, magyaroknak most feladatunk van. Az a feladatunk, hogy hűek maradjunk mindazokhoz, akik előttünk életüket adták a szabadságért. Most szabad a megemlékezés, szabad megélni az identitásunkat, a nyelvünket, a kultúránkat. Vállaljuk a múltunkat, vállaljuk a jelenünket, hogy legyen jövünk. Vállaljuk a kereszténységünket, vállaljuk a magyarságunkat. Minden lélek számít – mondta Rigó Pál Zsófia, jelölt a novemberi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon.
2022-ben is vannak, akik továbbra sincsenek kibékülve a Damjanich-emlékművel.
A Magločistač internetes oldal, a Beta hírügynökségnek az október 6-ai eseményről szóló, A VMSZ képviselői koszorút helyeztek el az ellentmondásos Damjanich János emlékműnél [Ada: Predstavnici SVM-a položili vence na spomenik kontroverznom Janošu Damjaniču] c. tudósításában, amit az Autonómia portál is közölt, emlékeztet, hogy 2011-ben, amikor az emlékművet állították, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga [Liga socijaldemokrata Vojvodine – LSV/VSZL] 2011-ben nyílt levélben követelte, hogy távolítsák el, mert Damjanich „szerbgyűlölőként” volt ismert.
– Ahogy ellenezzük, hogy Jaša Tomić bizonyítottan gyilkosnak és antiszemitának szobra van Újvidéken (2006 óta a Duna utcában – B.A.), ugyanúgy ellenezzük, hogy Damjanichnak emlékműve legyen Adán, mert olyan emberről van szó, aki a háborúban tábornokként civileket, nőket és gyerekeket gyilkolt – írja a Magločistač cikkében.
– Jovan Damjanić, illetve Damjanich János szerb határvidéki tiszt volt az Osztrák-Magyar Monarchiában és generális az 1948-as magyar forradalom idején.
Damjanich ellentmondásos személy. A magyarok nemzeti hősnek tartják, a szerbek pedig árulónak, mert magyar erőket vezetett a szerbek ellen, akik a Szerb Vajdaságért harcoltak a Habsburgok oldalán. Akkor kapta a „mérges vipera”, „szerb áruló” nevet. A nyilatkozataiban hangoztatta, hogy „gyűlöli a szerbeket” – idézi a Magločistač a VSZL 2011. évi nyílt levelét.
Balla Lajos – Laci, a Nenad Čanakhoz, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnökéhez írt 2011. március 22-ei nyílt levelében emlékeztetette, hogy „nem ilyen erélyesen vagy sehogyan sem tiltakoztak amiatt, hogy – hogy Vajdaság-szerte kétes történelmű egyéneknek állítottak szobrokat, emlékműveket”. Szabadka központjában a sovén Jovan Nenadnak és I. Péter Királynak tíz méter magas szobrot emeltek (2021. november 30-án), az utóbbinak Újvidéken is (2018. november 25-e óta). „Bácsszenttamás központjában egy szerb terrorista és gyilkos lánynak a szobra található, emlékeztetve a magyarokat arra, mi is történt itt 1849 után 1944-ben és azt követően”, de ilyenekről neveztek el városokat és falvakat is (Nagybecskerek neve Zrenjanin, Bácsszenttamás neve Srbobran).
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) 2016-ban a halottak napjára megjelent, a Vajdasági magyar áldozatok tömegsírjainak meghatározása című, a vajdasági magyar kutatók által összeállított kiadványa 43 délvidéki/vajdasági település vonatkozásban tartalmazza az 1944–45-ös ártatlan magyar áldozatok tömegsírjainak műholdas, számítógépes globális helymeghatározását, GPS-koordinátáit, de helytörténeti adatokat is közöl.
Nyilvánosságra kerültek a kivégzettek adatait tartalmazó könyvek is, amelyeket a Titkos Sírok Feltárásának Állami Bizottsága [Komisija za tajne grobnice] talált meg.
A könyvekben 35 000, bírósági végzés nélkül kivégzett ember lett összeírva, további 2000–3000 embert bírósági ítélet alapján végeztek ki, ezt a katonai bíróságok iktatókönyvei dokumentálják, és még mintegy 24 000 embert végeztek ki vagy halt meg táborokban. Mennyi lehetett még azoknak a száma, akiket bírósági ítélet vagy közigazgatási határozat nélkül végeztek ki, de nem vették őket nyilvántartásba? Közöttük hányan voltak magyarok?
Sörfőző Károly, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) topolyai körzeti szervezet nevében szeptember 13-án nyílt levelet írt Topolya polgármesterének, amelyben közös erőfeszítésre kéri az 1944 októberében elkövetett partizán terror áldozatainak ügyében.
– Mint ismeretes Vajdaság szerte tömegsírok vannak ahol ártatlanul kivégzett magyarok és nem magyarok csontjai fekszenek. Topolya esetében feltételezhetően valahol a Méhészek völgyében, azaz a szeméttelep területén található egy ilyen tömegsír, illetve a város központjában lévő stadion közelében található teniszpályák alatt.
