Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Ez is az én Európám!
Végel László
Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos nők is, akik ilyen egyenruhában flangáltak, azzal, hogy átszabadták őket, hogy alakjukat jobban kidomborítsák. Az újvidéki televízió kisasszonykái a kamerák előtt parádézva ünnepelték az újvidéki hadtest vukovári bombázását. Manapság sokan felejtik ezt a múltat, miközben egyre többen újra magukra öltenék ezeket az egyenruhákat. Barátaimmal akkor úgy beszéltünk Európáról, mint az uralkodó eszmék elleni összeesküvők. Harminc év után nem az elképzelt Európára gondolok, hanem a valóságosra, a döcögve haladóra, az elbizonytalanodóra, a nemzetállamok érdekharcának terepére. Ez is az én Európám! Végel László:
2022. június 10., péntek
Olaf Scholz Belgrádba látogatott. Az történt, ami várható volt. A német kancellár keményen figyelmeztette Belgrádot, amennyiben csatlakozni kíván az EU-hoz, be kell vezetnie a szankciókat Oroszország ellen. Egy kérdésben azonban az eddigi német kormányokkal ellentétben radikálisabb álláspontot foglalt el. Nem lehet az EU tagja két olyan ország, amely nem ismeri el egymást. Ezzel eddig is tisztában volt az átlagpolgár is, de Szerbiában senki sem merte kimondani. Boris Tadić régi jelszava, az „EU is, meg Koszovó is” romokban hever. A romhalmaz alatt Vučić megkísérli újrahasznosíteni. Megpróbál időt nyerni, annak árán, hogy egyre távolabb kerülünk az EU-tól.
Egyébként is az EU most túlságosan el van foglalva önmagával. Szerbia döntésre, de az EU is döntésre kényszerült. Az egyre kínosabb kivárás elmélyíti az EU-n belüli ellentéteket. Az ukrajnai háború egy időre erősítette az egység látszatát, de ez nem tarthat sokáig. A berlini fal ledöntése félrevezette az új piacra ácsingózó Nyugat-Európát. Egy rövid időre a közös Európa jövője ígéretes volt. Végre, megszületett az európai egység! Ám nem erről volt szó, csak egy szép illúzió tévesztett meg mindannyiunkat. Engem is. Az utolsó három évtizedben Európa jövőjének megítélése egyre borúlátóbb. A nyolcvanas évek végén, de még a kilencvenes évek elején valóságos Európa-eufória uralkodott el. „Hazánk Európa és Európa a jövőnk!”, „Európa azonnal!”. Ezekkel a jelszavakkal menekültek ki a szlovénok Jugoszláviából. Jugoszláviában földig rombolták Vukovárt, éveken át bombázták Szarajevót, és a dubrovniki Stradunon golyók süvítettek, én pedig a dolgozószobámban kétségbeesetten írtam a Wittgenstein szövőszékét és - Európában reménykedtem. Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos nők is, akik ilyen egyenruhában flangáltak, azzal, hogy átszabadták őket, hogy alakjukat jobban kidomborítsák. Az újvidéki televízió kisasszonykái a kamerák előtt parádézva ünnepelték az újvidéki hadtest vukovári bombázását. Manapság sokan felejtik ezt a múltat, miközben egyre többen újra magukra öltenék ezeket az egyenruhákat. Barátaimmal akkor úgy beszéltünk Európáról, mint az uralkodó eszmék elleni összeesküvők. Harminc év után nem az elképzelt Európára gondolok, hanem a valóságosra, a döcögve haladóra, az elbizonytalanodóra, a nemzetállamok érdekharcának terepére. Ez is az én Európám! Egyre-másra olvasok Scylla és Charybdis között tántorgó Európa alkonyáról. Egyik oldalon a nemzetállami doktrína, a másik oldalon pedig az Egyesült Európa utópiája. Az Európa-gondolat a politikai elitek csatatere lett, miközben az európai szellemiség másodlagos szerepet játszik. Különböző ünnepi rendezvényeken a nemzetállami sztárírók és sztárértelmiségiek véleményt cserélnek a nem létező európai egységről. Utána bőséges vacsora! Kiváló borok! Ünnepélyes pohárköszöntők! Ilyen a mai Európa-ceremónia. Az európai polgárok mindezt látva vesztik a hitüket az európai küldetésben. Nem új jelenség. Arhur Koestler A vágyakozás kora című 1951-ben megjelent regényének hőse Anatale nyugalmazott ezredes kimondta a verdiktumot: „Csapdában vagyunk, egy halálra ítélt civilizáció népe, csak táncolunk a színpadon, amelyre egyre sötétebben borul rá a neandervögyi árnyéka”. A neandervölgyi Fjodor Grigorijevics Nikityin a Szabadságszerető Nemzetek Szövetségének vagyis Szovjetunió nagykövetségének kulturális attaséja volt. „Egy vagy legfeljebb öt év múlva nem lesz többé Európa, nem lesz semmi…” bizonygatta Borisz a lengyel menekült. A végzet Kassandráinak jóslata azonban nem vált be, a Szovjetunió elvesztette a hidegháborút. Most újra meg újra elsiratják Európát. Az említett regényben olvasható egy hallatlanul időszerű megjegyzés. A Szabadságszerető Nemzetek Szövetsége a Szabadállam el akarja nyelni a Nyúlországot, s végül a Nyúlországot engedményekre kényszerítette. Most az atomfegyverekkel felszerelt Szabadállam földig akarja rombolni a Nyúlországot. Milyen jóslat válik be az új évezred első századának első felében?
Következő cikk: Merkel megtévesztő Oroszország-politikája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >