Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Megnyitni Vajdaság kérdését!
A nemzetközi jognak és gyakorlatnak is az egyik alapelve a pacta sunt servanda, vagyis, hogy „a megállapodásokat teljesíteni kell”. Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaad minden polgári és alkotmányos jogot”, ami azóta sem történt meg. Az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”. Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) elnöke 2017-ben már kezdeményezte az egykori JSZSZK-ról tartott nemzetközi értekezlet folytatását. Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak? Bozóki Antal:
Augusztus 17.
Közpénztékozlás!
Zoran Drobnjaknak, a Szerbia Útjai Közvállalat [JP Putevi Srbije] megbízott igazgatójának esete, miszerint a vállalat 2021-ben 194 ezer dinárral többet fizetett ki neki a törvényben előlátott maximális fizetésnél, előhozta a köztisztviselők jövedelme átláthatóságának kérdését.
A Danas c. belgrádi napilap ennek kapcsán Dušan Bajatović (Ravno Selo/Újsóve, 1967) „szerb politikus és vállalkozóról”, „Slobodan Milošević egykori szövetségeséről” cikkezik, aki 2008 óta a Srbijagas Közvállalat [JP Srbijagas] vezérigazgatója. Bajatovićot ugyanis, „a fizetések száma és nagysága, valamint a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon alapján, a legjobban fizetett tisztségviselők listáján, akiknek közpénzekből a legtöbb jut, különleges hely illeti meg”. A havi jövedelme közel négy millió dinárt, vagyis mintegy 34 ezer eurót tesz ki – írja a lap.
„Bajatović 600 ezer euró közpénzben részesül évente”. A Srbijagas vezérigazgatójaként havonta 203 ezer dinár fizetést kap, de „ez jövedelmének csaknem a jelentéktelen részét képezi”. A Gastrans igazgatójaként ugyanis 1.703.000 dinár kap havonta. A Jugorosgas Ellenőrző Bizottságnak tagjaként csaknem másfél millió dinárt vesz fel, a törzsudvarnoki földalatti gáztározó ellenőrző bizottságának tagjaként pedig további 600 ezer dinárt fizetnek neki havonta. Köztársasági képviselőként is kap még 35 ezer dinárt – közli a Danas.
Júniusban a szerbiai átlagfizetés 74.304 dinár volt. Ez azt jelenti, hogy a „vörös bárónak” is nevezett Bajatović havonta csaknem 55 átlagfizetést vesz fel!
A cikkből az is kiderül, hogy Bajatović ügyesen fekteti be a havonta befolyó horribilis összegeket, mivel „a tulajdonában több mint 50 földterület és nyolc különböző gépjármű” is van.
A közpénzekből gazdagodó rekorderek között említi lap a Marko Đurićot, Szerbia amerikai nagykövetét, Jorgovanka Tabakovićot, a Szerb Nemzeti Bank kormányzóját, Zoran Pašalić köztársasági polgári jogvédőt, Zagorka Dolovac államügyészt és Miladin Kovaćevićot, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatóját is.
A „leválthatatlan” Bajatović évek óta tartó elképesztő havi bevételeire vonatkozó adatok nem új keletűek. A Danas most csak felmelegítette ezeket.
Az ún. joghurt forradalom által és óta különböző tisztségekbe ültetett Bajatović elképesztő vagyonra tehetett szert. A többiek esete is jól illusztrálja a szerbiai állapotokat. Azt is, hogy a köztisztviselők a különböző igazgatósági szervekben való jelenléte és jövedelemszerzése jogilag nincsen szabályozva. Annyi biztos, hogy akinek egynél több munkahelye van, az sehol sem dolgozik rendesen/tisztességesen. „Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni” – tartja a magyar közmondás. Hogyan lehet akkor többet? Mint Bajatović!
A Danas írására a hivatalos szervek közül eddig egy sem reagált. Bajatović és a többiek esetét valamiért tolerálják. Hogy meddig, nem tudni.
Augusztus 26-28.
Megnyitni Vajdaság kérdését!
Harminc évvel ezelőtt – 1992. augusztus 26-28-án – nagyszabású nemzetközi Jugoszlávia Békekonferenciát konferenciát tartottak Londonban a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságról (JSZSZK), amelynek összehívói az Európai Közösség (EK) és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) voltak.
Az értekezleten több dokumentumot fogadtak el „a volt jugoszláviai válság megoldásának tartós kereteként”. Ezeket „a Konferencia minden részvevője aláírta”.
Szerbia és Montenegró, egyebek mellett, kötelezettséget vállaltak, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaadnak minden polgári és alkotmányos jogot és Sandžak lakosai számára biztosítják a polgári jogok tiszteletben tartását”.
Az újvidéki székhelyű Vajdasági Klub [Vojvođanski klub – VK] az augusztus 25-ei is közleményében hívta fel a figyelmet a Londoni Konferencián vállat nemzetközi kötelezettségekre. Elsősorban Vajdaság megoldatlan alkotmányos helyzete vonatkozásában.
– A Vajdasági Klub emlékeztet, hogy vajdaság polgárainak nem adták vissza az alkotmányos jogokat, amelyeket nem legálisan és alkotmányellenesen vett el tőlük Slobodan Milošević rezsimje. Erről elfeledkezett a Szerb Köztársaság, mint a volt Jugoszláv SZK jogutódja, de a nemzetközi közösség is. Vajdaság polgárainak ezt nem szabad elfelejteniük. Vajdaság kérdését 1992-ben internacionalizálták, a szerzett jogok elvétele pedig soha nem évül el.
A Vajdasági Klubnak ezzel az emlékeztetéssel Vajdaságra, mint megoldatlan regionális és európai problémára, az a szándéka, hogy a vajdasági kérdés megnyitása irányába haladjon, és azt üzeni, hogy csalódik a rezsim, ha azt gondolja, hogy a tartomány az erőszakkal elfoglalt terület státusában örökké hallgatni fog – áll egyebek mellett a közleményben.
– Fontos, hogy megjegyezzük és emlékezzünk a Londoni Békekonferenciára, nem csak most, a harmincadik évfordulója alkalmából, hanem a jövőben is, ameddig csak nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket – írja Dragomir Jankov újvidéki ügyvéd a Danas nevű belgrádi napilapban augusztus 26-án közölt, Vajdaságnak visszaadni az alkotmányos illetékességeket című cikkében.
A nemzetközi jognak és gyakorlatnak is az egyik alapelve a pacta sunt servanda, vagyis, hogy „a megállapodásokat teljesíteni kell”.
Kétségtelen, hogy Szerbia és Montenegró akkori államszövetsége a londoni Konferencián nemzetközi kötelezettségeket vállalt, hogy „Koszovó és Vajdaság polgárainak visszaad minden polgári és alkotmányos jogot”, ami azóta sem történt meg.
Az államszövetség megszűnt ugyan, de – a jogfolytonosság alapján (Szerbia és Montenegró, mint külön állam vonatkozásában is) – a kötelezettségek ma is „élnek”.
Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács (Bošnjačko Nacionalno Vijeće – BNV) elnöke 2017-ben már kezdeményezte az egykori JSZSZK-ról tartott nemzetközi értekezlet folytatását.
Érvényt tud-e szerezni a világszervezet és az EU a Londoni Konferencián elfogadott dokumentumoknak?
Következő cikk: Zaporozzsje tényleg egy időzített bomba
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >