Ma Ágota, Ingrid, Etelka, Léda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
„Az ország neve megváltozott, de a szörnyeteg génjei ugyanazok”
Végel László
Szorokin elutasítja, hogy a regényeivel provokál. Senkit sem akar provokálni, csak más megvilágítású éles kérdéseket tesz fel, amelyek a társadalom fájdalmas pontjait érintik. Éppen ezért a társadalom ezektől, mint a tűszúrástól, összerázkódik vagy megretten. A kérdéseket azonban fel kell tenni, hiszen jól tudja, hogy már gyerekkorában az erőszak levegőjét lélegezte be, és az egész XX. század egy vérfürdő volt. Oroszország is vérfürdőben fetrengett. Azzal a kérdéssel kezdte írói pályafutását, hogy miért nem tudnak Oroszországban erőszak nélkül élni? Végel László:
2022. június 3., péntek
Az éjszaka Viktor Szorokin orosz író egyik elbeszélését A fehér négyzetet olvasom. Egyszerre él a szocreál paródiájával és a putyini világ kegyetlen ábrázolásával, ami annyira felbőszítette az egyik Putyin-barát szervezetet, hogy hazafiatlannak és pornográfnak titulálta a szerzőt. Az elbeszélés kezdetén a narrátor elárulja, hogy eddig ismeretlen drog hatása alatt levő személyek egy talk-show részvevőiként Oroszországról fognak kérdéseket feltenni, arról a hatalmas, fantasztikus és sok tekintetben kiismerhetetlen Oroszországról, amelyet az idegen bölcsek soha nem értenek meg, de a honfitársak sem. A talk-showban szóba kerül a több mint tízmilliós áldozat, amelyet a „Szovjetunió nevű szörnyeteg ölt meg”. Majd később következik az axióma: „Az ország neve megváltozott, de a szörnyeteg génjei ugyanazok”. Szorokin elutasítja, hogy a regényeivel provokál. Senkit sem akar provokálni, csak más megvilágítású éles kérdéseket tesz fel, amelyek a társadalom fájdalmas pontjait érintik. Éppen ezért a társadalom ezektől, mint a tűszúrástól, összerázkódik vagy megretten. A kérdéseket azonban fel kell tenni, hiszen jól tudja, hogy már gyerekkorában az erőszak levegőjét lélegezte be, és az egész XX. század egy vérfürdő volt. Oroszország is vérfürdőben fetrengett. Azzal a kérdéssel kezdte írói pályafutását, hogy miért nem tudnak Oroszországban erőszak nélkül élni? A kérdést nem egészen szokványos módszerekkel adja elő. Sajnálja, hogy Oroszország elmulasztott egy esélyt, a kilencvenes években még Európa felé tartott, aztán az utóbbi 15-16 évben ellenkező irányba fordult, és most nagyon-nagyon távol van tőle, mondta a HVG-nek adott interjújában még az ukrajnai háború előtt, ahol beszélt a Tellúria című regényének történetéről is. A7 1913-ban napvilágot látott a 21. század közepén lejátszódó regény világa hátborzongató: Európa szétesett, az Orosz Föderáció romokban. A regényt Berlinben írta, ahol arra döbbent rá, hogy a második világháború utáni békés életnek vége.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Menekülés a politikamentes irodalomba
A kisebbségi író nyelve állandó kettős tükörben létezik, világa ettől lesz hiteles. Ez egyszerre a szegénység >
Deli Andor nem támogatta, hogy bíróság vizsgálja ki az orosz háborús bűnöket
A Péterrévéről elszakadt fiatal képviselő, Deli Andor azóta több alkalommal is bizonyította, hogy nem a vajdasági >
A Csillag
Manapság túl sok a tévedhetetlen, aki büszkén hirdeti, hogy a nyílegyenes nemzeti úton birtokolja az igazságot. >
Nincsenek új megbotránkoztatók
Ritkul körülöttünk a levegő, emlékeztet Anikó. Arra gondolok, hogy az elmúlt egy-két évben sok közeli barátom >
„Úgy lesz jó, ahogy lesz”?
Pásztor rádiónyilatkozata két csődöt jelentett be egyszerre: az egyik a szerbiai nemzeti kisebbségi politika csődje, hiszen >
Mindig Nyugatra menj...
Nem vagyok Nyugat-imádó, de bevallom: jelenleg sajnos nincs más út, bármennyire is álmodozok arról, hogy legyen. >
Senkit nem szabad kényszeríteni más nemzeti és vallási ünnepének ünneplésére, se a vallási szertartásokon való részvételre!
Senki nem vonja kétségbe, nem kérdőjelezi meg, hogy a vallásukat gyakorló pravoszláv szerbek megünnepeljék Szent Száva >
„Tordán elégedettek”?
Cikkírónk általában nem veszi magának a fáradtságot, hogy körülnézzen a faluban és elbeszélgessen az emberekkel arról, >
A népszámlálási eredményekre várva
Nincs válasz a legfontosabb kérdésre: van-e ellenzéki program? Van-e baloldali vagy liberális alternatíva? Vagy pedig arról >
Összeborulás vagy elszámoltatás?
Amennyiben a vajdasági magyar közösség helyzetének megvitatására irányuló párbeszédre, vagy változásra a VMSZ vezetésében és politikájában >
„A kézfogás csodája”
Az MNT „alapította” Magyar Szó napilap is a pásztorvilág építésének az egyik tartópillére. Erdődi Edvinát a >
Ez lenne Lovas tandíja?
A „példamutató beruházással” kapcsolatban felvetődik az is, hogy Pásztor Istvánnak miért éppen a Szabadkai Városi Könyvtár >