Ott minden évben koszorút szoktunk elhelyezni (többek között Ön is), annak emlékére, hogy az ott lévő valamikori tóba helyezték az ártatlanul kivégzett magyarok holtesteit, majd azt a tavat a kommunista hatalom feltöltötte és teniszpályával lefedte a rémtetteit.
Az évek során több kezdeményezés is történt az ott tömegsírba helyezett magyar emberek maradványaik felkutatására és méltó nyugvóhely létesítésére, azonban a mai napig – az ígéretek ellenére – ez nem történt meg! Ezért a VMDK azt kéri Öntől és a jelenlegi önkormányzati felállástól, hogy tegyen eleget ezeknek az ígéreteknek – írja Sörfőző a levelében.
A vezető politikusok egymás kitüntetése közben elfeledkezhettek a nemzetközi nemzeti kisebbségi egyezményekből és a belső jogszabályokból eredő kötelezettségeiről is a két országban élő nemzeti közösségekre vonatkozóan.
Ezt igazolja az is, hogy a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság 2016. december 28-án ült össze utoljára. A Magyar Köztársaság és a (volt) Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a (volt) Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban (most Szerbiában) élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, 2002. december 27-én aláírt egyezmény 16.(2) cikke szerint a Bizottságnak „szükség szerint, de évente legalább egyszer” kellene ülésezni.
A Vegyes Bizottság feladata – 16.(3) cikk – hogy megvitassa a két kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket, áttekintse és értékelje az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását, és ajánlásokat tegyen a kormányoknak az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban.
A – mindkét ország vezetősége részéről – „történelmi csúcson” lévőnek, valamint „stratégiai szövetség és barátságnak” nevezett szerb–magyar/magyar-szerb kapcsolatok alapján a vezető politikusok alighanem úgy gondolják, hogy a nemzeti közösségek minden problémája megoldódott és a Bizottságra nincs is szükség!?
– Majd akkor élhetünk békességben, ha mindkét nemzet fiataljai megtanulják, mi történt 1944/1945-ben, mert azt az iskolában megtanultuk, hogy mi történt 1942-ben, de az 1944/1945-ös véres eseményekről nem történt említés sem – mondta Teleki Júlia a délvidéki magyar népirtás 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen.
Az 1944/45-ös, „minden ártatlan áldozatnak” készülő újvidéki emlékmű időszerűsítette a véleményt, miszerint a második világháború tragikus eseményei, a történelmi bűncselekmények és sérelmek még mindig nincsenek méltó és megnyugtató módon rendezve és lezárva.
Volt nagy magyar-szerb/szerb-magyar „összeborulás”, koszorúzás, főhajtás, de a bocsánatkérés csak a magyar oldalról hangzott el. Szerb részről, még az „elnézést” sem mondták ki a vajdasági magyarokat ért atrocitások miatt! Ez nélkül pedig a magyar-szerb/szerb-magyar barátság csak jól hangzó parola, a megbékélés aligha lesz lehetséges.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Ők nem a „buborék hercegei”
Emlékszem az Otpor tagjai elfogadták nyilvános fellépést a hivatalos rendezvényen, de nem hívták meg őket erre. >
Támadááás!
Zentán például, ötvenöt évvel ezelőtt, az asztalitenisz szentélyben: nem is tudom hány asztal egymás mellett, mint >
A VMSZ korifeusa
Az írásból úgy tűnik, Korhecz a Vajdasági Magyar Szolgapárt (VMSZ) korifeusaként jelentette meg ezt a cikket. >
Szerbia – mi lesz ennek a vége?
Szerbiában, bár manapság nem mindennaposak a bandák közti fegyveres leszámolások, a gyilkosságok mínuszos hírnek számítanak. Nekik >
A fiatalok vissza akarják hódítani a reményt
A tüntetésen sok magyar szót hallottam, főleg magyar fiatalok jelenlétét regisztráltam. Mivel a feleségemmel magyarul társalogtunk, >
VMSZ-es „normalitás”
A VMSZ agymosott, tudathasadásos, önző, fanatikus híveket akar karámba zárni, miközben – a hírösszefoglalók szerint – >
I šta će sada biti sa nama?
Vest o Teofilovoj smrti podseća me na šifrovanu prepisku između Aleksandra Tišme i Danila Kiša. Danilo >
A joghurtforradalom szimbolikus felülmúlása
Megérkeztek a belgrádi egyetemisták, akik két na alatt gyalog tették meg az utat (80 kilométer) Belgrádtól >
Újra kellene gondolni az elmúlt harminc évet
A múltat nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, mert ha nem tudjuk méltósággal eltemetni, akkor >
Ami körülöttünk történik, sokkal több a politikánál
Hogy mi következik ezután, arra - akárcsak sok kiváló barátomnak - nincs válaszom. A kormánytöbbség új >
Ötödik kerék leszünk
Nem bánom, ölelgessék egymást, esküdjenek naponta egymásnak hűséget, ez is jobb, mintha egymás torkának esnének, de >
LEÁLLÍTANI A KÁRTÉKONY TEVÉKENYSÉGET!
Pásztor Bálint és a VMSZ további kártékony tevékenységét le kell végre állítani! A Junior az egyetemi >