2022. október 4. kedd
Ma Ferenc, Hajnalka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Megnyitni Vajdaság kérdését!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Megnyitni Vajdaság kérdését!

A nemzetközi jognak és gyakorlatnak is az egyik alapelve a pacta sunt servanda, vagyis, hogy „a megállapodásokat teljesíteni kell”. Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaad minden polgári és alkotmányos jogot”, ami azóta sem történt meg. Az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”. Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) elnöke 2017-ben már kezdeményezte az egykori JSZSZK-ról tartott nemzetközi értekezlet folytatását. Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak? Bozóki Antal:

Augusztus 17.

Közpénztékozlás!

 

Zoran Drobnjaknak, a Szerbia Útjai Közvállalat [JP Putevi Srbije] megbízott igazgatójának esete, miszerint a vállalat 2021-ben 194 ezer dinárral többet fizetett ki neki a törvényben előlátott maximális fizetésnél, előhozta a köztisztviselők jövedelme átláthatóságának kérdését.

A Danas c. belgrádi napilap ennek kapcsán Dušan Bajatović (Ravno Selo/Újsóve, 1967) „szerb politikus és vállalkozóról”, „Slobodan Milošević egykori szövetségeséről” cikkezik, aki 2008 óta a Srbijagas Közvállalat [JP Srbijagas] vezérigazgatója. Bajatovićot ugyanis, „a fizetések száma és nagysága, valamint a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon alapján, a legjobban fizetett tisztségviselők listáján, akiknek közpénzekből a legtöbb jut, különleges hely illeti meg”. A havi jövedelme közel négy millió dinárt, vagyis mintegy 34 ezer eurót tesz ki – írja a lap.

„Bajatović 600 ezer euró közpénzben részesül évente”. A Srbijagas vezérigazgatójaként havonta 203 ezer dinár fizetést kap, de „ez jövedelmének csaknem a jelentéktelen részét képezi”. A Gastrans igazgatójaként ugyanis 1.703.000 dinár kap havonta. A Jugorosgas Ellenőrző Bizottságnak tagjaként csaknem másfél millió dinárt vesz fel, a törzsudvarnoki földalatti gáztározó ellenőrző bizottságának tagjaként pedig további 600 ezer dinárt fizetnek neki havonta. Köztársasági képviselőként is kap még 35 ezer dinárt – közli a Danas.

Júniusban a szerbiai átlagfizetés 74.304 dinár volt. Ez azt jelenti, hogy a „vörös bárónak” is nevezett Bajatović havonta csaknem 55 átlagfizetést vesz fel!

A cikkből az is kiderül, hogy Bajatović ügyesen fekteti be a havonta befolyó horribilis összegeket, mivel „a tulajdonában több mint 50 földterület és nyolc különböző gépjármű” is van.

A közpénzekből gazdagodó rekorderek között említi lap a Marko Đurićot, Szerbia amerikai nagykövetét, Jorgovanka Tabakovićot, a Szerb Nemzeti Bank kormányzóját, Zoran Pašalić köztársasági polgári jogvédőt, Zagorka Dolovac államügyészt és Miladin Kovaćevićot, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatóját is.

A „leválthatatlan” Bajatović évek óta tartó elképesztő havi bevételeire vonatkozó adatok nem új keletűek. A Danas most csak felmelegítette ezeket.

Az ún. joghurt forradalom által és óta különböző tisztségekbe ültetett Bajatović elképesztő vagyonra tehetett szert. A többiek esete is jól illusztrálja a szerbiai állapotokat. Azt is, hogy a köztisztviselők a különböző igazgatósági szervekben való jelenléte és jövedelemszerzése jogilag nincsen szabályozva. Annyi biztos, hogy akinek egynél több munkahelye van, az sehol sem dolgozik rendesen/tisztességesen. „Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni” – tartja a magyar közmondás. Hogyan lehet akkor többet? Mint Bajatović!

A Danas írására a hivatalos szervek közül eddig egy sem reagált. Bajatović és a többiek esetét valamiért tolerálják. Hogy meddig, nem tudni.

 

Augusztus 26-28.

Megnyitni Vajdaság kérdését!

 

Harminc évvel ezelőtt – 1992. augusztus 26-28-án – nagyszabású nemzetközi Jugoszlávia Békekonferenciát konferenciát tartottak Londonban a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságról (JSZSZK), amelynek összehívói az Európai Közösség (EK) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) voltak.

Az értekezleten több dokumentumot fogadtak el „a volt jugoszláviai válság megoldásának tartós kereteként”. Ezeket „a Konferencia minden részvevője aláírta”.

Szerbia és Montenegró, egyebek mellett, kötelezettséget vállaltak, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását”.

Az újvidéki székhelyű Vajdasági Klub [Vojvođanski klub – VK] az augusztus 25-ei is közleményében hívta fel a figyelmet a Londoni Konferencián vállat nemzetközi kötelezettségekre. Elsősorban Vajdaság megoldatlan alkotmányos helyzete vonatkozásában.

– A Vajdasági Klub emlékeztet, hogy vajdaság polgárainak nem adták vissza az alkotmányos jogokat, amelyeket nem legálisan és alkotmányellenesen vett el tőlük Slobodan Milošević rezsimje. Erről elfeledkezett a Szerb Köztársaság, mint a volt Jugoszláv SZK jogutódja, de a nemzetközi közösség is. Vajdaság polgárainak ezt nem szabad elfelejteniük. Vajdaság kérdését 1992-ben internacionalizálták, a szerzett jogok elvétele pedig soha nem évül el.

A Vajdasági Klubnak ezzel az emlékeztetéssel Vajdaságra, mint megoldatlan regionális és európai problémára, az a szándéka, hogy a vajdasági kérdés megnyitása irányába haladjon, és azt üzeni, hogy csalódik a rezsim, ha azt gondolja, hogy a tartomány az erőszakkal elfoglalt terület státusában örökké hallgatni fog – áll egyebek mellett a közleményben.

– Fontos, hogy megjegyezzük és emlékezzünk a Londoni Békekonferenciára, nem csak most, a harmincadik évfordulója alkalmából, hanem a jövőben is, ameddig csak nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket – írja Dragomir Jankov újvidéki ügyvéd a Danas nevű belgrádi napilapban augusztus 26-án közölt, Vajdaságnak visszaadni az alkotmányos illetékességeket című cikkében.

A nemzetközi jognak és gyakorlatnak is az egyik alapelve a pacta sunt servanda, vagyis, hogy „a megállapodásokat teljesíteni kell”.

Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaad minden polgári és alkotmányos jogot”, ami azóta sem történt meg.

Az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”.

Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) elnöke 2017-ben már kezdeményezte az egykori JSZSZK-ról tartott nemzetközi értekezlet folytatását.

Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak?

2022. augusztus 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább