2024. május 24. péntek
Ma Eszter, Eliza, Vanessza névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Hontalanul (2)

Budapest – az első nekifutás

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Budapest – az első nekifutás

Aznap, mesélte a Laci, a külügyminisztériumban volt tudósítani. Jeszenszky Géza külügyminiszternél éppen a szlovén diplomácia főnöke járt és aznap az volt az utolsó tárgyalása. Legnagyobb meglepetésére, Jeszenszky behívta az irodájába és megkérdezte tőle, hogy mint vajdasági értelmiségi hogyan érzi magát Magyarországon. Laci azt mondta, hogy minden OK, talán csak egy kis nehézsége van: külpolitikai újságíróként nehezen tud utazni a piros jugoszláv útlevéllel. A külügyminiszter erre azt mondta: semmi gond nincs, ezt el lehet intézni (1993-at írunk!). Bódis Gábor:

A szegedi krónikából kimaradt egy kellemes epizód: vannak jó pillanatai is a menekültsorsnak. A már említett nagybácsim, Lali bácsi, volt korházigazgató és szülész főorvos lévén, közismert ember volt a városban. Amikor néhanapján együtt elballagtunk a piacra, akkor minden második ember ráköszönt, ő meg, csak úgy mellékesen, odasúgta nekem: Őt is én szültem!

Azt nem tudom, hogy a helyi rendőrkapitány evilágra hozatalában volt-e annak idején valamilyen szerepe, mindenesetre néhány héttel megérkezésem után ellátogattunk a rend helyi őreinek székhelyére. A kapitány úr nagy tisztelettel fogadta Lali bácsit (lehet, hogy a gyermekeit „szülte”?) és kávéval kínált bennünket. Megittuk és már hozták is a ropogós, új tartózkodási engedélyt.

Csak, akik megjárták akkortájt a mostohaanyaország bürokráciáját és a hivatalnokok hamisítatlan arroganciáját tudja értékelni, hogy milyen csoda történt velem.

De ha már a csodáknál tartunk: nekem még egyben volt részem. Kb. egy évvel később, 1993 elején összefutottam a teniszpályán Kovács Lacival, aki kollegám és főnököm volt az Újvidéki Televízióban, sőt sorstársam is, mert együtt rúgtak ki bennünket. Laci utána a Yutelben volt, majd a Zágrábi TV-ben és kb. akkor költözött Pestre, amikor én is. Régi haverja, a Szegedről indult Regős Sanyi, akinek jó kapcsolatai (például a felesége) voltak az akkori kormányzó pártban, az MDF-ben, talált neki egy állást az Új Magyarországban, ahol külpolitikusként dolgozott.

Aznap, mesélte a Laci, a külügyminisztériumban volt tudósítani. Jeszenszky Géza külügyminiszternél éppen a szlovén diplomácia főnöke járt és aznap az volt az utolsó tárgyalása. Legnagyobb meglepetésére, Jeszenszky behívta az irodájába és megkérdezte tőle, hogy mint vajdasági értelmiségi hogyan érzi magát Magyarországon. Laci azt mondta, hogy minden OK, talán csak egy kis nehézsége van: külpolitikai újságíróként nehezen tud utazni a piros jugoszláv útlevéllel. A külügyminiszter erre azt mondta: semmi gond nincs, ezt el lehet intézni (1993-at írunk!). Ha van még hasonló helyzetben levő vajdasági kollegája, szóljon nekik. A teendő egyszerű: be kell jelentkezni állampolgársági igénnyel (10 ezer forint) az illetékes önkormányzatba. Ezt követően írjunk (mármint a Laci, meg aki még jelentkezik nála) egy listát a nevekkel és a mellékelt okmánnyal (önkormányzati bejelentkezés) adjuk át a titkárnőjének.

Tekintettel, hogy Laci haveromnak óriási dumája volt (nemcsak magyarul, hanem szerbül is) egészséges szkepszissel fogadtam a mesét.

Szóltam néhány sorstársamnak, akik nem fogadták kitörő örömmel a kínálkozó alkalmat és általában az otthon maradt ingatlan(ok) feletti aggodalmuk felülírta a magyar útlevél iránti sóvárgásukat. Ilyen gondom nem akadt. Ezért hát a 7. kerületi önkormányzaton (a New York kávéházzal szemben) annak rendje és módja szerint állampolgárságért folyamodtam.

Végül maradtunk ketten a listán, a Laci meg én, mert az ő korteskedése is fennakadt a hazai ingatlanok ügyén. Néhány hónappal később már ropogós magyar útlevéllel utaztam Münchenbe, a Szabad Európa Rádió székhelyére.

 

2022. június 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Pártalapú „eligazítás”

Az I. Délvidéki Médiatalálkozón – amelyen nem voltak jelen a Családi Kör, a Szabad Magyar Szót >

Tovább

DO ORADEE I NAZAD

I dodje treći dan za povratak I sabiranje utisaka. Nismo mi saznale kako Rumuni žive, čime >

Tovább

Deli Andor: „Vissza kell térítenünk Európát a helyes útra!”?

Deli Andor vendégeskedése VMSZ házi rádiójának is nevezett Szabadkai Magyar Rádióban jól illeszkedik a párt nyomasztóan >

Tovább

Bíztak Közép-Európában

Nagyon foglalkoztat, hogy miként vélekednének ma róla. Feltételezem, hogy ma is ragaszkodnának hozzá, hiszen itt előbb >

Tovább

Szijjártó és Várhelyi a haladók és a VMSZ szolgálatában

A külügyminiszter legújabb, felületesnek, de pökhendinek is nevezhető, tárgyismeretet nélkülöző nyilatkozata ismételten megmutatta, hogy a Fideszes >

Tovább

Posztfasizmus

Nem terrorizál, hanem csábít. Ritkán tilt, annál gyakrabban kisajátít. Nem elégszik meg a puszta pártpolitikával, hanem >

Tovább

A VMSZ FRIGYE A RADIKÁLISOKBÓL LETT HALADÓKKAL

A Pásztor Bálint VMSZ-elnök magánlapjának is mondható Magyar Szó ugyancsak a május 9-ei számának címoldalán kapott >

Tovább

A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett

A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem >

Tovább

Szerbiai választások: csodára várva

A lelkek kufárjai a bulvárosodó médiumok lettek. Növekszik a háborús veszély, tehát szükség lesz valamilyen megmentőre. >

Tovább

Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!

Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja >

Tovább

Teljes a zűrzavar

Van, aki az ellenzék leváltásáról beszél, mások pedig azt bizonygatják, hogy kezdődik a Fidesz lassú eróziója, >

Tovább

BIBIRCSÓKOS KAPCSOLATOK

A VMSZ és a fantompártok szemfényvesztő kirukkolása Szánalmas, hogy a Junior előcitálta(tta) Csorba Bélát, a VMDP hajdanán >

Tovább