Ma Zsolt, Ezekiel névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Play Lovas?
Mit kapott a vajdasági magyar közönség Lovas Ildikó (szín)darabjával?
Bozóki Antal
A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és Magyar Nemzeti Tanács keze elér) nincsen olyan színikritikus, de újságíró, irodalmi bírálóbizottsági tag se, aki őszinte véleményt merne mondani az előadásról. Pedig ezzel (talán) Lovasnak is segítene felmérni, összhangban van-e az irodalmi törekvése, ambíciója az adottságaival, a tehetségével? Ugyancsak nem tudjuk a választ a kérdésre, hogy Lovas vajon részesült-e volna irodalmi és egyéb díjakban, bemutatták-e volna egyáltalán a darabjait, ha nem Pásztor István véemeszes pártelnök barátnője (?), élettársa (?) lenne? Bozóki Antal:
Hosszú előkészületek után, június 8-án az Újvidéki Színházban bemutatták az Amikor Isten hasba rúg c. című előadást.
„Az előadás Lovas Ildikó azonos című regénye alapján készült, Góli Kornélia dramaturg, Mezei Szilárd zeneszerző és Marina Sremac jelmeztervező közreműködésével. Az írónő elmondta, regényében egyebek mellett a Csáth Gézát övező közhelyeket szerette volna lebontani.”
A produkció a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház (KDSZ) és az Újvidéki Színház koprodukciójában készült Urbán András rendezésében. (A KDSZ 2014-ben, ugyancsak Urbán rendezésében, mutatta be Lovas Spanyol menyasszony c. regényének adaptációját. A színházat a Vajdasági Magyar Szövetséghez közeli Urbán András vezeti „egyelőre csak megbízotti státusban”. A véemesz „támogatta”, hogy a rendező tagja legyen a szerbiai Kulturális Nemzeti Tanácsnak.)
A darab szabadkai bemutatója – a Kosztolányi honlapja szerint – június 15-én volt.
A véemeszes irányítású és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” délvidéki/vajdasági magyar média az újvidéki bemutató előtt – talán „beintésre” – hosszasan cikkezett az előkészületekről, a szabadkai előadásról viszont egyetlen írást nem találni.
– Amikor Isten hasba rúg, megszületik a gyermek.
Arra gondoltam, hogy Isten hasba rúgott és tévedett, mert angyalt akart küldeni, de kobold bújt elő. Azonban nem tévedett az Isten, mert angyalt és koboldot szánt nekem. Egy angyalt és koboldot, egymásba gabalyodó különös lények, ezektől lett két ember a fiam. Két ember. És különleges – írja Lovas Ildikó a darabjáról.
A Híd Irodalmi Díj bírálóbizottsága – a 2021. október 28-án közölt hír szerint – egyhangúan úgy döntött, hogy a 2020. évi Híd Irodalmi Díjat Lovas Ildikónak ítélte ezért a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent regényéért.
Három héttel a Híd-díjról szóló döntés kihirdetése előtt (2021. október 7-én), azzal kapcsolatban, hogy „az egyik társulat műsorra tűzi Lovas Ildikó új regényének színpadi adaptációját”, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tanára ezt írta: „Nem olvastam még a regényt. A politikai közszereplővé avanzsált író korábbi teljes opusát viszont igen, s nem politikai, nem ideológiai, hanem poétikai és esztétikai mércék nyomán gondolom úgy, hogy a Spanyol menyasszony című regénye megjelenése óta Lovasnak nincs értékelhető irodalmi teljesítménye.”
Lovas Ildikó regényét nem olvastam, színházkritikával sem foglalkozok és az előadásra sem figyeltem volna fel, ha nem arról a Lovas Ildikóról lenne szó, aki az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként tevékenykedik, akit „a VMSZ Dobrev Klárája és szürke eminenciásaként” is ismernek.
Tavaly nyáron Lovast összefüggésbe hozták a Tanyaszínház turnéjának a leállításával, a „Pásztor-világ második nagy kultúrbotrányával” is. (Mind)ennek ellenére, 2021-ben megkapta Szabadka város Pro Urbe díját, amelyet „virágzó írói tevékenységéért, Szabadka város fejlődéséhez való hathatós hozzájárulásáért ítéltek neki oda”, és a Híd Irodalmi Díjat is. Május 5-én a bíráló bizottság Lovas Ildikónak ítélte a Herceg János Irodalmi Díjat, „eddigi életművének jelentősége elismerésül”.
Az Autonómia portálon, A vajdasági magyar irodalom halott – vagy csak tetteti magát? című, 2022. január 29-ei online kerekasztal-beszélgetés során Orcsik Roland, író, költő, az irodalomra való politikai ráhatás kapcsán, hangoztatta, „ha a támogató, a politika túl közel kerül az irodalomhoz, akkor ellehetetleníti a levegőt. Minél inkább engedné a nyilvános kommunikációt, annál gazdagabbá teszi azt, amit képvisel. Ennek a korlátozása, központosítása, nehezíti mindezt” – mondta Orcsik.
Éppen ez a „levegő” hiányzik a mostani délvidéki/vajdasági magyar szellemi és közéletből, amit annak is tulajdonítanak, hogy nincs nyílt, őszinte, tárgyilagos dialógus a magyar irodalom, a művelődés, a könyvkiadás, a tájékoztatás, stb. helyzetéről.
A „levegő” hiánya nagyban hozzájárul(t) nem csak a délvidéki/vajdasági magyar művelődési és szellemi élet elszegényítéséhez/elszegényedéshez, tönkretételéhez, „szétveréséhez”, illetve – ahogyan újabban nevezik – „lovasításához”, de sokaknál „a távozás gondolatának formálódásához” is.
A „Lovas regénye alapján készített Urbán-előadásról” szakszerű színikritikát jóformán nem lehet találni.
Igor Burić az előadásról egyebek mellett ezt írta a Magyar Szó teátrum c. mellékletének júniusi számában:
„A nőt túlterheli saját méhének gyümölcse, a fiút az anya halála, mindenki terhet cipel: elvárásokat, alkalmatlanságot, oda-nem illőséget, a környezetet, amely nem tűri a mérték és a normatív rend csorbítását – mindez Urbán András rendezésében elsősorban élőképekben jelenik meg. Izgalmas az, ahogy egymáshoz illeszkedik a beszédcselekmény és színpadkép, a kettő közt ugyanis enyhe aszinkronitás lép fel, amellyel az előadás elkerüli az illusztrációt, ugyanakkor minden kimondott motívum csak újabb indok a test improvizációjára. Expresszív és szürreális jelenetek sorát látjuk, amelyekben a méh egy akvárium, az embriónak pedig a búvárcső a légzőszerve, majd az új szülött halként vergődik, mielőtt fellélegzik. Csáth menyegzője rúzzsal vörösített csókcsata, amelyben a társak összetörnek, a vége pedig: ketrec.”
Írásában Burić nem foglalt állást, diplomatikusan elkerülte/elhallgatta az előadás értékelését.
Hajnal Jenő, az Magyar Nemzeti Tanács elnöke, a 2021. július 27-i közleményével, a testület nevében, de – ismereteim szerint – annak a megkerülésével, leállította a Tanyaszínház turnéját, mivel szerinte az előadás, Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja, amellyel a Tanyaszínház fellépett volna, „a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba, hiszen a társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami oly fontos, értékes számunkra”.
A nemzetközi botrányt is kiváltó letiltás „spontán népfelkelést” váltott ki, a közönség szinte özönlött az előadásra. – A Tanyaszínház telt házas előadásainak fényei estéről estére belehasítottak a vajdasági sötétségbe. A Kazimír és Karolina nemzetközi ügy lett. Megmozdulás volt ez a VMSZ, a pártelnök és a pártelnökné önkényeskedő terrorja ellen. A szabadság érdekében. A színháznak ritkán sikerül ezt elérni, pedig mindig ez a célja, hogy ilyen élő párbeszéd szülessen az előadás és a közönség között – vélik szakmai körökben.
