2022. augusztus 10. Szerda
Ma Lőrinc, Blanka, Csilla névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Erdélyben lehet magyar egyetem, Vajdaságban nem?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Erdélyben lehet magyar egyetem, Vajdaságban nem?

Pásztor szerint, tehát, attól, hogy a gyerek tanul, még nem kell neki egyemet létrehozni. Vagyis, minek nekünk magyar egyetem, a tehetséges fiatalok majd keressenek magunknak továbbtanulási lehetőséget. Most csodálkozunk, hogy a fiatalok külföldön tanulnak tovább! Vajdaságban – a többi határon túli régióval szemben – nem alakult ki a vajdasági magyar egyetem, amely gazdasági és igazgatási önállósággal, itthon akkreditált tanulmányi szakok bővebb kínálatával és tanársegédi, kutatói munkahelyi lehetőségekkel segítette volna a magyar közösség fejlődését. Lett viszont VM4K, hogy Lovasnak legyen hol és mit „koordinálni”! A magyar egyetemünk ügye ezért került volna le a „napirendről”?  Bozóki Antal:

Potápi Árpád János szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legnagyobb sikere az, hogy eredményei révén az erdélyi magyarság megmaradását szolgálja, arra sarkallja az ottani magyarokat, hogy boldogulásukat szülőföldjükön keressék. Azt ígérte, Magyarország kormánya a továbbiakban is hozzájárul mind a nagyobb építkezések, mind a működés forrásainak biztosításához.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára június 25-én beszélt erről Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE tanévzáró ünnepségén, a tanintézmény 21. tanéve végzős évfolyamának ballagásán – közölte az MTI.

– Legyen a célunk a szülőföldjén sikeres, boldog és elégedett magyarság. Magyarország kormánya részéről a szülőföldön való megmaradást egy erős intézményrendszer kiépítésével tudjuk támogatni. Ez a bölcsődétől, óvodától az egyetemig segíti azt, hogy az új nemzedék anyanyelvű közegben nőhessen fel, ismerhesse meg a kultúráját és szerezhessen versenyképes tudást – mondta a nemzetpolitikai államtitkár.

A Sapientia EMTE-t és a vele partnerségben működő nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet (PKE) évente 4,5 milliárd forinttal támogatja a magyar állam. A 2001-ben alapított intézményben jelenleg 2245 diák tanul 32 alap- és 12 mesterszakon, a következő tanévtől pedig újabb mesterszakkal bővül az oktatási kínálat.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és ugyanez a Potápi, aki Árpád is meg János is, 2015-ben visszautasították a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének egyetem megalapítására vonatkozó kezdeményezését.

A fiatal doktoranduszok követelésére, „akik úgy vélték, az ő elhelyezkedésüket, tudományos előmenetelüket kell középpontba helyezni, akár egyetemet is létrehozva”, a VMSZ elnöke, a magyar közösség ügyeiben egyedüli és önkényes döntéshozó, szarkasztikusan és helytelenül reagált: „Attól, hogy a gyereket beíratják a zenedébe, még nem kell rábeszélni a nagymamát arra, hogy lemezkiadó céget alapítson. A gyerek, ha rátermett és tehetséges, megleli a módját annak, hogy lemezt adjon ki”.

Pásztor szerint, tehát, attól, hogy a gyerek tanul, még nem kell neki egyemet létrehozni. Vagyis, minek nekünk magyar egyetem, a tehetséges fiatalok majd keressenek magunknak továbbtanulási lehetőséget. Most csodálkozunk, hogy a fiatalok külföldön tanulnak tovább!

Potápi, akit újabban alispánnak is mondanak, a kezdeményezés kapcsán hangsúlyozta, hogy ,,a tömeges elvándorlás már a 90-es években, a háborúk időszakában megkezdődött a Vajdaságban, és az ottani mobilitásnak komoly hagyományai vannak. A határ menti térségekben élő magyarok számára kiemelkedő lehetőséget kínál, hogy ezek fejlesztésére bizonyos uniós forrásokat is fel lehet használni. Vannak a határ közelében is olyan nagy infrastrukturális beruházások, amelyek kivitelezéséről, úgy tűnik, le kell mondanunk: ilyen például a tervezett Szabadkai Egyetem, amelynek ügye lekerült a napirendről, mivel a mindössze bő negyedmilliós vajdasági magyarság létszáma nem indokolja létrehozását”.[6] Ráadásul – jegyezte meg Potápi – Újvidék és Budapest is könnyen elérhető száz kilométeres távolságra van. Szabadka közvetlen közelében van Szeged, amely jó részben kielégítheti a magyar felsőoktatás iránti vajdasági igényeket.

