2022. október 4. kedd
Ma Ferenc, Hajnalka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Bocsánatkérésre várva

A történelmi bűncselekmények és sérelmek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Bocsánatkérésre várva
A katolikus egyházfő egy indián tollas fejdíszt vett fel (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ciro)

Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására! A szerbiai társadalom, de a jelenlegi vezetők sincsenek felkészülve a történelmi tények elismerésére, a bűnbánatra, a katarzisra és a bocsánatkérésre. Egyértelmű pedig, hogy rendezni kell a népeket ért súlyos történelmi bűncselekményeket, igazságtalanságokat, sérelmeket. Ezek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges. Willy Brandt „varsói térdhajtása” és Ferenc pápa kanadai „bűnbánati zarándoklása” (is) példamutató! Bozóki Antal:

– Szégyellve és egyértelműen kérek bocsánatot a sok keresztény által az őslakosok ellen elkövetett gonoszságért – mondta Ferenc pápa.

Július 25-én „bűnbánati zarándoklásra” érkezett Ferenc pápa Kanadába, ahol kifejtette: szerinte a bennszülött népek kultúráját tönkretette, hogy megpróbálták őket erőszakosan asszimilálni a keresztény társadalomba. Elszakították őket a családjuktól és olyan erővel szorítottak több generációt is a társadalom peremére, hogy az ma is érezhető. Az egyházfő egy Edmondtontól délre található, albertai volt bentlakásos iskolában találkozott az indiánokkal, ahol együttérzését fejezte ki a közösségnek.

A látogatásról hazatérőben, a pápa július 30-án nyilatkozott kanadai útjáról újságíróknak. Elmondta, „egyetért azzal a megállapítással, hogy a kanadai őslakosok ellen kulturális népirtást követtek el”.

„1181 és 1996 között több mint 150 ezer őslakos gyermeket szakítottak el családjától, és helyeztek el bentlakásos iskolákban. Sok gyermek éhen halt, verték őket és szexuális visszaélés áldozatai voltak. A több mint 130 ilyen iskolában becslések szerint akár hatezer gyermek is az életét vesztette. 2021-ben ezen intézmények keretében feltárt több mint ezerháromszáz sír valósággal sokkolta az országot.”

A Justin Trudeau kanadai miniszterelnök által létrehozott Megbékélési Bizottság 2015-ben megállapította, hogy „kulturális népirtás volt az őslakosok bentlakásos iskolákba kényszerítése, fizikai és szexuális bántalmazása az államilag jóváhagyott, de a katolikus egyház vezette iskolahálózatban”.

– Az őslakos szervezetek szavaknál jóval többet várnak el, szeretnének betekinteni a katolikus egyház levéltáraiba, hogy megtudják, mi történt azokkal a gyermekekkel, akik soha nem tértek vissza a bentlakásos iskolákból. A visszaélések elkövetőinek felelősségre vonását és kártérítést követelnek a túlélők számára, továbbá a Vatikáni Múzeumokban kiállított őslakos műtárgyak visszaszolgáltatását – közölte a sajtó.

„Jelenleg Kanadában az őslakos népek, az úgynevezett első nemzetek (indiánok), a métiszek és az inuitok (eszkimók) a lakosság öt százalékát teszik ki.”

A történelem során – egészen napjainkig – világszerte rendkívül nagyszámú és brutális bűncselekmény történt az őslakosok, az ausztráliai aboriginoktól, az afrikai négerekig, az amerikai indiánokig, az európai zsidóság ellen stb., amit mai szemmel népirtásnak, genocídiumnak nevezünk.

A népek megbékélése érdekében egyre több vezető által és több helyen történik meg a bocsánatkérés, ami nem hozza ugyan helyre a megtörténteket, de enyhít(het)i a történelmi fájdalmakat, sebeket.

Emlékezetes Willy Brandtnak a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának „varsói térdhajtása”, amikor 1970-es lengyelországi látogatása során meglátogatta a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékművét és ott váratlanul, a protokollt is felrúgva, letérdelt. (A látogatás során a két állam egyezményt írt alá, ami a második világháború után huszonöt évvel több kényes vitát zárt le.)

Legújabban, 2022. június 20-án Fülöp belga király kért bocsánatot Kongótól, mert korábban gyarmati sorba kényszerítették az ország lakosságát. Az emberiségnek azonban rengeteg vezekelni valója van.

Egyre több példa van az egyes népektől elrabolt műtárgyak visszaszolgáltatására is. Az 1970-es években, a vörös khmerek rémuralma idején elrabolt majd eladott 30 műtárgyat ad vissza az Egyesült Államok Kambodzsának, közölte a sajtó augusztus 11-én. A londoni Horniman Múzeum a napokban közölte, hogy a mai Nigéria területéről, az egykori Benini királyságból származó 72 műtárgy tulajdonjogát a nigériai kormányra ruházza át.

Korábban műtárgyakat adtak vissza Görögországnak, Egyiptomnak, Olaszországnak és Iraknak is. De ez még csak a kezdet. Mindegyik országnak vissza kell juttatni az elrabolt műtárgyakat, a történelmi örökséget!