Mennyire érdekli az egzisztenciális problémákkal küzdő vajdasági magyar közösséget Csáth Géza (Brenner József, Szabadka 1887. február 13. – Kelebia és Szabadka közelében 1919. szeptember 11-én „pantopon-túladagolásban meghalt”) morfinista író, orvos csaknem száz évvel ezelőtti tragikus családi élete, „kataklizmája”?
A Lovas színdarab előadása kapcsán most megválaszolásra vár a kérdés is, hogy – az idézett Burić írás alapján – ez a zavaros, inkább pszichiátriai, gyomorforgató esetre hasonlító előadás „gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt” nyújt-e a közönségnek? Kinek szól és mit kapott a vajdasági magyar közönség Lovas darabjával? Ugyan milyen „színházi élményt” nyújt(ha)tott a nézőknek? Mi a véleménye az elődásról Hajnal Jenőnek?
A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és Magyar Nemzeti Tanács keze elér) nincsen olyan színikritikus, de újságíró, irodalmi bírálóbizottsági tag se, aki őszinte véleményt merne mondani az előadásról. Pedig ezzel (talán) Lovasnak is segítene felmérni, összhangban van-e az irodalmi törekvése, ambíciója az adottságaival, a tehetségével?
Ugyancsak nem tudjuk a választ a kérdésre, hogy Lovas vajon részesült-e volna irodalmi és egyéb díjakban, bemutatták-e volna egyáltalán a darabjait, ha nem Pásztor István véemeszes pártelnök barátnője (?), élettársa (?) lenne?
Következő cikk: A Fidesz, a republikánusok és a minimumadó
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Húsvétvasárnap Szerbiában
Mintha papagájokat hallanánk, amelyek még arra sem veszik a fáradságot, hogy csavart vigyenek a történetbe. Úgy >
Szerbia: rendőri brutalitás, kémkedés, nyomásgyakorlás
A rendőri brutalitás mellett külön problémaként emelik ki azt is, hogy a hírszerző szolgálatok állítólag különféle >
Aki röviden nem tudja kifejteni a gondolatait, az nagyobb gazemberségre is képes!
Pásztor Bálint az esetleges előrehozott választásokról azt mondta: álláspontja szerint ez „nem megfelelő az időpont”, mivel >
VMP: Vučić, aki farkast kiált
A populista rendszerek a hangulatkeltés nagy mesterei! Ez közismert igazság! Meg az is, hogy madarat tolláról, >
Politikai beavatkozás a magyarországi választásokba
Az SNS felhívása világosan jelzi: nem a nemzeti kisebbségi jogok védelme a tét, hanem egy hatalmi >
Lesz-e vezetője a megosztott nemzet belső megbékélését szolgáló eszmének
Szerintem az élesen megosztott szerbiai társadalom konfliktusait nem pártpolitikus, hanem olyan államférfi tudná feloldani, aki egyaránt >
SURÁNYI ZOLTÁN: A VMSZ kézrátétellel gyógyít!
Pásztor Bálintnak az még nem jutott eszébe, hogy azért fordulnak hozzájuk az emberek egészségügyi problémákkal, mert >
VMP: Vér, verejték és könnyek!
A VMSZ (vagy nevezzük csak BMC-nek, vagy vajdasági magyar szégyenpártnak – így, végig kisbetűvel) a két >
VMDK: A polgárok nem tartoznak hálával a politikusoknak azért, amit saját maguk finanszíroztak
Különösen aggasztó, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és koalíciós partnerei megpróbálják a közpénzből finanszírozott beruházásokat saját >
A szófogadó kúlai magyarok
A kúlai választások megmutatták, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség végleg a szerb nacionalista hatalom oldalára állt, >
VMDK: A VMSZ nyilatkozzon, hogy támogatja-e az ilyen tartalmakat
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a leghatározottabban elítéli Szabadka polgármesterének, Stevan Bakićnak a Facebook-profilján közzétett bejegyzését, >
VMDK: A szavazás nem a háláról, hanem a közösségi megmaradásról szól
A magyar állampolgárság kiterjesztése óta eltelt tizenhat év elegendő idő volt ahhoz, hogy világossá váljon, a >