A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar 2006-os megalapításán kívül Vajdaságban abba is maradt a felsőoktatás érdemi fejlesztése. 2017. november 18-án aztán Balog Zoltán, (akkori) magyarországi  emberi erőforrások minisztere, Pásztor István és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke „ünnepélyesen megnyitották a VM4K (Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ) felújított épületét Szabadkán, a Makszim Gorkij utca 6/A szám alatt”.

Balog ekkor „egy olyan egyetemi központ életre hívásáról számolt be, amelynek keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán, saját tanárállományukkal”. Az „egyetemi központ” kifejezéssel a VM4K-ra utalt, melynek koordinátora Lovas Ildikó író, Pásztor István barátnője (?), élettársa (?), a VMSZ elnökségi tagja.

A pártvezér beszédében deklaratív módon üzent az egyetemi tanároknak, kutatóknak és a vajdasági magyar közösségnek: „a képzőközpont átadásával az elvi megfontolások mentén kialakult elméleti vitákat lezártnak tekinti”. „A régóta tervezett Szabadkai Magyar Egyetem koncepciójával kapcsolatban Pásztor azt mondta, annak ügyét még kerekasztal-beszélgetés formájában sem tartja reálisnak.”

Vajdaságban – a többi határon túli régióval szemben – nem alakult ki a vajdasági magyar egyetem, amely gazdasági és igazgatási önállósággal, itthon akkreditált tanulmányi szakok bővebb kínálatával és tanársegédi, kutatói munkahelyi lehetőségekkel segítette volna a magyar közösség fejlődését. Lett viszont VM4K, hogy Lovasnak legyen hol és mit „koordinálni”! A magyar egyetemünk ügye ezért került volna le a „napirendről”?

Erdélyben lehet magyar egyetem, Vajdaságban nem?

Tómó Margaréta Diplomahonosítási kalamajka c. június 16-ai riportjából megtudtuk, hogy a VM4K „szakirányú továbbképzésének első generációja még honosíthatta a diplomáját, a másodiknak már nem sikerült”, mivel a képzés Szerbiában akkreditált programok alapján jöhet csak számításba...

 

Június 29.

„Vajdaságban a szavazási levélcsomagok széthordását a VMSZ ellenőrizte”!

 

A Szabad Magyar Szó (SZMSZ) 98 nap után kiderítette, hol vette át a CMH a szavazási levélcsomagokat.

A Szerb Posta ugyanis kiadta a Sajtószabadság Alapítványnak a szerződést! Az oknyomozó újságíró kitartásának köszönve megtudtuk „hogyan kerültek az április 3-ai magyarországi szavazási borítékok a Fidesz leghűségesebb vajdasági partneréhez, a Vajdasági Magyar Szövetséghez” (VMSZ).

A Dudás Károly és Zoran Đorđević aláírásával ellátott szerződésből – a SZMSZ által – végül kiderült, hogy a Szerb Posta levelenként két dinárt fizet a CMH-irodának a kézbesítésért, s miután Szijjártó Péter belgrádi útja során azt mondta, hogy Vajdaságba mintegy 80 ezer levélszavazási csomag érkezett, a posta 160 ezer dinárt, vagyis 1360 eurót fizetett azért, hogy ne ők, hanem a CMH-iroda kézbesítse a magyarországi borítékokat.

Ami viszont sokkal érdekesebb kérdés, hogy a szerződés 1-es számú melléklete meghatározta, hogy a Szerb Posta melyik címen adja át a szavazási levélcsomagokat a CMH-irodának. Érdekes, hogy ez nem a szabadkai posta címe, de nem is a CMH-irodáé (Ptuj utca 1.), hanem a Trg Žrtava Fašizma 9. [a Fasizmus áldozatainak tere 9]. Ezen a címen van a VMSZ, valamint a Magyar Nemzeti Tanács székháza, amelynek 35 tagjából 30 ennek a pártnak a listájáról jutott be a testületbe – írja a független portál.

– Azt is mondhatnánk, hogy a kör bezárult, a Szerb Posta és a CMH-iroda szerződése a bizonyíték arra, hogy Vajdaságban a szavazási levélcsomagok széthordását a VMSZ ellenőrizte, hiszen először a pártszékházba kerültek a borítékok, és ott minden bizonnyal szétválogatva indultak további útjukra, a hol CMH-, hol VMSZ-aktivista szerepet betöltő személyekhez. A Szerb Posta által eljuttatott dokumentum a bizonyíték arra, amit a VMSZ-vezetői heteken át próbáltak úton-útfélen bizonygatni, hogy a pártnak semmi köze a Magyarországról érkezett levélszavazási csomagokhoz. Próbálkozásnak nem volt rossz, de a Szerb Postának köszönhetően, kiderült az igazság – közölte a SZMSZ.

A SZMSZ írása jó példája annak, hogyan kellene működni, megvalósítani a sajtó ellenőrző szerepét. Sajnos „egy fecske nem csinál tavaszt/nyarat”. Az SZMSZ gyakorlatában is kevés az ilyen cikk, a VMSZ által uralt és az MNT által „alapított” médiában pedig ismeretlen fogalom. Ez a délvidéki/vajdasági magyar sajtó helyzetképe. Mennyire más lenne a szituáció, ha a média gyakorolná a hatalom működésének ellenőrző szerepét!

A SZMSZ írásból sem tudtuk meg azoban, miért volt szüksége a Szerb Postának a CMH-iroda alkalmazására? Nincsen elég postakézbesítője, felesleges pénze van, vagy hogy – politikai egyezség alapján – a VMSZ-aktivistái „segítsenek” a szavazópolgároknak hogy  „helyesen” szavazzanak?

A cikkből részben kiviláglik ugyan a VMSZ és a CMH vezetők erkölcse is, illetve, hogy mi mindenre képesek a hatalmuk megőrzése érdekében, de azt is ki kell(ene) világosan mondani, hogy alaposan részesek a magyarországi választások vajdasági eredményének az alakításában!

 A vajdasági magyar újságírás csak akkor nyerheti vissza a szavahihetőségét, a közösség megbecsülését, amikor arról is olvashatunk, hogy Pásztor Pistának mennyibe kerül a noszai ménes fenntartása, hogy erre miből futja, és hogy mekkora összeget kap, mint a Palics Park Kft. közgyűlésének elnöke; hogy Lovas Ildikónak mennyit fizettek az Amikor Isten hasba rúg c. című színdarabért, és hogy mekkora összegben részesül a VM4K „koordinálásáért”; hogy Klemm Józsefet miért nevezték ki a Vajdasági Rádió és Televízió megbízott vezérigazgatónak, amikor éppen nyugdíjba kellet volna mennie, hogy…

 

2022. július 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tántorgunk az emberarcú szolgalelkűségbe

A jelek szerint a hatalom készül a személyes szabadság további megnyirbálására. Nem kell hozzá durva erőszak, >

Tovább

Bálványosi akármi

Ha elemeznénk, hogy akkor mit is mondott Pásztor Pista, akkor – az első benyomás alapján – >

Tovább

Csetepaté a szakadék szélén?

Egyre inkább kiélesedik a vita Orbán Viktor a Tusványoson előadott a fajkeveredésről szóló nézetéről.  Nem hiszem, >

Tovább

Kishegyesi Bálványos

A fiatal és tapasztalatlan parlamenti államtitkár nem először mond valótlanságokat a vajdasági magyar közösséggel kapcsolatban. Annyira >

Tovább

A gyanús európai szellemiség

Még a jugoszlávságába is beszivárgott ez a történelmi emlék. Horvát volt, jugoszláv aurával. Miért ne lehetne >

Tovább

A hatalom szolgálatában

A Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak >

Tovább

Putyinlelkű város lettünk

Mihal Ramač író és újságíró, a Danas volt főszerkesztője a Danasban (2022.07.25.) elkeseredetten kérdezi, hogy miért >

Tovább

Mára alaposan megváltozott a Magyarország-kép

Az utcán többen is megállítanak. Mi történt Magyarországgal? Mindeddig respektálták ezt a megszenvedett országot és nemzetet. >

Tovább

Nincs többé kocsonyás középút

Biztosra vehető, hogy Orbán Viktor mai tusványosi beszéde óriási felháborodást kelt majd. Nem vagyok véleményvezér, csak >

Tovább

Ilonka tánti angyalkái

Egy effajta megállapítás például: „Magyarokná olyan szar a pálinka”, és a kommentár hozzá: „Én nemtom nem >

Tovább

Náci beszéd vagy náci rendszer?

Hiszen a fasiszta energia ma a legnagyobb, az igazi történeti újdonság. Sokan várnak újdonságra, diadalra, sikerre, >

Tovább

Európa kulturális fővárosában?

Hogy valami még sincs rendben a városrendészeti tervvel bizonyítja az is, hogy a Sodros megóvását követelő >

Tovább