Habár a volt Jugoszlávia területén 1991-től kezdve elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék (angol rövidítéssel ICTY, a köznyelvben gyakran Hágai Nemzetközi Törvényszék) egyik ítélete kimondta, hogy „1995-ben Srebrenicában népirtás történt”, amelynek során „több mint 8 ezer (muszlim – B.A.) férfit és fiút kivégeztek”,  a jelenlegi szerb hatalom továbbra sem hajlandó ezt elfogadni. Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban „a srebrenici népirtás elismerését árulásnak tekintik”. A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) koalíciós partnere a hatalmat gyakorló Szerb Haladó Pártnak (SNS)!

2013. június 26-án – többszöri halasztás után – került sor Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János korábbi magyar köztársasági elnök közös csúrogi főhajtására a második világháború magyar és a szerb ártatlan áldozatai emléke előtt.

A korabeli szerb sajtó kiemelte, hogy Áder bocsánatot kért „az ártatlan szerb civilek elleni magyar bűntettekért”, az „elűzendő” délvidéki magyaroknak a kilencvenes években szendvicseket kínáló ex-radikális Tomislav Nikolić szerb elnök száját azonban az esemény során egyszer sem hagyta el az „oprostite” mágikus szó.

Pásztor István a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke reflektálva arra, amit Teleki Júlia mondott, hogy a túlélők bocsánatkérést várnak az 1944/1945-ben történtek kapcsán, azt mondta, hogy „ezt megérti, de mint mondta, a szerb belpolitikában a bocsánatkérés intézményét az előző köztársasági elnök olyannyira lejáratta, hogy ma nincs olyan komoly szerb politikus, aki bocsánatot kérne. Mint fogalmazott, Szerbiában akkor szoktak bocsánatot kérni, amikor valaki rálép a másik ember lábára, ám ez esetben sokkal fontosabb dologról van szó. Az a jó, hogy ezt nem egy bocsánatkéréssel intézték, intézik el. Az a folyamat, ami zajlik, az maga a bocsánatkérés – mondta Pásztor.

A nyilatkozat jól mutatja a pártvezér viszonyulását az 1944/1945-ös eseményekhez és a magyar áldozatokhoz.

– Reméljük, hogy maradandó lesz az a (csúrogi – B.A.) szoborcsoport. De nekünk ez még mindég nem elég. Nagyon kevesen vagyunk hozzátartozók. Tényleg kevesen vagyunk. De nem hangzott még el a bocsánatkérés. Nem elég az emléktábla nekünk. Nem elég az, hogy van most egy emlékszobor, és állítólag levették a kollektív bűnösséget a magyarok fölött, mert aki eddig nem rehabilitálta magát, annak mégis egyénileg kell kérni a rehabilitációt. […] Rehabilitáltak bennünket. Ez, ez nem elég. Nem elég, mert, ahogy Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben, amit a magyarok elkövettek, ugyanúgy bocsánatot kellett volna kérni a szerb hatalomnak is, azért, amit mivelünk tettek – mondta Teleki Júlia a róla készült Keresem az apám sírját c. portréfilmben.

Szerbiában, tehát, mindmáig nem történt meg a bocsánatkérés az 1944/1945-ös magyar atrocitásokért és továbbra sincsen méltó emlékműve az újvidéki 1944-es „másik razzia” 305 ismert áldozatának, amelynek részleteit ma is többnyire homály fedi”.

A Futaki-úti katonai temető sorsa is rendezetlen! A Makovecz Imre által tervezett emléktorony felépítését – amit az újvidékiek ebben a temetőben képzeltek el, ahol első- és második világháborús magyar katonák is nyugszanak – „nem támogatja a délvidéki magyarság vezetősége sem”.

Politikai és civil szervezetek augusztus 15-étől aláírásokat gyűjtenek ahhoz a petícióhoz, amelyben azt követelik: szüntessék meg a – VMSZ által is szorgalmazott – határozatot, amellyel lehetővé teszik az általuk szégyenletesnek tartott az 1944-45-ös ártatlan áldozatok emlékére az újvidéki Limán városrészben tervezett emlékmű felállítását – közölte a Szabad Magyar Szó portál.

Újvidéken, Európa 2022. évi Kulturális Fővárosában, a magyaroknak nincsen lehetőségük az 1944/45-ös áldozatokra tisztességesen emlékezni, a kegyeletre és a méltó megemlékezésre való jog gyakorlására!

A szerbiai társadalom, de a jelenlegi vezetők sincsenek felkészülve a történelmi tények elismerésére, a bűnbánatra, a katarzisra és a bocsánatkérésre. Egyértelmű pedig, hogy rendezni kell a népeket ért súlyos történelmi bűncselekményeket, igazságtalanságokat, sérelmeket. Ezek lezárása nélkül a megbékélés aligha lehetséges.

Willy Brandt „varsói térdhajtása” és Ferenc pápa kanadai „bűnbánati zarándoklása” (is) példamutató!

 

2022. augusztus 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább