Ma György, Fidél, Debóra névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Mit mondana ma Szolzsenyicin?
Putyin ukrajnai agressziójáról. Mit mondana arról a Putyinról, akiről a halála előtt reményteljesen nyilatkozott. Szolzsenyicin már 1990-ben írott tanulmányában (Hogyan mentsük meg Oroszországot?) úgy kívánta megmenteni Oroszországot, hogy szabad utat engedélyezett az elszakadni vágyó köztársaságoknak. Egy neuralgikus pontot azonban érzékelt és ez a mai nézeteltérések egyik fókusza. Ukrajnának jogában van kiválni, de mi legyen például az orosz lakta Donbasszal, kérdi Szolzsenyicin. Ha jól meggondolom, akkor nem csak orosz, hanem egy XX. századi európai kérdésre tapintott rá. Milyen sors vár az európai kisebbségekre? Végel László:
2022. július 20., szerda
Szolzsenyicin Sztálin-monológja a Pokol tornáca című regényben. „Árulókká váltak az ukránok (44-ben volt egy olyan álma: kitelepíteni egész Ukrajnát Szibériába, de nincs kivel pótolni őket, túl sokan vannak); árulók lettek a litvánok, az észtek, a tatárok, a kozákok, a kalmükök, a csecsenek, az ingusok, a lettek – még a forradalom támaszai, a lettek is. Még földijei, a grúzok is – akiket pedig megkímélt a mozgósítástól – alig várták Hitlert!”. Igy látta Sztálin Ukrajnát. Nem tudom elképzelni, hogy mit mondana ma Szolzsenyicin Putyin ukrajnai agressziójáról. Mit mondana arról a Putyinról, akiről a halála előtt reményteljesen nyilatkozott. Szolzsenyicin már 1990-ben írott tanulmányában (Hogyan mentsük meg Oroszországot?) úgy kívánta megmenteni Oroszországot, hogy szabad utat engedélyezett az elszakadni vágyó köztársaságoknak. Egy neuralgikus pontot azonban érzékelt és ez a mai nézeteltérések egyik fókusza. Ukrajnának jogában van kiválni, de mi legyen például az orosz lakta Donbasszal, kérdi Szolzsenyicin. Ha jól meggondolom, akkor nem csak orosz, hanem egy XX. századi európai kérdésre tapintott rá. Milyen sors vár az európai kisebbségekre? Ez a kérdés nem egy 20. századi európai háborút robbantott ki. Ehhez kötődik a kisebbségi elnyomás vagy asszimiláció kérdése is. Vajon fegyverekkel kell rendezni a dolgot? Vajon csak annak az országnak van joga megvédeni saját kisebbségeit, amelynek atomfegyvere van? Sorolhatnám tovább a kérdéseket, de Szergej Lavrov nyilatkozata arra utal, hogy nem csak erről van szó. Az orosz külügyminiszter hírügynökségnek adott nyilatkozatában elárulta, hogy a „nácitlanítási hadművelet” Donbaszon kívül „számos más területeket is érint.” Rakétatámadások érik azokat a területeket is, amelyekben nem élnek oroszok. Szolzsenyicin az említett írásában azt írta, hogy „bocsánatot kell kérnünk Belorussziától és Ukrajnától a csernobiIi szerencsétlenségért, melyet a szovjet rendszer karrieristái és idiótái idéztek elő, s jóvá kell tennünk, ahogy csak tudjuk. A mondat most is nagyon időszerű, hiszen a Greenpeace mérései szerint az ukrajnai csernobili atomerőmű közelében a radioaktivitás szintje négyszeresen meghaladja a nukleáris hulladékra vonatkozó nemzetközi határértéket.” Ki fog bocsánatot kérni? Kitől?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >